A Hargita megyében lehívott európai uniós alapokra vonatkozó összesítő adatokkal szolgáltak a Társadalmi Dialógus Bizottság legutóbbi ülésén, amelyet a megyeházán tartottak tegnap. A kifejezetten a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal kérésére összeállított anyagban a 2007 és 2015 között az egyes települések által megpályázott összegeket ismertették, amelyből kiderült, hogy közel 800 millió lej érkezett a megyébe nyolc év alatt. [caption id="attachment_38299" align="aligncenter" width="5117"] Csíkszereda központjának felújítása volt az egyik legköltségesebb beruházás archív[/caption] A prefektusi hivatal munkatársainak összeállításából kiderült, hogy mely Hargita megyei települések tettek ki magukért az uniós alapok lehívásában. Ehhez az Országos Vidékfejlesztési Programon (PNDR), a Regionális Operatív Programon (POR), a Környezetvédelmi Alapon (AFM), valamint a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül lehívott összegek fényében vizsgálták az egyes települések aktivitását az elmúlt nyolc évben. A teljes összeg tehát 796 millió lej, amelyből 517 milliót a PNDR-ből, 249,7 milliót a POR-ból, 24,6 milliót az AFM-től, míg 4,2 milliót pedig az APIA-tól hívtak le. Az adatokból kitűnik, hogy Csíkszereda messze a legnagyobb pályázó volt a megyében, ugyanis a második legtöbb pénzt nyerő Maroshévízzel szemben – ahol közel 52 millió lejre pályáztak – a megyeszékhely több mint két és félszer annyit, 133,5 millió lejt nyert, 125 milliót csak a Regionális Operatív Programon keresztül. A tegnap bemutatott anyagból nem derül ki tételesen, hogy mire mennyit költöttek, ellenben az igen, hogy a legköltségesebb beruházás a városközpont felújítása volt, amelyben a Szabadság tér, a központi park, a Majláth Gusztáv Károly tér, valamint a Petőfi Sándor utca szerepel. Emellett természetesen a tömbházak hőszigetelése, a Márton Áron és a Segítő Mária gimnázium épületének felújítása, valamint a Hargitafürdőn végzett területrendezés is szerepel a kimutatásban. Csíkszeredát tehát Maroshévíz követi, az 52 millió lejből utcákat, kazánházat modernizáltak, térfigyelő kamerákat helyeztek el, illetve a Kemény János Elméleti Líceum számára bentlakást és tanári lakásokat építettek. A községek a legnagyobb összegeket a PNDR-n keresztül pályázták és nyerték meg. Megyei szinten Gyergyóremete áll az első helyen, ahol több mint 42,5 millió lejt nyertek szennyvízrendszer építésére, iskolafelújításra, valamint LEADER-fejlesztésekre, ezt követi Madéfalva a maga 37 millió lejével, amelyet ugyanúgy LEADER keretében hasznosítottak. Gyergyóalfalu 31,8 millió, Gyergyócsomafalva 25,2 millió, Borszék 21 millió, Parajd 21 millió, Korond 20,8 millió, Zetelaka 19,2 millió, míg Gyergyóújfalu 19,1 millió lejnyi uniós pénzből gazdálkodott. A megye másik két legnagyobb városa, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós nem került fel a „dicsőséglistára”, előbbi 13,2 millió, utóbbi 14,1 millió lej értékű pályázati pénzt nyert. Márk Boglárka