Június 12. és 15. között szakmai találkozót szervezett az Európai Caritas, a Romániai Caritas Konföderáció és a Gyulafehérvári Caritas Csíkszeredában. A tapasztalatcsere-programon kilenc európai ország képviselői voltak jelen, akik megvitatták a hosszú távú ápolás iránti igény exponenciális növekedésével kapcsolatos kérdéseket. Ezek összefüggésbe hozhatók az ellátás területén tapasztalható drámai munkaerőhiánnyal, valamint a hosszú távú ápolási szolgáltatások nyújtása közötti óriási eltérésekkel Európában.

A szakértői csoport munkája pénteken ért véget, a megvitatott témákat és elért eredményeket egy sajtótájékoztatón ismertették, melyen jelen volt Doina Crângașu, a Romániai Caritas ügyvezető igazgatója és dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. A romániai helyzetet ismertették: a komoly ápolást igénylő 65 év feletti román lakosság 64 százaléka otthon él, és csak négy százalékuk fér hozzá szakszerű gondozási szolgáltatásokhoz. Összehasonlításképpen, a 65 év feletti, hasonló ápolást igénylő, otthon élő lakosság európai átlaga mindössze 37 százalék, és ebből 24 százalék részesül szakszerű gondozásban. Elmondták: a tanácskozás során a résztvevők átnézték az ellátás jelenlegi helyzetét és perspektíváit azokban az országokban, ahonnan származnak, megtekintették a Caritas által kidolgozott és kínált Hargita megyei szociális és ápolási szolgáltatásokat, majd tárgyalásokat folytattak a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a hazai szociális és egészségügyi szolgáltatók közpolitikai szakértőinek részvételével.

– Mi vagyunk az Európai Caritas szakértői tanácsadói, aki stratégiai partnere az Európai Bizottságnak a szociális politikák kérdéskörében. Most lett kidolgozva a hosszú távú ápolásra vonatkozó stratégia, melynek folyamatában is részt vett az Európai Caritas, és nagyon sok javaslatunk része lett ennek. Szociális téren minden esetben gondot jelent az, hogy ezek csupán ajánlásértékűek az Európai Bizottság részéről, tehát nem kötelezőek a tagállamokra, viszont a napirend mentén követik ezen ajánlások megvalósítását – fejtette ki Márton András. Kiemelte: a találkozó részét képezte a szakmai csoport tanácskozása és a tanulmányi tapasztalatcsere, mely során bemutatták, hogy ők mit és hogyan tesznek, és nem csupán az ápolás minőségére, az ápoltak megelégedettségére, de a kollégáik lelkesedésére is büszkék.

Az ápolás nagyon aktuális téma, a probléma drámai növekedésen megy át egész Európában, ugyanis társadalmunk öregszik, az ápolási igényben óriási robbanás várható, amikor a „baby boomer” generáció eléri a nyugdíjkorhatárt.

– Fel kell ismernünk, hogy Európa-szerte súlyos válsággal nézünk szembe, ami az ápolást, hosszú távú egészségügyi gondozást illeti. Egyéni és közösségi érettségünkön múlik, hogy sikerül-e felelősségteljes megközelítést megvalósítani és életképes megoldásokat találni az emberi méltóság megőrzésére ilyen körülmények között – mutatott rá a Gyulafehérvári Caritas igazgatója.

A szimpózium résztvevői tizenöt ajánlást vitattak meg, amelyek közül a következő szempontokat helyezték előtérbe és tárgyalták meg részletesebben:

•    egyénre szabott, személyközpontú megközelítés szükségessége, amely mindenki számára garantálja az ellátáshoz való jogot, függetlenül pénzügyi és gazdasági helyzetétől;
•    a hosszú távú gondozás újrafogalmazása a piaci dimenzióról az általános érdekű szolgáltatásra való áttéréssel; 
•    az Európa szegényebb országaiból a gazdagabb országokba való tömeges munkaerő-vándorlás, mobilitás hatásai és egyenlőtlenségei különösen az ápolási szolgáltatások ágazatában;
•    az európai együttműködés és párbeszéd fontossága ebben a témában, a különböző európai országok ellátórendszerei, valamint a vidéki és városi területek közötti meglévő jelentős eltérések ellensúlyozása érdekében;
•    a tagállamok aktív és konkrét támogatásának szükségessége saját rendszereik kialakításában a minőségi, mindenki számára elérhető hosszú távú ápolás biztosítására.

A hosszú távú ápolás iránti kereslet exponenciális növekedése egész Európában tapasztalható, összefüggésbe hozható a szolgáltatások és a munkaerő drámai hiányával, valamint ezen rendszerek közötti óriási eltérésekkel az országokban.

A szervezők arra törekszenek, hogy az említett területen olyan sarkalatos szempontokat azonosítsanak, amelyeket be kell mutatni az Európai Caritas szakpolitikai és érdekképviseleti szakértőinek, hogy támogassák és népszerűsítsék azokat a reprezentatív hálózatok és az európai politikák szintjén.

A sajtótájékoztatón emlékeztettek: az Európai Caritas negyvenhat ország Caritas-szervezeteit tömörítő ernyőszervezet és az Európai Bizottság szociálpolitikai stratégiai partnere. Ennek keretében vett részt az Európai Bizottság hosszú távú ápolási témájú stratégiájának elkészítésében, és megtette a stratégiával kapcsolatos ajánlásait az Európa Tanács számára is. Szintén ezzel kapcsolatosan indul június 26-án Brüsszelben az Európai Caritas, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa jelenlétében a Caritas hosszú távú ápolásáról szóló szakjelentése. A szakértői csoport érdeklődve várja, hogy a tagállamok kormányai hogyan valósítják meg az Európai Bizottság által 2022 szeptemberében e témában közölt stratégiához kapcsolódó nemzeti cselekvési terveket.