A Csíkszeredában működő Pro Animalia Alapítvány 477 kutyát fogadott be tavaly, amelyek közül 44 pusztult el a parvovírus okozta bélgyulladás, valamint időskori végelgyengülés miatt. A lakosságtól összesen 391 négylábú érkezett a menhelyre, ahol 2018-at újabb 27 kisállat ellátásával indították. A kutyák mellett a kóbor macskák jelenléte is valós probléma, ideje elgondolkodni azon, hogy mi is okozza az állatok elszaporodását – hívja fel a figyelmet Száva Emese, az alapítvány ügyvezető igazgatója. [caption id="attachment_65023" align="aligncenter" width="1000"] Gazdátlan ebek játszanak a hóban. Mégsem játék nekik az élet Fotó: László F. Csaba[/caption] Száva Emese szerint a helyzet évek óta változatlan. Megtudtuk, hogy 2017-ben összesen 477 kutya érkezett a Pro Animalia Alapítványhoz, amelyek közül 391-et a lakosság adott le – gazdák és magánszemélyek egyaránt –, 44 állat pusztult el, köztük sok kölyökkutya, és 430 négylábú talált új gazdára Németországban. Csak német gazdáknak adják Mint ismeretes, 2007 óta a Bruno Pet németországi állatvédő szervezettel együttműködve üzemel a csíkszeredai alapítvány, amelynek elsődleges célja kóbor állatok megfelelő otthonba juttatása. A felelőtlen állattartás miatt jelenleg a helyi lakosoknak nem enged át kutyákat a Pro Animalia, mert a sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben embertelen sorsra jutnak az itthon befogadott állatok. Az új évben sem állt meg az állatok befogadása, hiszen januárban 27 taggal bővült a jelenleg 249 kutyát ellátó menhely. Száva Emese lapunk kérdésére elmondta, hogy az ivartalanítás még mindig problémát jelent térségünkben, ahol sokan véteknek tekintik a sterilizációt, de ugyanakkor nyugodt lélekkel dobják ki a néhány napos kutyákat. Nem az állat a hibás – Kevesen gondolkodnak el azon, hogy miért vannak kóbor kutyák a városban, legtöbben csak azt szeretnék, hogy eltűnjenek. Soha nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy ki vagy mi az oka annak, hogy léteznek. Nem az állat hibája, hogy az utcán próbál boldogulni: ez az emberek felelőtlenségének a következménye – szögezte le az ügyvezető, kiemelve, hogy a probléma forrásánál kellene közbelépni. Ha betartatnák az ivartalanításra kötelező törvényt, miszerint csak regisztrált tenyésztők szaporíthatják az állataikat, jelentősen csökkenne a nem kívánt, utcára kerülő kutyák száma. Az elmúlt év tapasztalatait összegezve Száva Emese úgy fogalmazott, hogy az örökbe adott állatokkal kapcsolatban rengeteg sikerélményt könyveltek el, ám az emberi hozzáállásról nem tudja ugyanezt elmondani. Hozzátette, az alapítványnak nem az a célja, hogy megszabaduljon a kutyáktól, hiszen a prioritás az, hogy jó helyre kerüljenek a gazdátlan négylábúak. Az ivartalanítás elhanyagolásával kapcsolatban a kóbor macskák kérdéséről is kifejtette véleményét a Pro Animalia vezetője, aki valós problémaként írta le a jelenséget. – A macskák nem élnek olyan feltűnő életet, mint a kutyák. Ha meglátunk egy kóborló kandúrt a városban, nem ijedünk meg, hogy esetleg ránk támad. Viszont tény, hogy jelenlétük aggodalomra ad okot. Mi nem tudjuk befogadni őket, mert nem áll módunkban elkülöníteni a két fajt egymástól – részletezte Száva. Az ügyvezető igazgató közölte, hogy nem lehet a végtelenségig halogatni az állatok ivartalanítását, és az elszaporodott jószágokat szabadjára engedni, mert változás hiányában a támogatók sem állnak majd az ügy mellé. Keresztes Bea