A hargitai megyeszékhely első embere kiemelte, helyi szinten az ősszel felálló önkormányzati testületbe az eddigi 15 helyett 16 képviselőt sikerült bejuttatnia az érdekvédelmi szervezetnek, így az új testület „nagyon erős mandátumot kapott a folytatásra”, olyan körülmények között, hogy a nyitott városháza meghirdetésével nemcsak a városban lévő pozitív dolgok voltak előtérben, hanem az eltussolt problémák is felszínre kerültek. Az elöljáró a választási részvétel korfájával kapcsolatban pozitívan értékelte, hogy

jelentősen megnőtt a fiatalok részvétele, ami azt mutatja, hogy eredményesek a hivatal fiatalok irányába elindult programjai.

– A fiatalok, elsőszavazók komolyan vették a választást, és nagy arányban vettek részt rajta, támaszkodunk rájuk a jövőben – nyomatékosította az újrázó polgármester, megjegyezve: az RMDSZ önkormányzati listája minden generációt és minden szakmát igyekszik lefedni, megszólítani, így felelősen, eredményeket felmutatva, emelt fővel tudnak nekivágni az elkövetkező négy évnek.

A polgármester a sajtó jelenlétében gratulált ifjabb Magyari Zoltán vállalkozónak, aki a tizenhatodik helyen szerepelve jutott be a listán, erősítve a testületet. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) az önkormányzati testületbe bejutott két képviselőjével továbbra is partnerként, tisztességes és jó viszonyban tudnak majd dolgozni.

Korodi Attila külön köszönetet mondott a román közösségnek – amely képviselőt küldött az önkormányzati testületbe a PSD-s Cioancă Vasian személyében –, hogy visszautasította a szélsőséget, a nacionalizmust, és olyan politikai pártokat támogatott, amelyek a párbeszéd, az együttműködés, a jövőépítés irányában cselekednek a város szintjén is. 

Hajdu Gábor parlamenti képviselő kiemelte, hogy az RMDSZ-nek 2009 óta nem voltak ilyen kimagasló eredményeik a városban a szavazatszámot tekintve. Ugyanakkor rávilágított a román szélsőségesek, az AUR által képviselt veszélyes ideológiára, ami ellen több fronton is küzdöttek az elmúlt időszakban, másfelől pedig a közigazgatási átszervezés kockázataira is felhívta a figyelmet, rámutatva, hogy a nagyarányú részvétel azt mutatja, „az erdélyi magyar lakosság és a csíkszeredaiak is megértették, hogy nem babra megy a játék, hisz közösségünk egy olyan fordulópont előtt áll, mint amilyen 1968-ban, 1989–90-ben volt”. A kimagasló eredményhez, mozgósításhoz kellett a választókkal való direkt kapcsolat.

Újdonságként kiemelte, hogy a szépkorúaknak is van képviselőjük a testületben, ugyanis fontos bevonni az idős korosztályt is a társadalmi körforgásba, aktivitásba, hisz sajátos nézőpontjuk van. A számokról szólva Csíkszék parlamenti képviselője megjegyezte,

Csíkszereda komoly szavazatszámmal járult hozzá az országos 577 ezerhez, és sikerült elérni azt, hogy az eredménytérképen Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megye zölddel szerepeljen. Kiemelten fontos, hogy a magyarság számára lényeges pozíciókat sikerült megtartani.