Hegyekbe ütköztek
Kászon község infrastrukturális beruházások tekintetében nincs könnyű helyzetben: hegyek fogják közre és a megyehatár közelében fekszik, így különösen nehéz víz- és gázhálózatot kiépíteni ott.
Míg a többi alcsíki település viszonylag gond nélkül csatlakozik a gázhálózat fővezetékéhez, addig Kászon ezt leghatékonyabban Kézdivásárhely irányából tudná megtenni, a felsőháromszékiek projektjéhez társulva.
– A csíki metropoliszövezetből kiszorultunk a távolság miatt, ugyanis néhány kilométerrel kívül estünk a törvény által előírt ötven kilométeres körzeten, és hiába próbálkozunk, nem kivételeztek velünk. Ezért léptünk be a felsőháromszéki metropoliszövezetbe
– mondta András Zoltán, Kászon község polgármestere.
Azonban miután elkezdték előkészíteni a felsőháromszéki gázvezetékhez való csatlakozás projektjét – elkészítették az előtanulmányokat és a topográfiai felmérést –, kiderült, megváltoztak a kiírás feltételei, és a kászoniak részvételével csökkent volna a Kovászna megyei települések számára elérhető anyagi keret. A polgármester állítja, ezt az elején nem mondta ki nyíltan senki. Így a csatlakozási engedély igénylésekor egyetlen lehetőségként a tusnádfürdői csatlakozási pontot jelölték meg számukra, ami a költségek tekintetében a lehető legrosszabb, hiszen a hegyeken és erdőkön keresztül kellett volna átvezetni a fővezetéket. Ezt a lehetőséget már engedélyek és előzetes tervek alapján kénytelenek voltak elvetni.
– Egyetlen lehetőség továbbra is a Kézdivásárhely irányából érkező gáz lehet a következő években, évtizedekben
– summázta a polgármester.
Korszerűsíteni kell a derítőállomást
András Zoltán polgármester szerint az első dokumentációt 2007-ben állították össze a víz- és szennyvízrendszer építésére. Előbb a szennyvízhálózat valósult meg két különböző pályázatból: az első projekt Kászonjakabfalvát és Kászonújfalut érintette, a második a többi három települést. Jelenleg a kászoniak Kászonújfalu kivételével csatlakoztak a regionális vízszolgáltató által üzemeltetett hálózatra. Az önkormányzatnak előbb a kászonújfalvi derítőállomást korszerűsítenie kell a szabványnak megfelelően, és utána ezt is a Harvíz Rt. fogja üzemeltetni.
Honnan jön az ivóvíz?
A vezetékes ivóvízhálózat megépítésére a Harvíz Rt. az országos helyreállítási alapnál (PNRR) pályázott. Alcsík egyes településeit és a Kászonokat is magába foglaló projekt ősszel kezdődhet, amennyiben a közbeszerzési eljárás során jelentkező cégek nem nyújtanak be óvást.
Vezetékes víz szolgáltatásához az EU-s normáknak megfelelő minőségű és mennyiségű vízre van szükség. A kászoniak első körben helyben végeztek fúrásokat, mert a polgármester és a közösség is egyetértett abban, hogy jobb lenne a közelből ellátni vízzel a községet. A mintavétel alkalmával kiderült, a források minősége nem felelt meg az előírásoknak. A kászoni folyóvizeket is számításba vették, azonban a hozam nem bizonyult elegendőnek.
– Maradt a szépvízi tározóból ide vezetni a vizet, ami az elképzelések szerint a Nyerges-tetőn keresztül érkezne, azonban a szakvélemények és a törvények folyamatos változása miatt egyáltalán nem biztos, hogy így is lesz
– hívta fel a figyelmet a polgármester.
András Zoltán szerint később is ráérnek azzal foglalkozni, hogy honnan érkezik a víz, a jelen pillanatban a legfontosabb, hogy megépüljön a korszerű belső vízhálózat a falvak területén. Ugyanis a belső vízhálózat több mint ötmillió lej értékű projekt, az önkormányzatnak egyelőre nincs anyagi lehetősége az önrész biztosításához sem.