Köszönőviszonyban sincs
Olvasom a sajtóközleményt, amelyet december 3-án adott ki Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, és amely arról szól, hogy „eltörlik az adóhátralékból származó kamat háromnegyedét”. Többek között az áll benne, hogy 2015. november 16-án az új Adótörvénykönyv adta lehetőséggel élve rendkívüli ülés keretében az önkormányzati képviselők megszavazták az adóhátralékból származó kamat háromnegyedének, vagyis 73,3 százalékának eltörlését. Hogy valamit el lehet törölni, az biztos, és el is törölte a csíkszeredai önkormányzat. De mielőtt az eltörlésre utalnánk, nyomatékosítanunk kell, hogy az új Adótörvénykönyv még csak köszönőviszonyban sincs az említett lehetőséggel. Mindenekelőtt annak okán, hogy az új Adótörvénykönyv előírásainak tényleges gyakorlatba ültetése csak 2016. január 1-jétől lesz esedékes. Másrészt pedig azért, mert nemigen képzelhető el, hogy bárhol a világon egy Adótörvénykönyv az adófizetési és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek eltörléséről rendelkezzen. Másabb jogszabályok viszont azt esetenként lehetővé teszik. Ez esetben a Hivatalos Közlönyben az október 21-én megjelent egyes fiskális könnyítések nyújtására vonatkozó 2015/44-es sürgősségi kormányrendelet, valamint az annak alkalmazási eljárását jóváhagyó, november 23-án megjelent 2015/3831-es pénzügyminiszteri rendelet. A kormányrendelet alapján dönthettek és bizonyára döntöttek is a november 16-i rendkívüli ülés keretében a csíkszeredai önkormányzati képviselők bizonyos hátralékok eltörléséről, összhangban a sürgősségi kormányrendelet 12. szakaszának előírásaival. Ennek a szakasznak az értelmében a helyi tanács dönt arról, hogy a helyi költségvetéssel szembeni fizetési kötelezettségekre vonatkozóan alkalmazzák-e vagy sem a 2015/44-es sürgősségi kormányrendelet előírásait. Az eltörlés pedig az úgynevezett késedelmi kamat 73,3 százalékig terjedő kvótájára vonatkozhat. Ezt a késedelmi kamatot amúgy a helyi költségvetéssel szembeni fizetési kötelezettségek határidejének elmulasztása okán vetik ki, alkalmazzák. Ilyenképpen pedig nem az adóhátralék eltörléséről van szó, azt ki kell fizetni, hanem a késedelmi kamat egy részének az eltörléséről, adott feltételek teljesítése közepette.
Végezetül: egy sajtóközlemény esetében is illendő a tárgyismeret, a szabatos megfogalmazás, de mindenekelőtt az, hogy eleve ne adjon lehetőséget a félreértésekre. Ez esetben arra semmiképp, hogy az új Adótörvénykönyvnek tulajdonítson valaki olyasmit, amiről az eleve nem rendelkezhet.
Hecser Zoltán