[dropcap]F[/dropcap]elkeresik a választókerületük településeit, és célzott csoportokkal – így a tanügyben, az egészségügyben, a közigazgatásban dolgozókkal, vállalkozókkal, a mezőgazdaságban tevékenykedőkkel, ifjúsági szervezetekkel, civilszervezetekkel, a szociális háló működtetőivel – szerveznek fórumjellegű, problémafeltáró megbeszéléseket – jelentette be az ezen a héten kezdődő társadalmi konzultációsorozatát Korodi Attila parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor. Korodi szerint a több hónapos folyamat kétszeresen is indokolt: egyrészt időszerű újra összesíteni a csíki társadalom részéről érkező visszajelzéseket, javaslatokat, mivel a parlamentben még gyakorlatilag egy év áll rendelkezésre, hogy érdemi döntéseket lehessen hozni – ezt már a választási előkészületek, tehát ilyen szempontból egy nem ideális periódus fogja követni. Másrészt eredményesnek látszik a kettejük ilyen jellegű közös munkája, Korodi szerint a korábbi, tavaszi, illetve az azt megelőző hasonló konzultációk tapasztalatait – ha részben is – törvénytervezetek, módosító javaslatok formájában sikerült a gyakorlatban is beépíteni a törvénykezési folyamatokba, oly módon, hogy ez a Csík-vidéki társadalmi szervezetek, vállalkozások, patronátusok sajátságos érdekeinek is kedvezzen. A képviselő itt elsősorban az új erdészeti kerettörvényt, emellett az új Adótörvénykönyv nagycsaládosok támogatására vonatkozó részleteit, a munkaszolgálatos katonák és a kommunizmus üldözöttjeinek kárpótlását, a zöld közbeszerzések törvényét, illetve a paralimpikonokra vonatkozó törvénytervezetet említette. – Többfajta megközelítés is lehetséges. Az egyik, hogy populista módon bedobunk az ülések alatt egy-két témát, aztán sírunk, hogy a gonosz hatalom már megint elutasított minket. A másik munka- és időigényesebb, mert a valóban fontos javaslatok összegyűjtését, ezek alapján pedig a bukaresti lobbifolyamatok elindítását, a pártokkal való egyeztetést, illetve alapos szakmai előkészítést feltételez. De csak az utóbbi vezethet eredményekre – fogalmazott a képviselő. A most kezdődő beszélgetésekkel kifejezetten a napi munka során tapasztalt problémákat, akadályokat, szakmai konfliktushelyzeteket akarják feljegyezni. Legelőször a tanügyben dolgozókkal beszélgetnek, ezt követően, várhatóan a következő két-három hónap során településről településre haladva az egészségügyben, a közigazgatásban, a vállalkozói szférában – akár ágazati bontásban is –, a mezőgazdaságban, az ifjúsági és civilszférában, illetve a szociális háló fenntartásán dolgozókkal tanácskoznak. – Rengeteg probléma van, amit hatékonyan csak kormányzati szinten lehet orvosolni. Ez sokszor igen hosszú folyamat, és nem is mindig vezet eredményre. De az első lépése a közvita kell legyen, amikor a rendszer mozgatórugói maguk jelzik, hogy miben van szükség változtatásokra – jelentette ki Tánczos. HN-információ   [caption id="attachment_9932" align="aligncenter" width="620"] Korodi Attila és Tánczos Barna. Terepen töltik a következő hónapokat Fotó: Domján Levente[/caption]