Tanácskozás. Nem tisztázott, hogy kinek a felelőssége a szociális ellátást biztosítani A kormánynak nincs sem stratégiája, sem elképzelése a szociális ellátásról, sőt nincs olyan törvény sem, amelyben az állam rögzítené, hogy egész pontosan mennyi az a minimális szociális ellátás, amely valamennyi állampolgárának alanyi jogon jár. Ráadásul az állam társadalmi feladatait átvállaló civil szervezetek munkáját is nehezítik a velük szemben támasztott túlzó elvárások számonkérésével – hangzott el többek közt a Hargita megyei önkormányzat, a megyei szociális és gyermekvédelmi vezérigazgatóság és a Gyulafehérvári Caritas közötti együttműködést ismertető tegnapi csíkszeredai sajtótájékoztatón. Asajtóesemény apropóját egyébként a Hargita megyei önkormányzat és a Gyulafehérvári Caritas közötti, immár tizennyolc éves együttműködés szolgáltatta. Ebből az alkalomból ismertették a jótékonysági szervezetnek a megye által is támogatott tevékenységeit, programjait. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta: a Caritas hiánypótló tevékenységet folytat Hargita megyében, 2004 óta folyamatosan együttműködik velük a megyei önkormányzat. Az elöljáró kifejtette: a szociális feladatok ellátása a mindenkori kormányé kellene legyen, de ezt egyik kormány sem vállalja fel. A megyei önkormányzat ezért arra kényszerül, hogy a fejlesztésekre szánt keretből finanszírozza a szociális és gyerekvédelmi igazgatóság költségeit. Hozzáfűzte: ez nincs rendben, mert a fejlesztések elmaradásával a fiatalok itthon tartása lehetetlenül el. A megyei önkormányzat egyébként idén összesen 843 ezer lejjel támogatja a Caritas különböző tevékenységeit. A Caritas segíti a gyerekvédelem munkáját Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője elmondta: a Caritas segíti a gyermekvédelem munkáját, ezért van szükség arra, hogy támogassák a tevékenységüket. Mint kifejtette: országos szinten eddig még nem tisztázták, hogy kinek a felelőssége a szociális ellátást biztosítani. Nem létezik olyan minimális ellátás sem, amelyet az állam alanyi jogon garantálna polgárainak. Ráadásul egyre nehezebb finanszírozást találni a gyermekvédelem programjaikra. Elképzelés nélküli ország Péter György, a Caritas szocio-medikális ágazatának igazgatója úgy fogalmazott: a kormánynak nincs sem stratégiája, sem elképzelése a szociális ellátás biztosításához. Az állami feladatokat átvállaló civil szervezetek és az őket támogató önkormányza­tok ugyanakkor rengeteg ellenőrzésnek voltak kitéve az elmúlt egy-két évben. Elmondása szerint a számvevőszék ellenőrei megfélemlítették az önkormányzatokat, gyakorta olyan előírások betartását is számon kérik, amelyek nem léteznek. Ezt később az önkormányza­tok által megnyert perek igazolták. Ludescher László, a Caritas szociális gondozás ágazatának igazgatója elmondta: tevékenységük meglehetősen sokszínű, például a várandós nők is találnak olyan programokat magunknak, amelyekbe be tudnak kapcsolódni. Újságírói kérdésre elmondta: az éves költségvetésüket meglehetősen nehéz megtervezniük. Általában több tervet is készítenek, annyi előnyük van az állami szociális ellátással szemben, hogy civilként rugalmasan tudnak reagálni a változó körülményekre. Általában egyik projekttől, pályázattól a másikig tudnak tervezni, emiatt elég hektikus a működésük. Mit támogat a megyeháza? A Hargita megyei önkormányzat egyébként a Caritas öt programját támogatja idén. A legnagyobb tételt az otthoni beteggondozás teszi ki. Erre a célra 440 ezer lejt ad a megye, igaz, ez is a program teljes költségvetésének mindössze 7,2 százalékát teszi ki, ugyanis a betegek otthoni ápolása éves szinten több mint hatmillió lejbe kerül. A falugondnoki szolgálat támogatására „csak” 40,5 ezer lejt biztosított a megye a Caritas számára, de ezzel 21 százalékos részt vesz ki a teljes költségvetésből, amely több mint 190 ezer lejre rúg. Ezenkívül a Szent Erzsébet Idősek Otthonát támogatja még a megyei önkormányzat 218 ezer lejjel, a korai nevelést és fogyatékkal élők fejlesztését 24 ezer lejjel, míg a gyermek- és ifjúsági programokhoz és az idősek vidéki klubtevékenységeihez 120 ezer lejjel járul hozzá.

Kiss Előd-Gergely