erős felhőzet
szórványos felhőzet
Méltósággal emlékeztek Madéfalván
Méltósággal emlékeztek a madéfalvi veszedelem 254. évfordulóján a helyiek és vendégeik. A január első hetéhez képest enyhe időjárás több szász résztvevőt csábított a Siculicidium emlékműve elé. Az elöljárók beszédeiben visszatérő motívum volt a székelyek önrendelkezése mint ma is aktuális kihívás, ugyanakkor elhangzott: a magyar kormány 142,5 millió forinttal fogja támogatni a madéfalvi óvoda építését.
[caption id="attachment_62979" align="aligncenter" width="1000"]
Moldvai magyarok az emlékezők között. Hazatértek őseik földjére Fotók: Kovács Hont Imre[/caption]
A hagyományoknak megfelelően idén is ünnepi szentmisével kezdődött az 1764-es madéfalvi veszedelem évfordulóján a megemlékező rendezvénysorozat. Újdonság azonban, hogy ezúttal a magyar kormány támogatásával megépült Siculicidium-kápolnától vonultak a megemlékezés résztvevői az emlékműhöz, ahol a helyi és meghívott elöljárók mondtak ünnepi beszédet.
A megértés vezet célra, nem az elvakultság
Elsőként Csibi József, Madéfalva polgármestere lépett a mikrofonhoz, aki az elvakultságot állította szembe a megértéssel mint értékkel. Kifejtette: a türelem és a megértés a társadalom legfontosabb kelléke, ahol ez elvész, ott minden összeomlik.
Emlékeztetett: 254 éve a Madéfalván összegyűlt székely vezetők békés eszközökkel igyekeztek érvényt szerezni jogaiknak, azonban Buccow tábornok elfogultsága miatt „szétlövette” őket. A polgármester ugyanakkor párhuzamot vont az akkori események és a ma történései között, hiszen – mint kifejtette – néha ma is megbélyegzik a magyar közösséget, amikor hazátlannak hívják vagy pedig egyszerűen Magyarországra küldik őket. Leszögezte: nincs helye az elfogultságnak.
– Mi, székelyek része vagyunk annak az Európának, amely többet foglalkozik a migránsokkal, mint az őshonos kisebbségekkel, részei vagyunk a romániai közösségnek. Mindenkinek van terve: Brüsszelnek, Budapestnek és Bukarestnek is. Nekünk is komoly tervre van szükségünk. A mi érdekünk, hogy Erdély gazdaságilag fejlődjön.
Hozzáfűzte: az is a székelyek érdeke, hogy a budapesti polgár megértse: nemzettársak vagyunk, a bukaresti polgár pedig megértse: honfitársak vagyunk. Mint mondta: fontos, hogy ne csak a különböző rendszerek ellen lázadozzon a székely, hanem közösségét is építse.
Magyar kormánytámogatással épülhet a madéfalvi óvoda
Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke beszédének végén bejelentette: a magyar kormány 142,5 millió forinttal fogja támogatni a madéfalvi óvoda építését. Előtte arról értekezett: minél nagyobb múlttal rendelkezik egy nemzet, annál nagyobb a ma élő nemzedékek felelőssége. A székely szabadság megőrzésének pedig mindig mozgósító ereje volt, Pánczél Károly ezt történelmi példákkal szemléltette. Elmondta: 1764-ben a székelyek nem mérlegeltek, hanem kiálltak szabadságjogaikért, ezért ma tartozunk nekik ezért azzal, hogy szót emelünk a székelyek mai önrendelkezéséért. Az országgyűlési képviselő ugyanakkor szót ejtett arról is, hogy 2018-ban Románia épp az Erdéllyel való egyesülés gyulafehérvári kinyilatkoztatásának centenáriumát készül ünnepelni. Hozzáfűzte: ezt méltósággal viseljük, ugyanakkor szóvá kell tenni, hogy a romániai magyar közösségnek 1918-ban megígért autonómia még várat magára. Hangsúlyozta: a tömbmagyarságnak a területi autonómia jár és nem kegy. A politikus ugyanakkor kifejezte abbéli reményét is, hogy Románia megérti: az autonómia követelése nem szeparatizmus. Úgy vélte, a székelység képes megteremteni az új Tündérországot, amellyel Románia is nyer. Pánczél Károly ugyanakkor szóvá tette, hogy az erdélyi magyar politikai erők összefogására is szükség van mindehhez, mert négy különböző autonómia-tervezet olyan, mintha egy sem lenne. Egyébként ide kapcsolódik, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt is bejelentették: hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös állásfoglalást ír alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról Kolozsváron, az RMDSZ Majális (Republicii) utcai székházában.
A magyar közösség jogai nem kiváltságok
Tóth László, Magyarország nemrég kinevezett csíkszeredai főkonzulja beszédében hangsúlyozta: azok a szabadságjogok, amelyeket a székely vezetők megpróbáltak megvédeni, nem érdem nélküli kiváltságok voltak, vérrel fizettek érte. Emlékeztetett: nem is olyan régen nem pusztán megemlékezni nem lehetett a madéfalvi veszedelemről, de veszélyes volt akár csak megállni is az emlékmű közelében. Azóta persze már szabadon lehet emlékezni a Siculicidiumra.
– Ez a szabad ünneplés azonban nem az előjogunk, hanem a normalitás visszatérését jelenti. Mert a bennünket megillető jogok, azok szabad gyakorlása természetes állapot, nem lehet alku tárgya – fejtette ki a diplomata.
Románia nem lesz szegényebb a székely autonómiától
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a madéfalvi megemlékezésen úgy értékelte: egy nemzetet az jellemez, hogy milyen történelmi eseményeket tart meg kollektív emlékezetében, illetve milyen történelmi személyiségeket tart követendő példaképnek. Emlékeztetett: azokra a gyermekekre, asszonyokra emlékezünk, akiket az akkori kor hatalmasai lemészároltak, ugyanis a Siculicidium népirtás volt. Mint részletezte, azért ölték meg az ártatlan, védtelen embereket, mert a székely emberek nem akartak lemondani azokról a megszerzett szabadságjogokról, amelyek a honfoglalás óta megtartották a székely, magyar közösséget. A hatalom célja a székely ellenállás megtörése volt. Mint fogalmazott, a magyar történelmet bátran le lehetne írni a szabadságharcok történetével. Kelemen Hunor három tanulságot vont le a történelmi eseményekből. Az első, hogy bár a szabadságharcot ideig-óráig el lehet fojtani, de a szabadság szeretetét egy nép életéből nem lehet kiirtani. A második, hogy minden nemzedéknek meg kell vívnia a maga szabadságharcát. A harmadik tanulság pedig, hogy akkor is talpra tudjon állni egy közösség, ha történetesen legyőzték. Kelemen Hunor ugyanakkor üzent a többségi társadalomnak is. Mégpedig azt, hogy ne féljenek betartani a gyulafehérvári nyilatkozatban elhangzott ígéreteket, azaz önrendelkezést adni a magyar közösségnek.
– Attól, hogy az erdélyi magyar emberek szabadok, megőrizhetik nyelvüket, kultúrájukat, vallásukat, identitásukat a szülőföldjükön, attól ti nem lesztek kevésbé gazdagok. Nem vesz el az egyik nép szabadsága a másik nép szabadságától – érvelt Kelemen Hunor.
A koszorúzás sem maradt el
Az ünnepi beszédeket követően az emlékezés koszorúit helyezték el a politikai, egyházi és civil szervezetek. Az emlékező közösség legnagyobb tapssal kifejezett elismerését a csíkszeredai 61-es hegyivadász zászlóalj képviselői kapták, amiért ők is elhelyezték a maguk koszorúját, miközben a román kormányt senki sem képviselte a rendezvényen. A magyar és a székely himnusz eléneklése után a szervezők állófogadással kedveskedtek vendégeiknek.
Kiss Előd-Gergely
Moldvai magyarok az emlékezők között. Hazatértek őseik földjére Fotók: Kovács Hont Imre[/caption]
A hagyományoknak megfelelően idén is ünnepi szentmisével kezdődött az 1764-es madéfalvi veszedelem évfordulóján a megemlékező rendezvénysorozat. Újdonság azonban, hogy ezúttal a magyar kormány támogatásával megépült Siculicidium-kápolnától vonultak a megemlékezés résztvevői az emlékműhöz, ahol a helyi és meghívott elöljárók mondtak ünnepi beszédet.
A megértés vezet célra, nem az elvakultság
Elsőként Csibi József, Madéfalva polgármestere lépett a mikrofonhoz, aki az elvakultságot állította szembe a megértéssel mint értékkel. Kifejtette: a türelem és a megértés a társadalom legfontosabb kelléke, ahol ez elvész, ott minden összeomlik.
Emlékeztetett: 254 éve a Madéfalván összegyűlt székely vezetők békés eszközökkel igyekeztek érvényt szerezni jogaiknak, azonban Buccow tábornok elfogultsága miatt „szétlövette” őket. A polgármester ugyanakkor párhuzamot vont az akkori események és a ma történései között, hiszen – mint kifejtette – néha ma is megbélyegzik a magyar közösséget, amikor hazátlannak hívják vagy pedig egyszerűen Magyarországra küldik őket. Leszögezte: nincs helye az elfogultságnak.
– Mi, székelyek része vagyunk annak az Európának, amely többet foglalkozik a migránsokkal, mint az őshonos kisebbségekkel, részei vagyunk a romániai közösségnek. Mindenkinek van terve: Brüsszelnek, Budapestnek és Bukarestnek is. Nekünk is komoly tervre van szükségünk. A mi érdekünk, hogy Erdély gazdaságilag fejlődjön.
Hozzáfűzte: az is a székelyek érdeke, hogy a budapesti polgár megértse: nemzettársak vagyunk, a bukaresti polgár pedig megértse: honfitársak vagyunk. Mint mondta: fontos, hogy ne csak a különböző rendszerek ellen lázadozzon a székely, hanem közösségét is építse.
Magyar kormánytámogatással épülhet a madéfalvi óvoda
Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke beszédének végén bejelentette: a magyar kormány 142,5 millió forinttal fogja támogatni a madéfalvi óvoda építését. Előtte arról értekezett: minél nagyobb múlttal rendelkezik egy nemzet, annál nagyobb a ma élő nemzedékek felelőssége. A székely szabadság megőrzésének pedig mindig mozgósító ereje volt, Pánczél Károly ezt történelmi példákkal szemléltette. Elmondta: 1764-ben a székelyek nem mérlegeltek, hanem kiálltak szabadságjogaikért, ezért ma tartozunk nekik ezért azzal, hogy szót emelünk a székelyek mai önrendelkezéséért. Az országgyűlési képviselő ugyanakkor szót ejtett arról is, hogy 2018-ban Románia épp az Erdéllyel való egyesülés gyulafehérvári kinyilatkoztatásának centenáriumát készül ünnepelni. Hozzáfűzte: ezt méltósággal viseljük, ugyanakkor szóvá kell tenni, hogy a romániai magyar közösségnek 1918-ban megígért autonómia még várat magára. Hangsúlyozta: a tömbmagyarságnak a területi autonómia jár és nem kegy. A politikus ugyanakkor kifejezte abbéli reményét is, hogy Románia megérti: az autonómia követelése nem szeparatizmus. Úgy vélte, a székelység képes megteremteni az új Tündérországot, amellyel Románia is nyer. Pánczél Károly ugyanakkor szóvá tette, hogy az erdélyi magyar politikai erők összefogására is szükség van mindehhez, mert négy különböző autonómia-tervezet olyan, mintha egy sem lenne. Egyébként ide kapcsolódik, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt is bejelentették: hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös állásfoglalást ír alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról Kolozsváron, az RMDSZ Majális (Republicii) utcai székházában.
A magyar közösség jogai nem kiváltságok
Tóth László, Magyarország nemrég kinevezett csíkszeredai főkonzulja beszédében hangsúlyozta: azok a szabadságjogok, amelyeket a székely vezetők megpróbáltak megvédeni, nem érdem nélküli kiváltságok voltak, vérrel fizettek érte. Emlékeztetett: nem is olyan régen nem pusztán megemlékezni nem lehetett a madéfalvi veszedelemről, de veszélyes volt akár csak megállni is az emlékmű közelében. Azóta persze már szabadon lehet emlékezni a Siculicidiumra.
– Ez a szabad ünneplés azonban nem az előjogunk, hanem a normalitás visszatérését jelenti. Mert a bennünket megillető jogok, azok szabad gyakorlása természetes állapot, nem lehet alku tárgya – fejtette ki a diplomata.
Románia nem lesz szegényebb a székely autonómiától
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a madéfalvi megemlékezésen úgy értékelte: egy nemzetet az jellemez, hogy milyen történelmi eseményeket tart meg kollektív emlékezetében, illetve milyen történelmi személyiségeket tart követendő példaképnek. Emlékeztetett: azokra a gyermekekre, asszonyokra emlékezünk, akiket az akkori kor hatalmasai lemészároltak, ugyanis a Siculicidium népirtás volt. Mint részletezte, azért ölték meg az ártatlan, védtelen embereket, mert a székely emberek nem akartak lemondani azokról a megszerzett szabadságjogokról, amelyek a honfoglalás óta megtartották a székely, magyar közösséget. A hatalom célja a székely ellenállás megtörése volt. Mint fogalmazott, a magyar történelmet bátran le lehetne írni a szabadságharcok történetével. Kelemen Hunor három tanulságot vont le a történelmi eseményekből. Az első, hogy bár a szabadságharcot ideig-óráig el lehet fojtani, de a szabadság szeretetét egy nép életéből nem lehet kiirtani. A második, hogy minden nemzedéknek meg kell vívnia a maga szabadságharcát. A harmadik tanulság pedig, hogy akkor is talpra tudjon állni egy közösség, ha történetesen legyőzték. Kelemen Hunor ugyanakkor üzent a többségi társadalomnak is. Mégpedig azt, hogy ne féljenek betartani a gyulafehérvári nyilatkozatban elhangzott ígéreteket, azaz önrendelkezést adni a magyar közösségnek.
– Attól, hogy az erdélyi magyar emberek szabadok, megőrizhetik nyelvüket, kultúrájukat, vallásukat, identitásukat a szülőföldjükön, attól ti nem lesztek kevésbé gazdagok. Nem vesz el az egyik nép szabadsága a másik nép szabadságától – érvelt Kelemen Hunor.
A koszorúzás sem maradt el
Az ünnepi beszédeket követően az emlékezés koszorúit helyezték el a politikai, egyházi és civil szervezetek. Az emlékező közösség legnagyobb tapssal kifejezett elismerését a csíkszeredai 61-es hegyivadász zászlóalj képviselői kapták, amiért ők is elhelyezték a maguk koszorúját, miközben a román kormányt senki sem képviselte a rendezvényen. A magyar és a székely himnusz eléneklése után a szervezők állófogadással kedveskedtek vendégeiknek.
Kiss Előd-Gergely
web.jpg)
