Hat szakterületen keresték az együttműködési lehetőségeket tegnap Hargita és Tolna megyei oktatási, kulturális, önkormányzati, gazdasági és médiában dolgozó szakemberek azon a konferencián, amelyet a két megye kapcsolatainak elmélyítése érdekében szerveztek Csíkszeredában. Továbbgondolást igénylő elképzelések mellett konkrétumokat is megfogalmaztak. [caption id="attachment_86019" align="aligncenter" width="1000"] Műhelybeszélgetés a megyeházán. Közösen az értéktárról Fotó: László F. Csaba[/caption] Hargita megye és Tolna megye tavaly szeptemberben írta alá testvérmegyei együttműködési szerződését, ezzel a 13. magyarországi testvérmegyénkké vált. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kérdésünkre elmondta: kiemelkedőnek tekinthető a két közigazgatási egység között működő, projektalapú gondolkodás, ezzel együtt sok más testvérmegyével ellentétben Tolna megyével már a kapcsolat hivatalossá tétele előtt számos területen tetten érhető volt az együttműködés. A tegnapi konferencia kezdetén a megyeelnök elmondta: a két megye intézményes kapcsolatának mélyek a gyökerei, újabban pedig a Tolna megye munkacsoportot is létrehozták az együttműködési lehetőségek azonosítása érdekében. Egyik ilyen közös pont a paksi atomerőmű fejlesztése: az óriásprojekttel a fejlett országokba vándorolt magyarországi és székelyföldi szakembereket is haza – legalábbis a hazához közelebb – akarják csábítani. A paksi beruházás hasznát Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár is kiemelte, és elmondta: előrelépések vannak ezen a téren. Szeretnék például a székelyföldi szakiskolákat is bevonni a paksi fejlesztések bizonyos folyamataiba. Ribányi József, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésé­nek alelnöke kifejtette: próbálják értelemmel és szívvel felölteni a testvérmegyei kapcsolatot. A megnyitót követően hat együttműködési terület szakemberei folytattak kerekasztal-beszélgetést, majd ezek kiértékelése következett. Az oktatás terén méltatták a – mostantól rugalmasabb szervezési feltételekkel működő – Határtalanul, illetve az Erasmus+ program lehetőségeit, konkrétumként pedig megegyeztek abban, hogy az iskolák közti kapcsolatok erősítése érdekében közös platformot hoznak létre Tolna és Hargita megyei desztinációkról, rendezvényekről. Továbbá Tolna megyétől felnőttoktatási jó gyakorlatokat vesz át Hargita megye, és igyekeznek kiaknázni a szakmai gyakorlatok lehetőségeit is. A kultúra és értéktár szakterületen követendő példaként beszéltek a Tolna megyei értéktár-mozgalomról: a hierarchiai felépítéstől görcsös Hargita megyei folyamattal szemben a tolnaiak alulról jövő építkezésként kezelik az értéktár-bővítést, nem akarnak például megyei értéknek titulálni olyasmit, amit a helyiek nem tartanak értéknek. Projektek terén a Székely termék védjegyet és a mögéje épült mozgalmat említették jó gyakorlatként, az önkormányzatok területén pedig a protokolláris kapcsolatokon való túllépés fontosságát hangsúlyozták. A médiát illetően már vannak többéves együttműködések – Tolna megyében például követhető a Látogató, illetve a Székely konyha című műsor –, és hamarosan Hargita megyében is láthatunk Tolna megyéből átvett magazinműsorokat. Napilapok esetében újságoldalcserék lehetősége merült fel. A moderátor szerepét betöltő Szentes Antal megyei tanácsos megjegyezte: több mint 15 együttműködési területet azonosítottak, és érdemes valamennyinek a szakemberei számára megszervezni évente két-két Hargita és Tolna megyei tapasztalatcserét. Kovács Hont Imre