Megmentik a vizes élőhelyeket
A lápok kiemelten fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma fenntartásában, ezek megmentésére szolgál a Központi régió lápjainak és vizes területeinek rehabilitációja – RePeat elnevezésű projekt. Az eddig elért eredményeket egy szakmai konferencián mutatták be Csíkszeredában.
Szakmai konferenciát szervezett kedden a Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézet (ICDCRM), ahol a Központi régió lápjainak és vizes területeinek rehabilitációjával – RePeat kapcsolatos eddig elért eredményeiket mutatták be.
Mint Szép Róbert, a Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézet igazgatója kérdésünkre elmondta: ez egy kiemelten fontos és érdekes kezdeményezés, illetve konkrét beavatkozási projekt, melyet a norvég NIBIO (Norwegian Institute of Bioeconomy Research) kutatóintézet finanszírozott. 2014–2015-ben a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium (MMAP) az egész országban felmérte a lápos területek állapotát, és megállapították, hogy melyik milyen degradálási stádiumban van. A Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézet a Védett Területek Országos Ügynökségével és a NIBIO partnerségével, akik már tapasztaltak voltak a lápos, vizes területek rehabilitációjának témakörében, a projekt második kivitelezési fázisában pályázott meg konkrét rehabilitálási munkálatokat, ismertette az igazgató.
– A tevékenységek, melyeket elvégeztünk, hidrodinamikai, hidrogeológiai rekonstrukciós terepmunkák voltak, a vízháztartás visszaállításával dolgoztunk, gátakat, kisebb zsiliprendszereket állítottunk fel, amivel visszatartottuk különböző lápokban a vizet, így helyrehoztuk azok vízháztartását. Jól tudjuk, hogy a lápok nagyon fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma fenntartásában, ugyanis szén-dioxid-visszatartó képességük van, illetve specifikus élővilággal is rendelkeznek. Az élővilág nagyon sok helyen eltűnőfélben van, vagy egyszerűen már eltűnt, így visszatelepítési munkálatokkal próbáltuk visszahozni az őshonos növényzetet, ami nagyon sok helyen sikerült is
– részletezte Szép Róbert.
Kiemelte, hogy több területen villanypásztorokat szereltek fel, és csökkentették a legeltetést, és ahol eddig rendszertelen turizmus zajlott, tematikus ösvényeket építettek ki, hogy a turizmus egy bizonyos logikus séma szerint működjön a továbbiakban. A pályázat keretén belül talaj- és vízmintákat is vesznek annak érdekében, hogy laboratóriumi elemzésekkel nyomon tudják követni a lápok fizikai-kémiai tulajdonságainak változását.
Az eseményen elhangzott: a Központi régió lápjainak és vizes területeinek rehabilitációja – RePeat projekt során a Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézet dolgozói együttműködnek a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének (ANANP) Hargita és Kovászna megyei kollégáival. Közösen végeznek állapotfelméréseket, vízvisszatartó gátakat létesítenek, átereszeket tisztítanak, és inváziós fajokat nyesnek, már több mint tíz alkalommal dolgoztak terepen, többek között a Lassú-ág völgyében található lápokban, Veresvíz- és Lucs-tőzeglápban, a Nádasfürdő rezervátumban, a Nyírkert-rétlápban, emellett folyamatosan végeznek laboratóriumi elemzéseket is.
Célkitűzéseik közé tartozik az ökológiai helyreállítási beavatkozást igénylő területek azonosítása, a tőzeglápok jellegzetes flórájának helyreállítása, a víz minőségének javítása a tőzeges területeken, az oktatási célú tematikus útvonalak felújítása vagy ezek kialakítása, racionális és fenntartható turizmus megvalósítása, a zöldítés és az invazív növényzet felszámolása, gyaloghidak karbantartása, az illegális hulladéklerakók felszámolása. Mint megtudtuk, a projekt jelenleg is zajlik, 2024 április végén zárul majd le, költségvetése több mint négymillió lej, amelyet az Európai Gazdasági Térség (SEE) pénzügyi mechanizmusa révén nyertek meg.
A Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője rámutatott: még sok munka vár rájuk, ilyen lesz például az invazív növényfajok kivétele, melyet általában télen tudnak végezni, hisz sok helyen jégre kell állni ahhoz, hogy hozzá tudjanak férni ezekhez a növényekhez. Az invazív fajok olyan idegenhonos fajok, amelyek egy új ökoszisztémába kerülve gyorsan, nagy területre terjednek és kiszorítják az őshonos fajokat, emiatt súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre.
A tegnapi egész napos, konferencia a régió vizes, lápos és tőzeges élőhelyeinek rehabilitációjával kapcsolatos eddig elért eredmények bemutatására szolgált, ugyanakkor a projekt folytatásáról is értekeztek, hogy miként lehetne nagyobb léptékre emelni. Az eseményen Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és a projekt norvég partnerei mellett jelen volt Dan-Ștefan Chiru, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium (MMAP) államtitkára, Ioan Jelev, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia (ASAS) alelnöke, illetve a Kutatásügyi, Innovációs és Digitalizációs Minisztérium (MCID) államtitkára, Andrei Alexandru. Szép Róbert kiemelte: Tánczos Barna szenátor nem tudott megjelenni az eseményen, de az egész RePeat projekt során segít a kivitelezésében.