Az utóbbi időben arról értesülhettünk, hogy állami, illetve helyi területi-közigazgatási egységek többségi tulajdonában lévő kft.-knél vagy rt.-knél törzstőkeemelésre került sor – jobbára közműszolgáltatásokra szakosodott cégekről van szó. A hazai gyakorlatban ugyan nem szokványos a cégek törzstőke-emelése, de abban nincs semmi rendkívüli, főleg akkor, ha a követett cél az adott kereskedelmi társaság iránti bizalom fokozása, a tekintélynövelés stb. A hatályos jogszabályok világosan előírják a törzstőkeemelés lehetőségét, az azzal kapcsolatos eljárást, de azt is, hogy az mikor válik szükségessé. Visszatérve a közműi arcélű cégek törzstőkeemelésére, joggal feltételezhető, hogy tulajdonképpen az mentőövet jelent az adott rt. vagy kft. számára. [caption id="attachment_9795" align="aligncenter" width="620"] A csíkszeredai közüzemnek 2 milliós adóssága és 2,5 milliós kintlevősége van[/caption] [dropcap]M[/dropcap]egyénkben is ismeretesek olyan esetek, amikor törzstőkeemelésre került sor az egyik vagy másik területi-közigazgatási egység többségi tulajdonában lévő kereskedelmi társaságnál – legutóbb például a csíkszeredai Goscom Rt.-nél. Az erre vonatkozó határozatot a helyi tanács július 31-i ülésén fogadták el, s annak értelmében az rt. törzstőkéjét 807 130 lejjel emelték meg. A határozat és az azzal kapcsolatos dokumentumok érthetetlen módon nem tekinthetők meg a polgármesteri hivatal honlapján, így pedig a lakosság számára nem adatott meg az alaposabb tanulmányozás lehetősége. (Egyébként a tanács által idén elfogadott határozatok közléséről valamilyen oknál fogva megfeledkeztek vagy eltekintettek.) Legyen ez a legkisebb gond, annál is inkább, mert a tanácsülést követő sajtóértekezleten tájékoztatták a jelen lévő újságírókat a szóban forgó határozat indítékairól, így a felsorakoztatott érveket bárki megismerhette az újságokból. Azt, hogy jogszerű volt-e egy ilyen határozat meghozatala, egy pillanatig sem vitatjuk, némi kétely mégis megfogalmazódik, pontosabban megfogalmazódhat. A törzstőkeemelés „mozgatórugója” A törzstőkeemeléssel kapcsolatos szabályzókat a kereskedelmi társaságokra vonatkozó utólag módosított és kiegészített 1990/31-es törvény tartalmazza. Egy általános elv, illetve rendelkezés értelmében a jegyzett és befizetett törzstőkét mindig is újra kell képezni – tehát a törzstőke magyarán amolyan aranytartalékot jelent, amit ugyan fel lehet használni, el lehet költeni, de előbb-utóbb újra kell képezni. Mert ha ez nem így történik, akkor tulajdonképpen veszteség éri a céget, illetve annak tulajdonosait. (Nem tartozik szorosan ide, de utalhatunk arra, hogy a gyergyószentmiklósi Monturist Kft. körül kialakult bonyodalmak egyik központi kérdése a budapesti társtulajdonos által bevitt pénzbeli törzstőkerész „elpárolgása”, illetve annak okai.) Ez az egyik vetület. A másik az, hogy amennyiben egy kereskedelmi társaság fiskális veszteséget jegyez, akkor kénytelen-kelletlen meg kell emelnie a törzstőkét. Erről tételesen rendelkezik a törvény 69. szakasza, amely értelmében a számviteli nettó aktívum vesztesége esetén a jegyzett törzstőkét ki kell egészíteni. Továbbá a 153. szakasz értelmében, amennyiben a cég összaktívái és összadósságai közötti különbség kevesebb, mint a jegyzett törzstőke értékének fele, vagy fel kell számolni a céget, vagy törzstőkét kell emelni. Nem bocsátkoznánk részletekbe, csupán arra utalnánk, hogy az 1990/31-es törvény vonatkozó előírásai részletesen szabályozzák a törzstőke problematikáját. Tehát a törzstőkeemelésnél is a kiindulópontot ennek a törvénynek az előírásai kell képezzék. Miről van szó a Goscom esetében? A sajtótájékoztatón elhangzottakból az derült ki, hogy a Goscomnak pillanatnyilag (azaz a tanácsi határozat meghozatalának idején) az E.On Energia Romania Rt.-vel szemben, valamint más beszállítókkal szemben összesen mintegy 2 millió lejes adóssága van. Ugyanakkor a lakosságnak, pontosabban a lakószövetségeknek is tartozásuk van a távhőszolgáltató felé, aminek értéke meghaladja a 2,5 millió lejt. Mindezek okán a Goscom likviditási gondokkal küszködött, azaz a földgáz ellenértékét nem tudta kifizetni, és amennyiben 2015 augusztusáig a gázszolgáltatóval szemben felhalmozott adósságból nem törleszt, akkor elzárják a gázcsapot. Ha pedig elzárják, akkor 4100 lakosztály és számos közintézmény maradhat fűtés és melegvíz-szolgáltatás nélkül. Két dolgot kell megemlítenünk: egyrészt azt, hogy ha ez így igaz, akkor a Goscom Rt.-nek nincs tulajdonképpeni vesztesége, hanem a kinnlevőségei okán vált pillanatnyilag fizetésképtelenné. Másrészt pedig azt, hogy a jelek szerint nem bizonyul eredményesnek a hő- és melegvíz-szolgáltatás ellenértékének behajtása, s a lakossági adósságállomány már-már veszélyezteti a Goscom Rt. létét is. Márpedig egy kereskedelmi társaság nem jótékonysági intézmény, még akkor sem, ha közösségi szolgáltatásról van szó, és még akkor sem, ha az nem magántulajdonban van. Mi több, ha a törzstőke-emelés célja az, hogy annak révén adósságot törlesszen a Goscom, olyan körülmények közepette, amikor neki is behajtanivalója van a saját ügyfeleitől, akkor tulajdonképpen közpénzzel úgymond szubvencionálnak egyes fogyasztókat – legalábbis ideig-óráig. Ez pedig nincs rendjén, és még ha humanitárius szempon- tokból ugyan érthető is, semmiképpen sem elfogadható. Annál is inkább, mert egy ilyen jellegű törzstőkeemelés nem azt jelenti, hogy majd a későbbiek során a törzstőkeemelésre fordított pénzösszeg visszakerül a megyeszékhely kasszájába egy esetleges törzstőkecsökkentés nyomán. Veszteségfedezés A sajtótájékoztatón utalás történt arra is, hogy a lakossági távhőszolgáltatás indukálta veszteségeket a területi-közigazgatási egységek költségvetéseiből fedezni lehet. Ilyen összefüggésben került megemlítésre a 2006/36-os sürgősségi kormányrendelet. Vázoljuk fel annak is egyes előírásait: ez a jogszabály 2006-os megjelenését követően többször is módosításokon és kiegészítéseken esett át, s időközben még a megnevezése is megváltozott. 2011-től kezdődően a kormányrendelet a lakossági távfűtési rendszerek működésével kapcsolatos egyes intézkedésekre vonatkozik. Annak 52 szakasza értelmében a lakossági hőenergia előállítása, szállítása, elosztása és szolgáltatása indukálta veszteségeket fedezni lehet a területi-közigazgatási egységek helyi költségvetéséből. (Már amennyiben az a közmű a helyi közigazgatási hatóság alárendeltségébe tartozik.) A megszövegezés egyértelmű: „indukált” veszteségekről van szó, és ebbe a fogalomkörbe semmiképp nem tartozik bele az a bevételkiesés, amit a lakossági fogyasztás ellenértékének ki nem fizetése jelent, azaz a fogyasztók adósságai. Következésképp a mi olvasatunkban a helyi költségvetésből nem lehet átvállalni a másabb jellegű „veszteségeket”. Ugyanez a kormányrendelet előírja azt is, hogy a közigazgatási minisztériumnak állami támogatási sémát kell kidolgoznia az általános gazdasági érdekű hőenergia-szolgáltatásokra vonatkozóan. A vonatkozó, 2014/1121-es számú miniszteri rendelet még az elmúlt esztendő derekán megjelent, s annak révén jóváhagyták a 2014–2019-es időszakra vonatkozóan a már említett támogatási sémát. Tehát létezik törvényes keret, egy másabb, egy állami támogatásra is. Ám ez esetben sem jöhet számításba a be nem hajtott kinnlevőségek „ügye”. A fentebb vázoltak tükrében elmondható, hogy elég zavarosnak tűnik ez a törzstőkeemelés, és inkább egy mentőövről van szó, mint egy célirányos intézkedésről. Adósból adós? Másabb összefüggésben utalnunk kell egy, a maga nemében érdekes jelenségre. Az elmúlt évben nagyszabású hőszigetelési program bontakozott ki a megyeszékhelyen, amely az idén még tovább terebélyesedett. Ennek is jobbára örvendeni lehet. Felvetődik azonban egy kérdés: ha ilyen jelentős adósság mutatkozik a lakosság részéről a hő- és melegvíz-fogyasztási számlák kifizetése tekintetében, akkor vajon miként fogják törleszteni a megyeszékhely egyes lakói a hőszigetelési költségekből rájuk eső részt? Mert elképzelhetetlen, hogy a Goscomnak tartozók között ne legyen sok olyan is, akik most „részesei” a hőszigetelési programnak, s abból fakadóan fizetési kötelezettségeik is lesznek. Hecser Zoltán