A félhold árnyéka. Erdély és az Oszmán Birodalom címmel nyitották meg csütörtökön a Csíki Székely Múzeum legújabb kiállítását. A Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó tárlat bemutatja, miként formálta a törökökkel való együttélés Erdély tárgyi és szellemi örökségét, és milyen nyomai élnek tovább napjainkig. A kiállítóterekben erdélyi és magyarországi közgyűjtemények műtárgyai: fejedelmi és nemesi gyűjteményekből származó fegyverek, diplomáciai ajándékok, dísztárgyak, török eredetű vagy török hatást tükröző használati tárgyak láthatók, és olyan műkincsek, amelyek Erdély és a török Porta kapcsolatának emlékei. Dr. Sudár Balázs kurátor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Budapesti Történeti Múzeum muzeológusa lapunknak az időszakról úgy fogalmazott: Erdély az Oszmán Birodalom része volt, az erdélyi fejedelem pedig valójában egy oszmán belpolitikai szereplő. Az évente adót és diplomáciai üzeneteket szállító követségek révén erdélyiek tucatjai jártak a korabeli milliós metropoliszban, az őket ott ért hatások révén terjedt el itthon az úrihímzés, a kávé-, a pipa- és fűszerhasználat, valamint a török szőnyegek iránti rajongás is – utóbbiból a törökök kifejezetten a magyar piacra szánva külön „erdélyi szőnyegtípust” is gyártottak. A kiállításmegnyitón közreműködtek a Csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetem hallgatói és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. A tárlat december 20-ig látogatható.