Mint arról tavaly júniusban beszámoltunk, jelentős kihívások elé állította a kormány a helyi és megyei önkormányzatokat, ugyanis a 2020/175-ös sürgősségi kormányrendelet előírta, hogy az ő feladatuk a továbbiakban, hogy elhelyezzék a bántalmazott vagy gazdátlan állatokat, és gondoskodjanak róluk 45 napig. A jogszabály előírja, hogy az állatokat uniós normák szerint kell ellátni.

A bántalmazott és gazdátlan állatok helyzetével, illetve a sürgősségi kormányrendelet hatásaival kapcsolatban szerveztek kerekasztal-beszélgetést szakhatóságok részvételével szerda délelőtt a megyeházán. A fórumon elhangzott: olyan minőségű szolgáltatás biztosítását tettek kötelezővé, amely az emberek esetében szállodai ellátásnak felelne meg. 

Az eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Cioancă Maria Manuela, az állatrendőrség vezetője, István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal vezetője, Márton András Hargita Megye Prefektusi Hivatala részéről, Fülöp Otília, Hargita Megye Tanácsának főépítésze, Szebeni Erika, a megyei tanács főépítészeti igazgatóságának munkatársa, illetve több megyei település polgármestere is bekapcsolódott Zoom rendszeren keresztül.

A bántalmazás sokféle

A bántalmazott állatok helyzetéről és a probléma kezelésére irányuló lépésekről elsőként Borboly Csaba megyeelnök beszélt. Elmondta:

a megyei tanács 2022 óta közel harminc alkalommal hirdetett közbeszerzési eljárást, hogy valamelyik kereskedelmi egység biztosítsa a bántalmazott vagy gazdátlan állatok elhelyezését és ellátását, ám egyetlen cég sem jelentkezett,

amely elvállalta volna a szolgáltatást. Hangsúlyozta: a kerekasztal-beszélgetés megszervezésével az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kérdés súlyosságára, bemutassák a jelenlegi helyzetet és ismertessék azokat a lépéseket, amelyeket a kormány, civil szervezetek és állampolgárok tehetnek az állatok védelme érdekében.

– Az állatok bántalmazása világszerte és hazánkban is mindennapos probléma, évente több ezer állat válik fizikai erőszak, elhanyagolás, pszichikai terror áldozatává. Ez nem csupán az ő szenvedésüket okozza, hanem komoly társadalmi problémát is jelent. Hazánkban az állatvédelmi törvény szigorú rendelkezéseket tartalmaz az állatok bántalmazásával szemben, az állatkínzás pedig bűncselekménynek minősül – fogalmazott Borboly Csaba. Hozzáfűzte:

a jelenleg érvényben levő állatvédelmi törvény rendezetlen és túl bonyolult.

Ismét olyan helyzet állt elő, amikor a döntéshozók európai normarendszereket vesznek át, majd azt megfelelő eszközök, illetve anyagi és humán erőforrás biztosítása nélkül kényszerítik rá a helyi és megyei tanácsokra. A bántalmazott állatokért a megyei tanács felel, de hosszú ideje nem találnak szolgáltatót, amely befogadná ezeket, ugyanis olyan szállodai és klinikai körülményekre van szükség, amilyen nem található a megyében. A kóbor kutyákért a települések önkormányzatai felelnek, a megyeelnök szerint ott is azt láthatjuk, hogy óriási a költség, kevés kutya esetében tudják megfizetni a szolgáltatást.

Számos civil szervezet dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a bántalmazott állatoknak, de ezek adományokból és önkéntes munkából tartják fenn magukat, így az ő tevékenységük is folyamatos külső segítségre szorul.

– Jogszabályi korrekciókra van szükség, mert jelen pillanatban ezek csupán felelősséget hárítanak. Emellett forrás, támogatás kellene a kormánytól, ami segítené a szolgáltatások megszervezését. Az is jó megoldás lehet, ha a jogszabályban lenne egy átmeneti időszak, amelyben nem az állatkórházi körülményeket szükséges biztosítani, hanem istállóban vagy más helyen is el lehetne helyezni a bántalmazott állatokat. Lehetetlen helyzetben vagyunk, mivel a jogszabály magas szintű ellátást kér, különben az állat nem emelhető ki a bántalmazó környezetből – összegezte.

További lépések 

A megbeszélés résztvevői közül többen úgy nyilatkoztak: a szerdai beszélgetés azért volt fontos és hasznos, mert mindenki hallhatta a másik véleményét, érzékelhető volt a tenni akarás. Különböző ötleteket vettettek fel: például, hogy fontos lenne már kisgyermekkorban felhívni a figyelmet a felelősségteljes állattartásra és az állatok védelmére. Emellett a közösség nevelése, szemléletének átformálása, a polgárok aktív részvétele is lényeges, hogy a bántalmazott állatokról mielőbb értesüljenek a hatóságok – hangzott el a fórumon.

A 2020/175-ös sürgősségi kormányrendelet célja, hogy gyors és hatékony megoldást kínáljon a bántalmazott és gazdátlan állatok számára, ez azonban számos nehézséget, kihívást is magával hozott. Ilyen a helyi és megyei tanácsokra háruló pénzügyi teher, ugyanis

nem rendelkeznek elégséges anyagi kerettel az állatok elhelyezésére és gondozására, a rendelet által előírt 45 napos gondozási időszak pedig jelentős költségekkel jár,

amelyek fedezete sok esetben nem biztosított. Emellé jönnek az infrastrukturális kihívások, nincsenek megfelelő létesítmények, és probléma a szakemberhiány is, ugyanis több szakképzett állatorvosra és -gondozóra lenne szükség.