Hirdetés

Még mindig kevés magyar gyerek születik

HN-információ
Első számú sorskérdés a demográfia a Kárpát-medence egyre fogyatkozó és idősödő magyarsága számára, ugyanakkor egyetlen európai országban sem születik elég gyermek. A mélypontról már elmozdult ugyan a népesedés mutatója, de tíz családban még mindig csak 15 gyerek születik a társadalom fenntartható működéséhez szükséges 21 helyett – hangzott el a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tegnapi, Fenntartható társadalom – fenntartható nemzet című panelbeszélgetésén. [caption id="attachment_74496" align="aligncenter" width="1000"] Jobb a helyzet, mint húsz éve. De még mindig vészesen fogyunk Fotó: Iochom Zsolt[/caption] A tusványosi Lőrincz Csaba sátorban megtartott panelbeszélgetést moderáló Szabó Miklós neonatológus szakorvos témafelvezetéséből kiderült: a demográfiai csökkenés nem új keletű probléma, ezzel korábban is szembesült a mindenkori társadalom. Például 1934-ben kormányzati cselekvésprogram is született az egykézés gyakorlata ellen. Az egykézés okai akkor is meglehetősen hasonlók voltak: falun a gazdaságok nem tudtak terjeszkedni, miközben fogyasztási igényük megnőtt. Mentalitás kérdése Elsőként Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke reagált a szakorvos által felvetett kérdésekre. A püspök úgy vélte, ma már sokkal korábban kell az idősebb generációknak megosztaniuk lehetőségeiket, anyagi forrásaikat a fiatalokkal, mint korábban. Fejben dőlnek el a dolgok, mentalitás kérdése – mondta a püspök. Kifejtette: a világ csak akkor halad előre, ha van, aki áldozatot hoz érte. Hozzátette: kérdés, hogy képesek vagyunk-e ezt felfogni. Úgy vélte: a népességszaporodás csak akkor érhető el, ha az ember közösségben gondolkodik. Emlékeztetett: az erdélyi magyar értelmiség körében nagyobb a születések száma, mint akár a román többségi nemzet esetében. Az elvándorlás méretét lehet ugyan gazdasági intézkedésekkel csökkenteni, de a többi fejben dől el. Elmozdulás a mélyponthoz képest Másodikként Novák Katalin, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kapott szót, aki egyes számú sorskérdésnek nevezte a demográfiai gondokat, hiszen a Kárpát-medencei magyarság egyre idősebb, és létszámában is egyre fogy. A probléma egzisztenciális: leszünk-e? Kifejtette: fiatalodó és gyarapodó magyar nemzetet szeretne, azonban a népességfogyás nem csupán az alacsony születési szám rovására írható, hanem az elvándorláséra is. Az államtitkár úgy vélte: nem pusztán az a kérdés, hogy hányan leszünk, hanem az is, hogy milyenek leszünk. Azaz demográfiai kérdésekben is fontos a minőség, nem csupán a mennyiség. Hozzáfűzte: annak dacára, hogy a huszonéves magyar fiatalok saját bevallásuk szerint házasságban szeretnének élni és gyerekeket vállalni, jelenleg 10 családban csak 15 gyerek születik. Az abszolút demográfiai mélyponthoz képest azonban még ez is előrelépésnek számít: 20 éve nem volt ekkora a gyerekvállalási kedv, mint ma. A közösség szerepe és gazdasági realitások Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója ugyanakkor arról beszélt, hogy az egyházi közösségek segíthetnek azon értékek megjelenítésében, amelyek elősegítik a fiatalok gyerekvállalását. Azért megjegyezte: az egyházi közösségek önmagukban nem tudják a gondokat megoldani, a politikumnak meg kell teremtenie azokat az eszközöket, feltételeket, amelyek megkönnyítik a fiatalok családalapítását, illetve itthon tartják őket. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora ugyanakkor az erdélyi belső migráció veszélyeire figyelmeztet. Székelyföld értelmiség nélkül maradhat, hiszen a székely fiatalok szívesen költöznek el Kolozsvárra. Csató Gábor, a magyarországi Országos Mentőszolgálat főigazgatója a tudatos társadalomépítés fontosságára hívta fel a figyelmet. A panelbeszélgetés végén Vass Levente orvos, az RMDSZ parlamenti képviselője szóvá tette, hogy Németországban tízezer betöltetlen orvosi állás van, és szívesen látják a kelet-európai képzett munkaerőt. Ilyen körülmények között pedig csak úgy lehet megakadályozni a fiatal tehetségek elvándorlását, ha arra európai megoldás születik. Kiss Előd-Gergely


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!