Hirdetés

Népszámlálás: nehéz regisztrálni egy mozgásban lévő népességet

„Nagyon nehéz megragadni egy mozgásban lévő populációt, ezért a népszámlálás pontosságában hinni már nem igazán lehetséges. Ennek ellenére az évtizedenként lezajló, átfogó számbavétel adatsorai jelen helyzetünk látleletei” – hangzott el Horváth István szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének professzora előadásában pénteken a csíkszeredai városháza dísztermében.

Létai Tibor
Népszámlálás: nehéz regisztrálni egy mozgásban lévő népességet
Horváth István szociológus

A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű előadássorozat keretében tartott eseményen a meghívott a legutóbbi romániai népszámlálás kapcsán reflektált számos érdekességre, ellentmondásra, nem szándékos baklövésre. Ugyanis a módszertani eszközökkel van baj, amivel a valóságot próbálják leképezni – jegyezte meg a professzor, hangsúlyozva: nem feltételez rosszhiszeműséget, hozzá nem értést, de nagyon nehéz pontos adatokat számolni.

A népszámlálások rövid történelmi áttekintése után szó esett Románia népességének alakulásáról, azon belül a magyarság lélekszámának változásairól. Mint kiderült, az előzetes adatok alapján a magyarság lélekszáma hivatalosan alig haladja meg az egymilliós lélektani határt, de feltételezhetően többen vagyunk, mert a népszámlálás eredménye vitatható, nem egzakt. Valami történt, ugyanis több mint két és fél millió személy bizonyos oknál fogva nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról. „Úgy csökkenünk, hogy meg sem számolnak.” Legutóbb több mint egymillió személy regiszter alapú beemelése történt, akiknek volt úgynevezett digitális lábnyoma, viszont ők személyesen nem töltötték ki a kérdőíveket.

A legutóbbi népszámlálás előzetes adatai alapján 19,5 millióra tehető Románia lakossága. A népességcsökkenés a déli megyéket érintette jobban, ugyanakkor a népességfogyás európai jelenség, ami alól sajnos mi sem vagyunk kivételek. A székely megyék aránylag jól indultak a 2012-es esztendőben, de azóta meredeken esik a természetes szaporulat, amit a koronavírus- járvány is befolyásolt.

Megtudtuk, hogy a székelyeket mint külön kategóriát az 1977-es népszámláláskor  vették be először, a magyarság megosztásának céljával. Azóta a magyarság alkategóriájaként szerepelnek, ugyanakkor kiderült, az évtizedek során ezernél többen soha nem vallották magukat székelynek. A legutóbbi népszámlálás székelyekre vonatkozó adatairól még nincs információ.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!