Rendkívüli eseménysorozat várta pénteken az érdeklődőket a Kájoni János Megyei Könyvtárba, ahol Váradi Pál Péter és Lőwey Lilla kettős albumbemutatójával kezdődött a rendezvény, majd Hargita Megye Tanácsa a Magyar Nyelv Napja alkalmából átadta a Kájoni János-díjakat Balázs Lajos néprajzkutatónak, Mirk László tanárnak és Cseke Gábor írónak. [caption id="attachment_80091" align="aligncenter" width="1000"] Balázs Lajos néprajzkutató átveszi az elismerést. Kivételes tevékenységért jár a díj Fotó: Szőke Zsuzsa[/caption] Váradi Péter Pál feleségével, Lőwey Lillával közösen készíti az ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD című honismereti fotóalbum-sorozatokat. A fotókat minden esetben Váradi készíti, míg felesége gyűjti és írja a szöveget. – Sajnálatos, hogy a mai napig nem jelent meg kiadvány a Helikon-alapítóról, Kemény Jánosról. A korábbi esztendőkben a Helikon írói és költői közül sokukról jelent már meg albumunk, ezért láttuk időszerűnek, hogy szólaltassuk meg az alapítót is albumunkban. – nyilatkozta Váradi Péter Pál társszerző, aki feleségével a Kemény János – A marosvécsi mecénás – Az Erdélyi Helikon alapítója ismeretterjesztő irodalmi fotóalbum mellett a Bihar-hegység – A Király-hágótól a Bihar-hágóig című albumot is bemutatta. A Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat befejező eseménye a Kájoni János-díjak átadása volt. Olyan személyeknek jár e díj, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek. A három kitüntetést idén Balázs Lajos néprajzkutató, Mirk László tanár és Cseke Gábor író vehette át Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsa elnökétől. – Azok előtt tisztelgünk, akik a magyar nyelv érdekében kulturális tevékenységet végeznek, gyerekeinket oktatják és elültetik bennük a nemzethez való tartozás, a szülőföldhöz való ragaszkodás csíráját – fogalmazott beszédében Borboly Csaba. A laudációkban méltatták Balázs Lajos munkásságát, akinek Csíkszentdomokos sorsfordító szokásait bemutató szokásmonográfiájának következtetései az egész magyarságra érvényes következtetéseket hordoznak. Mirk László az 1970-es évektől érdeklődik a hagyományos paraszti népélet jelenségei iránt, s ezekről számos cikke, tanulmánya jelent meg különböző erdélyi és magyarországi folyóiratokban, szaklapokban. Cseke Gáborról elhangzott, hogy ma is legalább annyit dolgozik, mint ifjúkorában: szerkeszt, rendszerez, elemez, alkot, összeállít, bemutat, múltba mélyed, jövőbe tekint. Köteteinek száma közelít az ötvenhez, próza, vers, riport, műfordítás egyaránt megtalálható közöttük. Szőke Zsuzsa