borús égbolt
Szociális gazdasági fórum Csíkszeredában
A hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci integrálását szolgáló szociális gazdaságok témájában tartottak fórumot tegnap a csíkszeredai megyeházán. A különböző nézőpontokat felvonultató program során Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője kiemelte: az elmúlt 28 évben folyamatosan jelen volt ez a téma a szociális ágazatban, de a hiányos ismeretek miatt sokan nem is tudták, hogy ezzel foglalkoznak.
[caption id="attachment_76430" align="aligncenter" width="5184"]
Elekes Zoltán. Eddig is gondoltak a hátrányos helyzetűekre Fotó: Keresztes Bea[/caption]
Az Európai Bizottság tematikus fórumainak sorában újabb rendhagyó tanácskozást szerveztek tegnap a csíkszeredai megyeháza márványtermében. A téma ezúttal a szociális gazdaság, vállalkozás volt, amely az állami szektortól független tevékenység, és olyan kezdeményezéseket foglal magában, amelyek célja a nehezen elhelyezkedő emberek integrálása.
A rendezvény elején Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva: a szociális szférában az elmúlt közel harminc évben jelenségként jelen volt a szociális gazdaság, de mivel a „szóhasználatban” még ma sem eléggé ismert, sokan nem is tudták, hogy ezzel foglalkoznak.
Csép Éva Andrea RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott, hogy fontos beavatkozni és segíteni az érintetteknek, hiszen a nehezen elhelyezkedő, hátrányos helyzetű embereket is integrálni lehet, és kell is a munkaerőpiacon. Márton István, a megyei önkormányzat vidékfejlesztési egyesületének vezetője a szociális gazdasági tevékenységek működőképességének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az előadók közül elsőként Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség vezetője szólalt fel, rámutatva: sokan nem ismerik a szociális gazdaságra vonatkozó törvényeket.
– Ezek a vállalkozások a közérdek szolgálatában kell hogy álljanak. Előírás, hogy a jövedelem 90 százalékát szociális célokra használják fel, de az is szabály, hogy az alkalmazottak legkevesebb 30 százaléka hátrányos helyzetű legyen – taglalta Jánó Edit, megjegyezve: ha egy alapítvány, civil szervezet megkapja a szociális gazdaság, vállalkozás minősítést, jelentős juttatásokra számíthat.
Dana Verbal az Európai Bizottság részéről elmondta: Brüsszelben szakértői csapat működik, amelyben az Unió összes tagállama képviselve van, és így minden ország szociális problémáját megvitatják. Megjegyezte: 2008, a gazdasági világválság után vált fontossá a szociális gazdaságok kérdése.
Keresztes Bea
Elekes Zoltán. Eddig is gondoltak a hátrányos helyzetűekre Fotó: Keresztes Bea[/caption]
Az Európai Bizottság tematikus fórumainak sorában újabb rendhagyó tanácskozást szerveztek tegnap a csíkszeredai megyeháza márványtermében. A téma ezúttal a szociális gazdaság, vállalkozás volt, amely az állami szektortól független tevékenység, és olyan kezdeményezéseket foglal magában, amelyek célja a nehezen elhelyezkedő emberek integrálása.
A rendezvény elején Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva: a szociális szférában az elmúlt közel harminc évben jelenségként jelen volt a szociális gazdaság, de mivel a „szóhasználatban” még ma sem eléggé ismert, sokan nem is tudták, hogy ezzel foglalkoznak.
Csép Éva Andrea RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott, hogy fontos beavatkozni és segíteni az érintetteknek, hiszen a nehezen elhelyezkedő, hátrányos helyzetű embereket is integrálni lehet, és kell is a munkaerőpiacon. Márton István, a megyei önkormányzat vidékfejlesztési egyesületének vezetője a szociális gazdasági tevékenységek működőképességének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az előadók közül elsőként Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség vezetője szólalt fel, rámutatva: sokan nem ismerik a szociális gazdaságra vonatkozó törvényeket.
– Ezek a vállalkozások a közérdek szolgálatában kell hogy álljanak. Előírás, hogy a jövedelem 90 százalékát szociális célokra használják fel, de az is szabály, hogy az alkalmazottak legkevesebb 30 százaléka hátrányos helyzetű legyen – taglalta Jánó Edit, megjegyezve: ha egy alapítvány, civil szervezet megkapja a szociális gazdaság, vállalkozás minősítést, jelentős juttatásokra számíthat.
Dana Verbal az Európai Bizottság részéről elmondta: Brüsszelben szakértői csapat működik, amelyben az Unió összes tagállama képviselve van, és így minden ország szociális problémáját megvitatják. Megjegyezte: 2008, a gazdasági világválság után vált fontossá a szociális gazdaságok kérdése.
Keresztes Bea
