Csíkmadarason, Csík­szent­mihályon, Ma­dé­falván, Csík­szent­már­tonon, Csík­szent­györ­gyön, Tus­nád­fürdőn, Csík­szent­si­monban, Kászon­ban és Gyimesközéplokon helyeznek el egy-egy új, ital­csoma­golásokat visszaváltó automatát, miután három Har­gita megyei település önkormányzata már tesztelt egy kísérleti projektet: mint arról korábban beszámoltunk, Csík­szent­do­mokos, Csík­szent­király és Gyi­mesbükk önkormányzata bérelt egy-egy automatát, hogy a lakosok a kapott értékjegyet a helyi boltokban használják fel, és hogy némileg tehermentesítsék a városi visszaváltókat.
Tegnap Csíkszent­már­to­non tartottak tájékoztatót a helyi vállalkozóknak, jelen volt a térségi hulladékgazdálkodási vállalat, az Eco-Csík Kft. igazgatója, Pál Tamás, továbbá Tánczos Barna szenátor és Potyó Judit polgármester. 
Az eddigi tapasztalatokat összegezve úgy tűnik, jól működik az augusztusban bevezetett kísérleti rendszer: Csík­szentdomokoson például a tesztüzem kezdete óta naponta átlagosan 3500 palackot váltottak vissza. A legtöbb csomagolást – mintegy 150 000 palackot – augusztusban váltották vissza, amelynek összértéke több mint hetvenötezer lej.

Az Eco-Csík bérli az automatákat

Mint a csíkszentmártoni tájékoztatón elhangzott: az új automatákat az Eco-Csík Kft. fogja bérelni és kezelni, a betétdíjas palackokért kapott értékjegyeket pedig a lakosok a helyi boltokban tudják majd felhasználni. Az önkormányzatoknak ezért egyelőre fenntartási összeget – Csíkszentmárton esetében mintegy 1000–1500 lejt – kell fizetniük a hulladékgazdálkodó vállalatnak, és biztosítaniuk kell a helyiséget, ahová majd az automaták kerülhetnek, illetve keresniük egy személyt, aki az Eco-Csík Kft. alkalmazottjaként kezeli majd az automatát és megoldja az esetleges problémákat. A tervek szerint ezek a visszaváltó pontok hétköznaponként működnek majd, napközben, és az automatáknál feltüntetik, hogy pontosan mely üzletekben vásárolható le a visszaváltott palackokért kapott értékjegy.

Minél több a visszaváltott palack, annál jobb

A tájékoztatón arról is szó volt, hogy az automaták bérlése a beüzemeltetés elején nagyobb befektetés lehet a hulladékgazdálkodó vállalatnak, amennyiben előleget kell fizetnie az automatákra, viszont ez függ a bérleti szerződés feltételeitől. A beszélgetésen hangsúlyozták: minél több palackot váltanak vissza a lakosok, annál önfenntartóbbá válik a rendszer, mivel a RetuRO a visszavételi pontok üzemeltetőinek kezelési díjat fizet egy-egy leadott palackért, így – ha elég magas a visszaváltott italcsomagolások száma – az Eco-Csík Kft. a visszafizetett kezelési díjból fedezni tudja a költségeket (az automata bérleti díját, a csomagolások szállítási költségeit, az alkalmazott bérét, az áramot, internetet stb.). Mivel az Eco-Csík Kft. közhasznú vállalat, amely önkormányzati tulajdonban van, ezért nem a vállalat nyereségének a növelése a célja, hanem az, hogy hosszú távon tudja fenntartani ezt a tevékenységet. Mint elhangzott: a vállalat felkészült a teendők elvégzésére.

Így is fizethet az önkormányzat

Amennyiben nem működik jól a palackok visszaváltása és nem válik önfenntartóvá a rendszer, az önkormányzatoknak kell ráfizetniük, hogy működni tudjon a rendszer. Ha viszont van elég visszaváltott palack, hogy a RetuRO-tól kapott kezelési díj fedezze az Eco-Csík Kft. költségeit, akkor az önkormányzatok anyagi hozzájárulása fokozatosan csökken.
Csíkszentmártonban a fenn­tar­tási összeg évente mint­egy 18 000 lejt jelentene, de az is elhangzott, hogy a vissza­váltott ital­cso­ma­go­lás mennyi­ségét figyelembe veszi a hul­la­dék­gaz­­dálkodó cég, amikor településekre leosztva évente kimutatást készít a lakosság szám­ará­nyá­hoz mért szelektív hulladék mennyiségéről. Potyó Judit közölte, a község tavaly nem érte el a szelektív hulladékmennyiség minimális arányát, ezért 15 000 lejes pénzbírságot kellett fizetnie, de az italcsomagolások visszaváltásával teljesíteni tudnák a kvótát. Így az önkormányzat nem kapna bírságot, viszont az automaták fenntartási költségének kiegyenlítésével évente így is mintegy háromezer lejt kellene fizetnie a szolgáltatásért.