Hirdetés

Nemcsak szakmát tanít, nevel is

HN-információ
A Csíkszeredában működő Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceumnak sikerült az, ami nagyon sok magántanintézménynek nem: kivívta magának a köztiszteletet, sőt az ott folytatott oktatói munka minőségével, illetve végzősei helytállásával már-már azt is elérte, hogy a magániskolákkal szembeni előítéletek enyhüljenek. Hogy ez miként sikerült? – Nagyon sok munkával – vallja Ráduly Erzsébet, a tanintézmény nevelési igazgatója. [caption id="attachment_15776" align="aligncenter" width="620"]Először oktattak magyar nyelven. Az itthon maradást támogatják Fotó: Balázs Árpád Először oktattak magyar nyelven. Az itthon maradást támogatják Fotó: Balázs Árpád[/caption] Tizenöt éve, 2000-ben indult Csíkszeredában a Louis Pasteur nevét viselő egészségügyi posztlíceumban az oktatás, és a tizenöt év alatt már 770 végzőst bocsátott útjára ez a tanintézmény. – 2000-ben ez nagy kockázat volt, vakmerőség kellett hozzá. Mindenképpen azt szerettük volna, ha magyar nyelven zajlik itt a képzés, mert ilyen profilú oktatás magyarul nem volt akkor a környéken – idézi fel a kezdeteket Ráduly Erzsébet, az iskola nevelési igazgatója, aki egykori tanítványával, Birta Máriával együtt vállalta és végzi azóta is ennek az intézménynek az irányítását. Felnőtteket tanítanak, nevelnek A Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceumba egész Hargita megyéből jönnek diákok, az utóbbi években egyre többen Kovászna megyéből is: évente átlagban 150 diákjuk van, közülük mintegy 20 Kovászna megyei. Azt is megtudtuk, hogy a diákok nagy része faluról jön. És akik idejönnek, nemcsak szakmai ismereteket sajátíthatnak el, hanem emberségből, szakmai alázatból is kapnak útravalót. – Lehet, furcsának tűnik, hogy a felnőtt embereket nemcsak oktatni, hanem nevelni is akarjuk, de ez így van. Ide a diákjaink egy jól meghatározott céllal jönnek, a felvételi interjún elmondják, hogy a rászorulókon szeretnének segíteni. Ehhez azonban sok minden kell. Az alapos szakmai tudás mellett jellembeli vonások kialakítása is elengedhetetlen. Olyan proszociális magatartásformákat igyekszünk kialakítani növendékeinkben, mint az együttműködés, szolidaritás, egymásra való figyelés. Mindenekelőtt a tiszteletre szeretnénk megtanítani, annak az embernek a tiszteletére, akin segíteni akarnak, hogy a segítést ne a szánalom motiválja, sokkal inkább az emberi alázat legyen a hajtóerő – fogalmazott Ráduly Erzsébet. – Rendet és fegyelmet követelünk meg. Aki emberéletet akar menteni, beteg embert akar gyógyítani, annak nagyon fontos, hogy megtanulja, mi a rend és a pontosság. Itt nem lehet öt percet vagy tíz percet elhagyni, esetleg órákat, napokat, hanem meg kell szokni, hogy az én személyes, pillanatnyi érdekem alárendelődik annak, amit felvállaltam – tette hozzá. Hargita megyében könnyebben kapnak állást A 15 év alatt végzett 770 hallgató mintegy 68 százaléka tudott elhelyezkedni az egészségügyben, nagy részük itthon. A statisztikai adatok szerint a Hargita megyei végzősöknek nagyobb az esélyük, hogy a szakmában állást találjanak, mint a Kovászna megyeieknek, itt többen kaptak állást a megyei kórházban, a Caritasnál, laboratóriumban, jó néhányan pedig újonnan nyílt fogorvosi rendelőkben helyezkedtek el. Jól működő kapcsolata van az iskolának a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházzal, a Caritas-szal, ott végzik a hallgatók a többhetes klinikai gyakorlatot, és ha munkalehetőség van ezekben az intézményekben, értesítik az iskolát, hogy a potenciális jelölt készüljön a versenyvizsgára, állítsa össze az iratcsomóját, vagy éppen pár hétre-hónapra vállaljon önkéntes munkát, hogy megismerhesse a jövendőbeli munkakörét. Szociális tevékenységet is folytatnak, rendszeresen járnak a csíkszépvízi idősotthonba, nagyobb gyermekelhelyező központokba, de mennek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat orvoscsoportjával is, ha diákokra tart igényt a csapat. – Ezek a kapcsolatok segítenek abban, hogy legyőzzük a kezdeti előítéleteket – mondta Ráduly Erzsébet. Persze, a kivándorlás divatja ezt az iskolát sem kerülte el. Beszélgetésünkkor az iroda falán több fejvadászcég szórólapja lógott, hirdetve a nyugati állásokat az egészségügyi asszisztensek számára. – Két-három éve nálunk is érződik a kivándorlás, de még nem öltött tömegméreteket. Úgy vagyok ezzel, hogy ha muszáj, támogatom, olyan értelemben, hogy megírom az ajánlást a tanítványainknak, ha kérik. De inkább azokat támogatom ebbéli szándékukban, akiknek nincs családjuk – mondja Ráduly Erzsébet. A pénz ne legyen akadály Mint már említettük, az iskola tanulóinak jó része vidéki, és vannak szép számmal nehezebb anyagi körülmények között élők is, akiknek gond lehet a magánoktatási intézmény által megszabott tandíj kifizetése. Őket az iskola abban támogatja, hogy nyáron két hónapra mezőgazdasági munkára külföldre utazhassanak, hogy kikereshessék a következő tanévre való tandíjukat. – Muszáj erre figyeljünk, mert én azt szorgalmazom, hogy anyagi okok miatt ne kelljen abbahagyja az iskolát senki. Ez az elvem. Ha látom, hogy a diák odaáll, tanul, végzi a dolgát, igazságtalannak tartanám, hogy a 21. században pénz miatt kelljen kimaradjon az iskolából – nyilatkozta Ráduly Erzsébet. Addig él, míg belülről nem kezdik ki A Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceumnak intézményt igen ugyan, de épületet nem kellett építeni Csíkszeredában, hiszen a Márton Áron Főgimnáziummal és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziummal egy épületben működik. Maximális erkölcsi támogatást kaptak elsősorban a római katolikus egyháztól, amely az épület főtulajdonosa. A polgármesteri hivatal is támogatta, hogy az épületben lehessenek, és a két másik tanintézménnyel, amelyek ugyanabban az épületben vannak, a lehető legjobb kapcsolatot ápolnak. – Az oktatói testületünk is a lehető legjobb – mondta Ráduly Erzsébet. Huszonhárman tanítanak az iskolában, szakorvosok, főorvosok, egyes fokozatú tanárok, főasszisztensek. Létrehoztak egy modern gyakorlótermet, külföldről vásároltak egy tízezer lejes gyakorlóbabát, amelyen gyakorolni lehet az injekciózást, katéterezést, de akár a fürösztést, öltöztetést is. És hogy milyennek látja a nevelési igazgató a jövőt? – Egy iskola addig működik jól, amíg belülről nem kezdik ki. Az a kapcsolatrendszer, amin az egész oktatói-nevelői munka alapszik, ha nem a szeretetre, megértésre, segítségre, egymás iránti tiszteletre fog épülni, akkor nem fog ez az iskola működni – fogalmazott.


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!