A 2020 és 2030 közötti időszakra vonatkozóan tartottak stratégiai konzultációt Csíkszeredában. A tegnapi találkozón helyi vállalkozók és térségi po­litikusok közösen fogalmaztak meg válaszokat azokra a kérdésekre, hogy miként járulhatnak hozzá a vállalkozók a hatékonyság növeléséhez, illetve milyen térségi, megyei és helyi irányokat jelöljenek ki. A fórumon részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója elmondta: olyan gazdasági tervet akarnak kidolgozni közösen, amely hosszú távra szól és amelynek pozitív, esetleg negatív oldalát is nekik kell megtapasztalni. A fórum lényege az volt, hogy minden jelen lévő elmondhassa véleményét és meglátásait. Többek között két kérdésre kellett minden képviselőnek válaszolnia. Az első, hogy milyennek látja a térséget 2030-ban, és hogy mit tud tenni a pozitív jövőkép elérése érdekében. – Nem kész tervvel állunk elő, ennek kidolgozása közös feladat. Kíváncsiak vagyunk arra, mit gondolnak a helyi térség vállalkozói és polgármesterei, hiszen ők közvetlenül is érintettek. A lényeg az emberközpontúság a fejlesztésekben – mondta dr. Csák László vidékfejlesztési szakember, aki a fórumot moderálta. Hozzátette, hogy a jövő Hargita megyéjére szeretnének koncentrálni az adott erőforrá­sok felhasználásával. Ezután Csite András, a budapesti Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont vezetője biztosította a jelenlévőket az együttműködésről. – Öt meghatározó szempont van a fejlesztésekben, amelyekre tudatosan kell figyelni. Innováció, biztonság, klímaváltozás, hatékonyság, valamint tudás. Ez az a munkahipotézis, amely mentén követni lehet a projekteket és „mérni” a sikerességet – tette hozzá dr. Csák László. A fórumon számos polgármester és vállalkozó vezető mondta el véleményét. Olyan problémákat azonosítottak, amelyek a gazadaságot, az oktatást, de akár a mezőgazdaságot is érintik. Többek között beszéltek a helyi adottságok kihasználásáról, vágóhidak létesítéséről annak érdekében, hogy a termelők értékesíthessék termékeiket. Szó esett a problémák mélyebb elemzéséről is, az oktatáspolitika felülvizsgálatáról. Mint megtudtuk mindezek „orvoslása” és optimalizálása abban játszik szerepet, hogy a közösség viszonylagos elszigeteltségében is erősödhessen, távol az anyaországtól, hogy a vállalkozók versenyképes munkaerőt alkalmazhassanak, ezzel is lehetőséget adva a fiataloknak a megélhetésre, itthon maradásra.

Fülöp Orsolya