borús égbolt
Iskolatörténeti kiállítás nyílt
A Tamási Áron Gimnázium fennállásának 425 éves évfordulója alkalmából nyílt csütörtökön este Mérföldkövek címmel iskolatörténeti kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum alagsorában.
[caption id="attachment_79716" align="aligncenter" width="1000"]
Miklós Zoltán múzeumigazgató megnyitja a tárlatot. Iskolapélda Fotók: Nagyálmos Ildikó[/caption]
Igazi kihívás modern muzeológiai körülmények között ilyen nagy idősíkot – 450 évet – összefogni, tárgyi hagyaték viszonylag kevés maradt fenn a korai időszakból, ám megpróbálták a legjelentősebb tárgyakat összegyűjteni, és történelmi kontextusba helyezni, mondta ünnepi beszédében Miklós Zoltán múzeumigazgató.
– Sok-sok évet emlegetünk, amikor a Tamási Áron Gimnázium történetéről beszélünk. Az évek köteleznek, ám nem feltétlenül az idő képezi az értéket, hanem azok az emberek, akik a sok száz év alatt ott dolgoztak, tanultak, az elsajátított információkkal gazdagították városunk, vagy tágabb kulturális értelemben népünk hagyatékát, és valójában az képezi a gimnázium értékét – fogalmazott Miklós Zoltán.
Gálfi Árpád polgármester beszédében kiemelte: a kiállítás emléket állít egy jelentős szellemi és kulturális megvalósításnak, ugyanakkor megpróbálja megragadni és közkinccsé tenni a több mint négy évszázad legfontosabb momentumait is. Feltöltődhetünk azzal a szellemi örökséggel, ami átmentette a gimnáziumot is az évszázadok viharain.
Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője Magyarország kormánya nevében üdvözölte a jelenlévőket.
– Ha a székelyudvarhelyi gimnázium múltjáról és jelenéről beszélünk, többről szólunk, mint egy kiemelkedő oktatási intézmény történetéről. Olyan, mintha egy város, egy régió történetét mesélnénk el, mintha a székelyföldi, erdélyi magyarság sorsának alakulását idéznénk fel sűrítve. Mert a gimi történetében megtalálhatók mindazon mozzanatok, amelyek az utóbbi évszázadokban egy közösség sorsát alakították. Éppúgy megtalálhatók benne a kérdések, mint a kényszer szülte szünetek, az újrakezdések, a legnehezebb történelmi pillanatokban való helytállás, a megtorpanások és folytatások. Itt, a történelmi Magyarország szélén a hely gazdasági, politikai fontossága és az itt élő székelyek tanulási vágya találkozott, amikor Székelyudvarhelyen a jezsuiták létrehozták az iskolát. A szerény kezdetek, a rendkívüli nehézséges és megpróbáltatások ellenére a jelenből visszatekintve szerteágazó, az egész vidék sorsát meghatározó tevékenység terebélyesedett ki. Így válhatott évszázadokon át nemzedékek meghatározó nevelőotthonává, így kerülhetett ki padjaiból a magyarság számos művésze, tudósa és szorgos közembere. A magyar kormány a nemzeti és keresztény értékek mellett kötelezte el magát, és azokat kész megvédeni bárkivel szemben. Ezért került bele az alkotmányba, hogy a kereszténységnek nemzetmegtartó szerepe van, a mindenkori magyar kormányoknak pedig felelőssége a külhoni magyarság megmaradásáért – mondta a főkonzul.
A kiállítás anyagát – relikviákat, fényképeket, könyvtári hagyatékokat stb. – a múzeum és a gimnázium, valamint az Állami Levéltár, a Szent Miklós-plébánia, a Tudományos Könyvtár, a Kováts fényképészet biztosította, de magánszemélyek, volt gimisek és Péter Attila egykori tanár hagyatékából is kiállítottak.
Szász Hunor történész-muzeológus vállalta ezt a nehéz feladatot, a megnyitón ő vázolta fel, hogy mit is láthatunk a múzeum alagsori termeiben. A legelején megelevenedik az a 16. századi erdélyi valóság, amelynek közepette megszületett a katolikus gimnázium. Továbbhaladva felvillantják az alkotás időszakát, igyekeztek a hagyományost a modernnel ötvözni, színészi alakítást is láthattunk Dunkler Róbertnek és Sinka Ignácnak köszönhetően. Az első gimnáziumi relikviát, az iskola első évkönyvét, az Album Gimnaziit is láthatjuk. Korszakról korszakra haladva eljutunk a 18. századik, amelyben Baróti Szabó Dávidot emelték ki, ugyanakkor 3D-s rekonstrukcióval felelevenítik a régi iskolaépületeket, hogy a modern technikával közelebb hozzák a látványt a fiatalokhoz. Az időutazás az alapítástól az 1989-es rendszerváltásig tart.
Laczkó György iskolaigazgató miután megköszönte mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás megvalósításához, arra buzdított mindenkit, hogy részleteiben is tekintsék meg a kiállítást, amely még fél éven át látogatható.
A megnyitón Sándor Klára, a Marosvásárhelyi Filharmónia fuvolaművésze, az iskola egykori diákja fuvolázott, Geréb Hanna tizenkettedikes diák pedig Farkas Árpád versét szavalta el. Ezt követően a polgármesteri hivatal Szent István termében a Misztrál együttes koncertezett, fellépett a gimi kórusa is.
Nagyálmos Ildikó
Miklós Zoltán múzeumigazgató megnyitja a tárlatot. Iskolapélda Fotók: Nagyálmos Ildikó[/caption]
Igazi kihívás modern muzeológiai körülmények között ilyen nagy idősíkot – 450 évet – összefogni, tárgyi hagyaték viszonylag kevés maradt fenn a korai időszakból, ám megpróbálták a legjelentősebb tárgyakat összegyűjteni, és történelmi kontextusba helyezni, mondta ünnepi beszédében Miklós Zoltán múzeumigazgató.
– Sok-sok évet emlegetünk, amikor a Tamási Áron Gimnázium történetéről beszélünk. Az évek köteleznek, ám nem feltétlenül az idő képezi az értéket, hanem azok az emberek, akik a sok száz év alatt ott dolgoztak, tanultak, az elsajátított információkkal gazdagították városunk, vagy tágabb kulturális értelemben népünk hagyatékát, és valójában az képezi a gimnázium értékét – fogalmazott Miklós Zoltán.
Gálfi Árpád polgármester beszédében kiemelte: a kiállítás emléket állít egy jelentős szellemi és kulturális megvalósításnak, ugyanakkor megpróbálja megragadni és közkinccsé tenni a több mint négy évszázad legfontosabb momentumait is. Feltöltődhetünk azzal a szellemi örökséggel, ami átmentette a gimnáziumot is az évszázadok viharain.
Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője Magyarország kormánya nevében üdvözölte a jelenlévőket.
– Ha a székelyudvarhelyi gimnázium múltjáról és jelenéről beszélünk, többről szólunk, mint egy kiemelkedő oktatási intézmény történetéről. Olyan, mintha egy város, egy régió történetét mesélnénk el, mintha a székelyföldi, erdélyi magyarság sorsának alakulását idéznénk fel sűrítve. Mert a gimi történetében megtalálhatók mindazon mozzanatok, amelyek az utóbbi évszázadokban egy közösség sorsát alakították. Éppúgy megtalálhatók benne a kérdések, mint a kényszer szülte szünetek, az újrakezdések, a legnehezebb történelmi pillanatokban való helytállás, a megtorpanások és folytatások. Itt, a történelmi Magyarország szélén a hely gazdasági, politikai fontossága és az itt élő székelyek tanulási vágya találkozott, amikor Székelyudvarhelyen a jezsuiták létrehozták az iskolát. A szerény kezdetek, a rendkívüli nehézséges és megpróbáltatások ellenére a jelenből visszatekintve szerteágazó, az egész vidék sorsát meghatározó tevékenység terebélyesedett ki. Így válhatott évszázadokon át nemzedékek meghatározó nevelőotthonává, így kerülhetett ki padjaiból a magyarság számos művésze, tudósa és szorgos közembere. A magyar kormány a nemzeti és keresztény értékek mellett kötelezte el magát, és azokat kész megvédeni bárkivel szemben. Ezért került bele az alkotmányba, hogy a kereszténységnek nemzetmegtartó szerepe van, a mindenkori magyar kormányoknak pedig felelőssége a külhoni magyarság megmaradásáért – mondta a főkonzul.
A kiállítás anyagát – relikviákat, fényképeket, könyvtári hagyatékokat stb. – a múzeum és a gimnázium, valamint az Állami Levéltár, a Szent Miklós-plébánia, a Tudományos Könyvtár, a Kováts fényképészet biztosította, de magánszemélyek, volt gimisek és Péter Attila egykori tanár hagyatékából is kiállítottak.
Szász Hunor történész-muzeológus vállalta ezt a nehéz feladatot, a megnyitón ő vázolta fel, hogy mit is láthatunk a múzeum alagsori termeiben. A legelején megelevenedik az a 16. századi erdélyi valóság, amelynek közepette megszületett a katolikus gimnázium. Továbbhaladva felvillantják az alkotás időszakát, igyekeztek a hagyományost a modernnel ötvözni, színészi alakítást is láthattunk Dunkler Róbertnek és Sinka Ignácnak köszönhetően. Az első gimnáziumi relikviát, az iskola első évkönyvét, az Album Gimnaziit is láthatjuk. Korszakról korszakra haladva eljutunk a 18. századik, amelyben Baróti Szabó Dávidot emelték ki, ugyanakkor 3D-s rekonstrukcióval felelevenítik a régi iskolaépületeket, hogy a modern technikával közelebb hozzák a látványt a fiatalokhoz. Az időutazás az alapítástól az 1989-es rendszerváltásig tart.
Laczkó György iskolaigazgató miután megköszönte mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás megvalósításához, arra buzdított mindenkit, hogy részleteiben is tekintsék meg a kiállítást, amely még fél éven át látogatható.
A megnyitón Sándor Klára, a Marosvásárhelyi Filharmónia fuvolaművésze, az iskola egykori diákja fuvolázott, Geréb Hanna tizenkettedikes diák pedig Farkas Árpád versét szavalta el. Ezt követően a polgármesteri hivatal Szent István termében a Misztrál együttes koncertezett, fellépett a gimi kórusa is.
Nagyálmos Ildikó
.jpg)
.jpg)
