Stabil törzsközönség évek óta a színházban
Divatjelenség vagy sem, a Csíki Játékszín, és távolabbra tekintve, a budapesti színházak statisztikai adatai is azt mutatják, hogy az elmúlt években folyamatosan növekszik a színházba járók száma. A csíkszeredai színház társulata egy 2013-as felmérés alapján a megyeközpont lakosságához képest 130 százalékos látogatottságot ért el. Idén pedig a színházbérletet váltó, állandó nézők száma is emelkedni látszik.
[caption id="attachment_15917" align="aligncenter" width="620"] A Csíki Játékszín jegypénztára. Bérletszám-növekedés Fotó: Balázs Árpád[/caption]
Tizenhat évvel ezelőtt, 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit a Csíki Játékszín, a társulat ekkor már négy felnőtt- és két gyermekelőadást kínált a városban és a környéken lakóknak. Parászka Miklós színházigazgató szerint az első évadban 1300 bérletes nézője volt az intézménynek, ezt a számot a 2000/2001-es évadban megduplázta az intézmény, majd az évek során látványosan emelkedett a bérletet váltók száma. – A 2003/2004-es évadban már 6742 bérletet adtunk el, a legtöbb stabil nézőnk pedig az ezt követő évadban, 2004-ben volt, amikor 7832 személy vásárolt színházbérletet – tudtuk meg Parászka Miklóstól.
Növekvő statisztikai adatok
Reneszánszát éli a színház, állítja a Magyar Színházi Portál, a teátrumok 2014. évi működését összesítő statisztikai adatok alapján. A szaklap szerint bár a 2008-ban kirobbant gazdasági válság első éveiben jelentősen visszaesett a budapesti színházak nézőszáma, előbb lassú ütemben, majd az utóbbi években rendületlenül növekszik az előadásokra járók száma. A csíkszeredai színház igazgatója szerint a jelenség nem csak a magyar fővárosban működő színházakra érvényes, a Csíki Játékszín társulata például egy 2013-as felmérés alapján a megyeközpont lakosságához képest 130 százalékos látogatottságot ért el. – Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen több mint 45 ezer néző látta az előadásainkat – állítja Parászka. A kulturális intézmény bérleteladásáról készült statisztikai adatok is töretlen növekedést mutatnak az elmúlt három évben: a 2012/2013-as évadban 5512-en váltottak bérletet a Csíki Játékszín előadásaira, a következő évadban 6444-en kötelezték el magukat az intézmény felé, a 2014/2015-ös évadban pedig már 6854 állandó, bérletes nézője volt a színháznak. – Idén további növekedést tapasztalunk a bérleteladásban, eddig 353-mal több felnőtt és 61-gyel több diák váltott bérletet előadásainkra – mondta az igazgató. A színház kimutatásai szerint a 2008-ban felboruló világgazdasági helyzet a 2010/2011-es évadban éreztette a leginkább hatását a bérleteladások terén, ekkor 5293-ra csökkent vissza az állandó nézők száma, Parászka szerint ugyanakkor ebben az időszakban nőtt a jegyet vásárlók aránya. – Az alkalmi színházba járás volt jellemző ezekben az években. Bár a nézők közül kevesebben kötelezték el magukat és váltottak színházbérletet, az előadások nézettsége nem esett vissza jelentősen, hiszen sokan váltottak színházjegyet – részletezte az igazgató.
Gyors és széles körű stabilitás
Az első két évad alacsony bérletszámát követően gyorsan kialakult a Csíki Játékszín stabil törzsközönsége, 2003-tól 2009-ig nem esett 6600 alá az állandó nézők száma. – Fontos számunkra, hogy intenzíven és minél szélesebb körben részt vegyünk a térség kulturális életében, és ezt sikerült is elérnünk. Csíkszeredán kívül több településen alakítottunk ki bérletrendszert, előfordult bár, hogy visszavonulót kellett fújnunk, de színházunk hat vidéki településen van stabilan jelen – fejtette ki az igazgató. Ahhoz, hogy a színház a vidéki településekre kiszálljon, legkevesebb 150 bérletes nézőre van szüksége, a Csíki-medencében megvalósult ez Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson és Balánbányán, bár utóbbi helyszínre háromszor tért vissza a társulat, idén 200 személy váltott bérletet az előadásokra. Állandóan jelen van ugyanakkor a Gyergyói-medencében is a csíkszeredai színház, ahol Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyóditróban vannak állandó nézői a teátrumnak. Parászka Miklós igazgató szerint a megfelelő nézőszám mellett gyakran a művelődési házak állapotán és egy jó kapcsolattartó személyen múlik, hogy a színház előadásai vidéken is elérhetők legyenek. – A művelődési ház és a színpad állapota miatt nem tudunk jelen lenni Szentegyházán, sokáig kitartottunk Kászonaltíz mellett, de megromlott a kapcsolatrendszerünk a településsel, ezért már ott sincsenek bérletes nézőink, illetve Csíkkozmásra sem tudjuk az előadásainkat kivinni – részletezte Parászka.
A színház mint közösségi tér
A statisztikai adatok és felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy töretlenül nő a színházlátogatók száma, vannak színházi szakemberek, akik állítják, nem divatjelenség áll a növekedés hátterében, a csíkszeredai színház igazgatója szerint több oka lehet a jelenségnek. – Valamelyest stabilizálódott a gazdasági helyzet. A mi színházunk pedig az önkormányzati támogatást részben arra használja fel, hogy alacsonyan tartsa a színházjegyek és bérletek árát, ez sem elhanyagolandó szempont. Változtak ugyanakkor a színházak által kínált előadások is, változatos, a különböző társadalmi rétegek igényeit kiszolgáló repertoárt állítanak össze az intézmények, nem utolsósorban pedig a színház közösségi térként is jelentős szerepet kapott a hétköznapokban – osztotta meg személyes véleményét lapunkkal Parászka Miklós.
Pál Bíborka