borús égbolt
Országos premierre készülnek Alcsíkon
Első lépésben közel félezer előnevelt réticsíkivadékot enged holnap szabadon a Tiva-patak csíkszentimrei szakaszán az alcsíki Natura 2000-es természetvédelmi terület gondnoki feladatait ellátó Accent GeoÖkológiai Szervezet. A visszatelepítést a következő hetekben más helyszíneken is folytatják, így az Alcsíkon egykoron őshonos, mára a kihalás szélére sodródott halfajból a patakokba, vízlecsapoló árkokba több ezret bocsátanak szabadon. A réti csík megmentését célzó erőfeszítések mind a visszatelepítés, mind a halfaj mesterséges szaporítása, mind az ezt megalapozó tudományos munka országos szinten is újdonságot garmadáját hordozza.
[caption id="attachment_26867" align="aligncenter" width="1000"]
Réticsíkivadék az akváriumban. Visszatelepítés[/caption]
Mesterséges szaporításból származó réti csík halakat telepítenek vissza az alcsíki Natura 2000-es természetvédelmi terület erre alkalmas lápos patakjaiba, vízlecsapoló árkaiba – tájékoztatta tegnap lapunkat Imecs István halbiológus, a természetvédelmi terület gondnokságának munkatársa. Kifejtette, a művelet több okból is országos premiernek számít: egyrészt a természetes élőhelyeiről visszaszorult halfajta esetében ez az első eset, hogy az egyedeket mesterségesen szaporították, újdonságnak számít a technikai eljárást megalapozó tudományos munka is, de az országban arra sem volt még példa, hogy a természetes élőhelyükre egy hónapos munkával előnevelt réticsíkegyedeket telepítsenek vissza. A szakembertől megtudtuk, az első, 2 centiméteresre előnevelt 400-500 ivadékot holnap Csíkszentimrén, a települést átszelő Tiva-patak alsó befolyó szakaszán eresztik szabadon, de a műveletet április folyamán újabb visszatelepítések követik: ezen keresztül Csíkszentkirálytól délre, a Tusnádi-szorosig az Olt folyóba torkolló alcsíki patakokba, illetve a folyó régi medrét határoló lecsapoló árkokba mintegy 4,5–5 ezer fiatal réticsíkivadék kerül vissza, többek közt a Csíkszentsimon határában kitakarított és újjáélesztett régi Olt-holtágba is.
– A történet azzal kezdődött, hogy amikor az Alcsíki Natura 2000-es terület kezelési tervét elkészítettük, sok olyan problémát is beazonosítottunk, ami a lápi fajok jövőjét illeti. Nemcsak nálunk, hanem országszerte is azok a fajok, amelyek az árterekre voltak jellemzőek, másodlagos élőhelyekre – lecsapoló árkokba, rövid patakszakaszokba – szorultak vissza. Emiatt az egyedek nagyon nehezen találkoznak egymással, a populációk fragmentálódnak és genetikailag romlanak. A réti csíknak, lápi fajról lévén szó, különösen nagy problémája, hogy ha megzavarják, nem úszik el oldalra, hanem lefelé menekülve beássa magát az iszapba. Emiatt a kotrógépek medertakarítás alkalmával a halakat az iszappal együtt egyszerűen kikotorják a partra. Ott pedig az állatok kiszáradnak és elpusztulnak – érzékeltette a természetben élő réti csíkokat fenyegető legnagyobb modern kori veszélyt Imecs.
Elmondta, a réti csík mesterséges szaporítását és visszatelepítését többéves kutató munka előzte meg: az elvégzett kísérletekből, tudományos megfigyelésekből tavaly pedig könyv is született. A közel kétszáz oldalas, román nyelvű szakkönyvben a szerzők három ritka, eltűnőfélben levő halfaj – a lápi póc, a széles kárász és a réti csík – mesterséges szaporítási technikáját írták le: ilyen tudományos munkát Romániában eddig még nem publikált senki. Imecs, a könyv társszerzője elmondta, a réti csík esetében is a kötetben leírt eljárást alkalmazták.
– Hormonnal kezeljük a halakat, azok ennek hatására elkezdik termelni az ivarsejteket, és lefejéssel tudjuk őket mesterségesen szaporítani. Nagyon fontos, hogy a kitelepítésre szánt utódokat három héten keresztül védett körülmények között tudjuk előnevelni. Ez azért nagyon lényeges, mert természetes körülmények között a réti csík szaporodási és elúszási sikere mindössze 1 százalék. Tehát ez azt jelenti, hogy az ötezer ikrából nagyjából ezer megtermékenyül, ebből az ezerből pedig nagy eséllyel mindössze két hal lesz, ami felnő. Mesterséges körülmények között mi ezt az arányt 60-70 százalékra tudjuk feltornázni, vagyis két egyedből kontrollált körülmények között annyi utódot tudunk előállítani, mint ami a természetben száz egyednek sikerülne – hangsúlyozta Imecs István.
A biológus elmondta, a felnőtt, kifejlett állapotában 30, akár 35 centiméteresre is növő réti csík 150 évvel ezelőtt még a Csíki-medence valamennyi lapályos, vizes terében nagy számban fordult elő, ennek megfelelően az ártérben lakóknak is fontos táplálékforrása volt. Eltűnését, visszaszorulását ugyanakkor korántsem a túlhalászás, hanem az Olt folyón harminc évvel ezelőtt végzett mederszabályozási munkálatok, illetve a környező patakokon azóta is hibásan alkalmazott mederkotrási módszerek váltották ki. Imecs így a réti csík holnap kezdődő visszatelepítése mellett a Talajfeljavító Hivatallal (ANIF) kötött megállapodást is fontos fegyvertényként értékeli. Ez utóbbi kapcsán azokban a védelmi intézkedésekben is sikerült megállapodniuk, ami révén a patakmedrek tisztítását immár az Alcsíkon előforduló réticsík-populáció sem sínyli meg.
Domján Levente
Réticsíkivadék az akváriumban. Visszatelepítés[/caption]
Mesterséges szaporításból származó réti csík halakat telepítenek vissza az alcsíki Natura 2000-es természetvédelmi terület erre alkalmas lápos patakjaiba, vízlecsapoló árkaiba – tájékoztatta tegnap lapunkat Imecs István halbiológus, a természetvédelmi terület gondnokságának munkatársa. Kifejtette, a művelet több okból is országos premiernek számít: egyrészt a természetes élőhelyeiről visszaszorult halfajta esetében ez az első eset, hogy az egyedeket mesterségesen szaporították, újdonságnak számít a technikai eljárást megalapozó tudományos munka is, de az országban arra sem volt még példa, hogy a természetes élőhelyükre egy hónapos munkával előnevelt réticsíkegyedeket telepítsenek vissza. A szakembertől megtudtuk, az első, 2 centiméteresre előnevelt 400-500 ivadékot holnap Csíkszentimrén, a települést átszelő Tiva-patak alsó befolyó szakaszán eresztik szabadon, de a műveletet április folyamán újabb visszatelepítések követik: ezen keresztül Csíkszentkirálytól délre, a Tusnádi-szorosig az Olt folyóba torkolló alcsíki patakokba, illetve a folyó régi medrét határoló lecsapoló árkokba mintegy 4,5–5 ezer fiatal réticsíkivadék kerül vissza, többek közt a Csíkszentsimon határában kitakarított és újjáélesztett régi Olt-holtágba is.
– A történet azzal kezdődött, hogy amikor az Alcsíki Natura 2000-es terület kezelési tervét elkészítettük, sok olyan problémát is beazonosítottunk, ami a lápi fajok jövőjét illeti. Nemcsak nálunk, hanem országszerte is azok a fajok, amelyek az árterekre voltak jellemzőek, másodlagos élőhelyekre – lecsapoló árkokba, rövid patakszakaszokba – szorultak vissza. Emiatt az egyedek nagyon nehezen találkoznak egymással, a populációk fragmentálódnak és genetikailag romlanak. A réti csíknak, lápi fajról lévén szó, különösen nagy problémája, hogy ha megzavarják, nem úszik el oldalra, hanem lefelé menekülve beássa magát az iszapba. Emiatt a kotrógépek medertakarítás alkalmával a halakat az iszappal együtt egyszerűen kikotorják a partra. Ott pedig az állatok kiszáradnak és elpusztulnak – érzékeltette a természetben élő réti csíkokat fenyegető legnagyobb modern kori veszélyt Imecs.
Elmondta, a réti csík mesterséges szaporítását és visszatelepítését többéves kutató munka előzte meg: az elvégzett kísérletekből, tudományos megfigyelésekből tavaly pedig könyv is született. A közel kétszáz oldalas, román nyelvű szakkönyvben a szerzők három ritka, eltűnőfélben levő halfaj – a lápi póc, a széles kárász és a réti csík – mesterséges szaporítási technikáját írták le: ilyen tudományos munkát Romániában eddig még nem publikált senki. Imecs, a könyv társszerzője elmondta, a réti csík esetében is a kötetben leírt eljárást alkalmazták.
– Hormonnal kezeljük a halakat, azok ennek hatására elkezdik termelni az ivarsejteket, és lefejéssel tudjuk őket mesterségesen szaporítani. Nagyon fontos, hogy a kitelepítésre szánt utódokat három héten keresztül védett körülmények között tudjuk előnevelni. Ez azért nagyon lényeges, mert természetes körülmények között a réti csík szaporodási és elúszási sikere mindössze 1 százalék. Tehát ez azt jelenti, hogy az ötezer ikrából nagyjából ezer megtermékenyül, ebből az ezerből pedig nagy eséllyel mindössze két hal lesz, ami felnő. Mesterséges körülmények között mi ezt az arányt 60-70 százalékra tudjuk feltornázni, vagyis két egyedből kontrollált körülmények között annyi utódot tudunk előállítani, mint ami a természetben száz egyednek sikerülne – hangsúlyozta Imecs István.
A biológus elmondta, a felnőtt, kifejlett állapotában 30, akár 35 centiméteresre is növő réti csík 150 évvel ezelőtt még a Csíki-medence valamennyi lapályos, vizes terében nagy számban fordult elő, ennek megfelelően az ártérben lakóknak is fontos táplálékforrása volt. Eltűnését, visszaszorulását ugyanakkor korántsem a túlhalászás, hanem az Olt folyón harminc évvel ezelőtt végzett mederszabályozási munkálatok, illetve a környező patakokon azóta is hibásan alkalmazott mederkotrási módszerek váltották ki. Imecs így a réti csík holnap kezdődő visszatelepítése mellett a Talajfeljavító Hivatallal (ANIF) kötött megállapodást is fontos fegyvertényként értékeli. Ez utóbbi kapcsán azokban a védelmi intézkedésekben is sikerült megállapodniuk, ami révén a patakmedrek tisztítását immár az Alcsíkon előforduló réticsík-populáció sem sínyli meg.
Domján Levente
.jpg)
