2011 és 2014 után idén ősszel folytatódott az ásatás a csíksomlyói Fodor-kertben. Ez­úttal vélhetően az egykori település szélét sikerült azonosítani – tudtuk meg Botár Istvántól, a Csíki Székely Múzeum régészétől. [caption id="attachment_16362" align="aligncenter" width="620"] Légi felvétel a kutatott területről. Távoli, de fontos adatok Fotó: Csíki Zsolt[/caption] Több korszak és több nép múltja találkozik a mai Fodor-kertben, gótok és szlávok építményei és Árpád-kori, késő középkori településrészletek egyaránt felbukkantak már itt az előző ásatások során. – Idén több mint 700 négyzetméternyi területen félszáznál is több objektumot tártunk fel – világosított fel Botár István. – Zömében 4. századi objektumokat, túlnyomórészt cö­löp­lyukakat találtunk, és két nagyobb építmény alaprajza rajzolódik ki. Ugyanakkor van 2-3, közel két méter mélyre beásott tárolóverem, és találtunk számos, vasolvasztásra utaló nyomot: kohótöredékeket, vassalakot. A lelet­anyag idén szegényesebb a korábbi kutatásokhoz képest, és a feltárt objektumok „fontossága” sem éri el az előző évekéit. Ez kissé akkor is csalódást keltő, ha előzetesen számítottunk rá, tudniillik idén csak a lelőhely, a települések perifériáján áshattunk. Most azonban kézzelfogható, mérhető adataink vannak arra vonatkozóan, hogy miként koncentrálódik a népvándorlás és középkori települések belső szerkezete. Fontos „házi feladat” volt ennek a kiderítése is. Az ásatások folytatása idén Hargita Megye Tanácsa és a Csíki Székely Múzeum támogatásával zajlott. – Az a terület, ahol idén kutathattunk, sziklás-köves altalajú, így „lakóövezet” létesítésére alkalmatlan lehetett, valószínűleg éppen az egykori település határa volt. Ezzel magyarázható, hogy idén nem találtunk házat – foglalta össze a régész, hozzátéve, hogy így is fontos az eredmény, mivel sikerült azonosítani a 4. századi település kiterjedését és fogalmat alkotni annak nagyságáról. Daczó Katalin