Selejttehenek és növendék borjak magyarországi értékesítése céljából megbeszélésre hívta Csíkszeredába a megye nagyobb szarvasmarha-tenyésztő gazdáit, gazdaszervezeteinek vezetőit a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete. [caption id="attachment_45916" align="aligncenter" width="1000"] Üzleti lehetőség egy Hargita megyei vágóhíd építése. Felmérik a helyzetet Fotó: Domján Levente[/caption] Felvezetőjében Márton István, a megyei szakegyesület elnöke múlt heti magyarországi látogatásának eredményeiről számolt be, amire három vezetőtanácsi gazdatársa is elkísérte. Kiderült: a felkeresett magyarországi, Bács-Kiskun megyei vágóhíd üzemeltetője üzleti lehetőséget lát egy Hargita megyei vágóhíd építésében is, de komolyan érdeklődik – magyarországi vágási céllal – a székelyföldi vágóállatok felvásárlása iránt is. Utóbbival kapcsolatban elhangzott: a négy vágóhidat működtető vásárlónak fajtamegkötései nincsenek, ugyanakkor a szarvasmarhák mellett a juhok átvételére is nyitott. Márton István köntörfalazás nélkül tette fel a megbeszélésen részt vevő gazdáknak a kérdést: foglalkozzanak-e további tárgyalásokkal vagy sem, érdekli-e az állattartókat vagy sem? A tegnapi, csíkszeredai megbeszélésen a magyarországi látogatáson részt vevő három gazda is megjelent. Siklódi Álmos ugyanakkor az udvarhelyi és a nyikómenti, Domokos Árpád a gyergyói, Szőcs Béla pedig a Székelykeresztúr térségi tenyésztőket is képviselte. Szőcs Béla a tanácskozáson úgy vélte, a selejttehenek és borjak értékesítésébe a szakszövetségek községek szintjén kellene bekapcsolódjanak. Első lépésként ehhez viszont fel kell mérni, a települések, gazdaságok szintjén mekkora a rendszeresen, évről évre szerződés alapján biztosítható vágóállat-állomány. Elmondta, a magyarországi látogatás alkalmával az átvételi árakról nem beszéltek, azt ugyanis a kínálat ismeretében a felvásárlóval előre megkötött szerződésben rögzítik. Leszögezte: a szerződés a gazdának és a vágóhídnak is egyfajta biztonságot és kiszámíthatóságot jelent. Január 1-jén például a gazda már tudhatja, hogy abban az esztendőben eladó sorba kerülő jószágaiból milyen feltételek mentén mekkora bevételre számíthat – hangsúlyozta Szőcs Béla. Márton István azt is elmondta, az állatértékesítésben mire alapoznak. Kifejtette, Hargita megyében 2016 végén az állatorvosok nyilvántartásában 93 ezer szarvasmarha szerepelt, ebből 67 ezer anya- vagy vemhes üsző volt. Ekkora mátka-állománytól évente 30 ezer borjú várható el, aminek a fele, azaz megközelítőleg 15 ezer egyed vágásra szánható, illetve hízlalásra fogható bikaborjú. Gondnak nevezte, hogy Hargita megyében a gyergyószentmiklósi egység február elsejei bezárása óta nincs engedélyezett, működőképes vágóhíd. Leszögezte: a kényszervágások problémájára nem, a tervezetten kiselejtezett tehenek, valamint a növendék borjak értékesítésére viszont kedvező megoldást kínálhat a magyarországi ajánlat. A megbeszélésen elhangzott az is, hogy az élőállat-értékesítés érdekében térségenként engedélyezett begyűjtő-, karanténtelepek létrehozására is szükség lenne. A felvásárlási árakat alakító alkupozíció annak függvénye, hogy a gazdák visszajelzéseiből világossá váljon, kitől hány állatra, illetve milyen minőségű jószágra számíthatnak. Az üzleti lehetőség iránt érdeklődő Hargita megyei állattenyésztők gazdaságait, juh- és szarvasmarha-állományát amúgy a megyei szarvasmarha-tenyésztők egyesületének képviselői a magyarországi féllel együtt heteken belül felkeresik. Domján Levente