Tizennyolcadik alkalommal szerveztek tárlatot a kilenc csíki képzőművészből álló Studio 9 művészcsoportosulás alkotásaiból Csíkszeredában, amelynek ezúttal is a Megyeháza Galéria ad otthont.

A csütörtök délutáni megnyitón az érdeklődőket Botár László, a Megyeháza Galéria vezetője köszöntötte, majd a kiállítást dr. Hegedűs Enikő művészettörténész méltatta, aki elmondta: a Studio 9 egy helyi alkotókból álló, önszerveződő csapat, amely tizennyolc éve tart ki. A kiállítás azért nagyszerű, mert a különböző szobrász- és festőművészek évről évre közösen mutatják be a közelmúltban készült munkáikat.

– Ezek az emberek alkotnak, azzal, hogy dolgoznak, formálódik, alakul bennük is a kifejezésmód, a megszokott stílus mellett állandó keresésben tudnak maradni, szellemi nyitottsággal és frissességgel, ugyanakkor biztos kézzel formálni és átlényegíteni az anyagot – mutatott rá a művészettörténész. Kiemelte: bár az alkotáshoz nem feltétlenül szükséges a közönség, mert a mű önmagában értékhordozó, függetlenül attól, hogy látjuk-e, vagy sem, mégis van a szemlélőknek szerepük. Ami abban áll, hogy befogadják, amire rezonálnak, amivel valamilyen formában tudnak, akarnak azonosulni, ami bennük emlékeket vagy hasonló élményeket, érzéseket idéz fel. Ahogy a művészi kifejezés is alakul, a látás is fejleszthető. Minél több munkát láthatunk, nézhetünk, annál befogadóbbakká válunk, és rájövünk arra is, hogy művészet nélkül sokkal szegényebb lenne külső és belső világunk – fogalmazott a művészettörténész.

A kiállított, igencsak sokszínű művek által bemutatott formavilág és üzenet nagyon különböző, bár a szemléletben, témaválasztásban, egy-egy motívumban, jelképben felfedezhetünk hasonlóságokat – folytatta beszédét Hegedűs –, a jelképekben gazdag, vagy szimbólummá integrált ábrázolások értelmezése mégis szubjektív. Mint részletezte: a kiállított munkákat értelmezhetjük a környezetünket és életterünket, külső és belső világunkat tükröző művekként, a színekkel és formákkal visszaadott alkotásokban ki-ki megtalálhatja a hozzá közel állót.

Végezetül dr. Hegedűs Enikő a kiállító művészek alkotói stílusát mutatta be a megnyitóra összegyűlt közönségnek. Elhangzott: Ráduly Piroska színes foltokból kirajzolódó alakzatai részben társíthatók Váncsa Mónika meseszerű, szürreális világához, ehhez részben hozzákapcsolná Szabó Árpád tájait, jelképes motívumokkal díszített képeit. Kristó Róbert elsősorban pöttyökből és vonalakból építi fel a jelen levő grafikáit, Gergely Zoltán Belső arcot megjelenítő szobrán pedig a jelképek kiemelt szerepét láthatjuk. Szimbólumként értelmezhetőek Bara Barna agyagból formált, antropomorf alakzatai is, Turcza László női alakjai pedig a kártyalapok figuráira emlékeztetnek. A természethez való viszonyulásunk köszön vissza Gergely Miklós Csaba festői megoldásaiban, világunk bonyolultsága, civilizációnk jelképe, a felfújt nejlonzacskó is kiemelt szerepet kap. Xantus Géza képein pedig a lebegő, forgó nőalakok teremtenek kapcsolatot az ég és föld között, részletezte.

A Megyeháza Galériában kiállított Studio 9 művészcsoportosulás legújabb tárlata november 15-ig tekinthető meg.