A felsőoktatási intézmény közleménye azt írja, dr. Máthé István vezetésével a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (dr. Vörös Lajos koordinálásával) 2012 óta monitorozza a Szent Anna-tó vízminőségét a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület közreműködésével.

Összegezve az eddigi mérési adatokat, megállapítást nyert, hogy

2024 júliusának közepén volt a legmelegebb a tó vize (30,9 °C). Természetesen ez a magas vízhőmérséklet összefüggésben van azzal, hogy 2024 nyara az egyik legmelegebb időszak volt világszerte a 19. század második felétől indult rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta.

2024. július 1–16. között több tucat romániai meteorológiai állomáson is megdőlt a levegő-hőmérséklet napi maximuma. Így például Székelyudvarhelyen 2024. július 12-én 34,3 Celsius-fokot mértek, ezzel megdőlt az 1951-es levegő-hőmérsékleti rekord (33,5 °C). Csíkszeredában 2024. július 13-án maximum 33,8 Celsius-fokot mutattak a hőmérők, míg a korábbi, szintén 1951-ben mért rekord 32,7 Celsius-fok volt.

A 2024. július 15-i rekordmeleg Szent Anna-tavi vízhőmérséklettel egy időben a tó vízterében kialakuló úgynevezett hőmérsékleti rétegződésnek köszönhetően korábban nem tapasztalt vízhőmérsékleti különbség (22,0 °C) alakult ki a vízfelszín és a tófenék (6,5 m) között. Sok más tóhoz hasonlóan, a Szent Anna-tóban nyáron úgynevezett egyenes (direkt) hőrétegződés alakul ki, azaz fent a legmelegebb a víz, a mélységgel pedig csökken, a tófenék közelében pedig a leghidegebb. A tó vizében előforduló algatömeg gátolja, hogy a napsugarak a mélyebb vízrétegekbe is lejussanak, így az alsóbb rétegek kevésbé tudnak felmelegedni.

A Szent Anna-tó vizének melegedése természetesen nem egyedi jelenség. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai kimutatták, hogy a Pannon Ökorégióban főként az utolsó évtizedekben látványosan felgyorsult a sekély tavak, így például a Velencei-tó, Fertő-tó vagy a Balaton vízhőmérsékletének az emelkedése.