Mindennapos jelenséggé vált Csíkszeredában a szeméttárolók körüli guberálók „tevékenysége”. A kukázók nyomában szeméttenger és megrongált szemetesek maradnak, a városlakók bosszúsak, a hulladékgazdálkodási vállalat és az önkormányzat pedig tehetetlen. Szinte hozzátartozik a csíkszeredai városképhez a kukázók, a szemeteseket turkáló, szétszedő guberálók látványa. A szemétben kutatók minden hasznosíthatót kiszednek, elvisznek, kis kocsijukba, szekereikbe, kerékpárjaikra zacskók, zsákok tömegeit aggatják. A jelenség okainak feltárásához ez a kis írás természetesen kevés volna, ahogyan e sorok írójának sincs meg a megfelelő képesítése és tapasztalata ahhoz, hogy tudományos elemzést írjon a guberálás lényegéről. Az viszont bizonyos, hogy marginalizálódott, a társadalom szélére sodródott csoportokból kerülnek ki a szemetesekben turkálók. Jellemzően romákat, hajléktalanokat látni a kukák körül, a csíkszeredaiak többsége legalábbis azonnal velük azonosítja a problémában érintetteket. A városban járva-kelve nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy a jelenség nyomaira bukkanjunk. Elég volt egy rövid sétát tennünk a Nagyrét – Fűzfa – Decemberi Forradalom utcák háromszögében. A szeméttárolók környékén mindenhol szétszórt hulladékokat látni, a zárható szemetesek pedig kivétel nélkül meg vannak rongálva. Lehet sima konténer, földbe süllyesztett tartály, zárható szekrény vagy éppen jótékonysági ruhagyűjtő, a közös bennük, hogy mindhez utat találnak a guberálók. Sokat pazarlunk A szemetesekből minden hasznosítható vagy annak vélt dolgot kiszednek a kukázók. Szóba is álltunk néhányukkal. Érdeklődésünkre félénken ugyan, de névtelenséget ígérő szavainkra megbátorodva mégis elárulták: szinte mindent elvisznek, ami felhasználható valamilyen formában: élelmiszert, tüzelőanyagot, elektronikai cikkeket is kiszednek, nem beszélve a kidobott bútorokról, ruhákról. Újra és újra áttúrják a szeméttárolókat, általában megszokott menetrend szerint érkeznek a szemetesekhez. Elmondják ugyanakkor azt is, hogy sokan becsomagolva, a kuka mellé téve hagynak ott élelmiszert a rászorulókra gondolva. Abban, hogy érdemes a szemetesekben ételt keresgélni, nyilván közrejátszik az is, hogy Románia ugyan nem jár élen az élelmiszer-pazarlásban, ám a hazai fogyasztók a jövedelmeik nagy hányadát költik élelmiszerre, és a keresethez képest nálunk van a legnagyobb mértékű pazarlás. Egy 2020-as kimutatás szerint évente átlagosan 129 kilogramm élelmet dob a szemétbe minden román állampolgár, ami az élelmiszerek 12 százalékát jelenti. Egyébként az országban 2018 óta létezik az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó törvény, amely az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében különböző előírásokat fogalmaz meg az élelmiszeripar és -kereskedelem minden stádiumára, valamint szabályozza a lejárati időhöz közelítő termékek csökkentett áron történő értékesítését és adományozását. Mindennapos a rongálás A jelenség kapcsán megkerestük Pál Tamást, az ECO Csík térségi hulladékgazdálkodási vállalat ügyvezetőjét is. Az igazgató elmondta: szélmalomharcot folytatnak a kukázókkal szemben. – Azokban a városrészekben, ahol a szeméttárolóinkat kirámolják, szétrámolják, mindig nagy szemetet hagynak maguk után a guberálók, nem győzik a munkatársaink összeszedni, feltakarítani – emelte ki Pál Tamás. Hozzátette: az említett helyeken, a szeméttárolók környékén kívül nem jellemző, hogy Csíkszereda szemetes volna. Az ügyvezető szerint kivétel nélkül mindenhol zajlik a guberálás. A szemetelésen kívül a vállalatnak a károkozás is sok problémát okoz. A legutóbbi esetnél például a Fűzfa utcában telepített, zárható szekrényes hulladéktárolókat törték szét. A szemeteseket feszítővasakkal törték fel, és nagymértékben megrongálták azokat – mutatott rá Pál Tamás. – Mindamellett, hogy nem győzünk a kukázók után takarítani, még jelentős károkat is okoznak nekünk – fogalmazott az ügyvezető. Hozzátette: míg régebben főképp újrahasznosítható hulladékokat kerestek a guberálók, manapság inkább élelmiszert, élelmet keresnek. A vállalat vezetősége a jelenség megfékezésében az állami rendőrség segítségét kérte. Ígéretet is kaptak arra, hogy a rendőrség a maga eszközeivel közbelép, amennyiben konkrét jelzés érkezik felé. Ennek a módja, hogy a mindenkori szolgálatos tisztet lehet értesíteni, ha nagyobb rongálást tapasztalnak. – Ha a tömbházakból, vagy bárhol valaki rongálást tapasztal, akkor lehet hívni egy telefonszámot, ami közvetlenül a rendőrséghez fut be – emelte ki Pál Tamás. A 0755–085965-ös telefonszámot bárki felhívhatja és jelezheti, ha a szeméttárolók környékén vandalizmust tapasztal, tudtuk meg. Az ügyvezető elmondta azt is, hogy a korábban a guberálás bejelentésére hivatott telefonszám, amelyen az egyik őrző-védő szakcéget lehetett értesíteni guberálás észlelése esetén, nem volt kellően hatékony. Az ilyen cégek ugyanis a romániai hatályos jogszabályok alapján nem járhatnak el a guberálókkal szemben, nekik is a rendőrséget kellett (volna) értesíteniük, ha bejelentés érkezik hozzájuk. A helyi rendőrség megalakulása is segíthet Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere a Hargita Népe érdeklődésére elmondta: tisztában vannak a jelenséggel és a helyzet súlyosságával. Hozzátette: önkormányzatként nem sokat tehetnek. A (fentebb már említett) korábbi, őrző-védő céggel történő együttműködés nem hozta meg a várt eredményt. A rendőrségi bejelentéssel sem biztos, hogy sokan fognak élni, hiszen a legtöbben nem szeretnének egy esetleges eljárás során tanúskodni – szögezte le az elöljáró. Kiemelte, hogy nem maga a guberálás okozza a legtöbb gondot, hanem a már részletezett rongálások, károkozások. Az alpolgármester szerint ugyanakkor a helyi rendőrség megalakulásával javulhat a helyzet, hiszen a rövidesen felálló testületet bizonyosan hatékonyabban lehet majd bevonni a jelenség visszaszorítása érdekében.

Farkas Endre