Hazai szinten elsőként írtak le a tudományra nézve új baktériumnemzetséget, Caenimicrobium hargitense néven az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai, együttműködve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóival – tájékoztatott dr. Máthé István, a Sapientia – EMTE biomérnöki tanszékének docense. [caption id="attachment_50062" align="aligncenter" width="1000"] Baktériumtenyészet a Sapientia laboratóriumában. Novum[/caption] A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén zajló mikrobiológiai kutatások során környezetmérnök szakos hallgatók a tudomány számára eddig ismeretlen új baktériumnemzetséget, illetve fajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS-vizsgálatok alapján, dr. Má­thé István oktató vezetésével. Az új nemzetség leírásához szükséges széles körű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE – Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték. A cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származó új baktérium a Caenimicrobium hargitense nevet kapta. A nemzetségre vonatkozó első névben a latin „caeni” szó a csurgalékvizes reaktor eleveniszapjára utal, ahonnan a baktériumot kitenyésztették, a görög „microbium” szó pedig a magyar mikroorganizmus szó megfelelője. A „hargitense” fajnév a baktérium tágabb származási helyére, a Hargita-hegységre utal. Az izolált baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában. A Caenimicrobium baktériumnemzetség közeli rokona az Eoetvoesia nemzetség, amely a nevét báró Eötvös Loránd magyar fizikus tiszteletére kapta. Az Eoetvoesia caeni új nemzetséget (és egyben új fajt) szintén eleveniszapos reaktorból izolálta és írta le 2014-ben dr. Felföldi Tamás és csapata Magyarországról, erre utal a mindkét említett új baktériumfaj nevében is megjelenő „caeni” szó. Jelenleg világszerte mintegy 14 000 baktériumfajt tartanak számon, azonban a szakemberek úgy vélik, hogy a Földünkön élő baktériumok döntő többsége (99%-a) jelenleg ismeretlen (azaz több mint egymillió faj), és csupán „genetikai ujjlenyomataik” alapján sejtjük ezeknek a mikrobáknak a létezését. Egy baktériumfajt akkor lehet leírni, behatóbban tanulmányozni, ha sikerül laboratóriumi tenyészetben szaporítani, és a gyakorló mikrobiológusok legnagyobb problémája, hogy a baktériumok nagy részét nem sikerül laboratóriumban, ún. táptalajokon szaporítani, nehéz lemásolni a természetes élőhelyükön uralkodó körülményeket. Genetikai vizsgálatok alapján a baktériumok csoportján belül 61 törzset (ún. phylum-ot) tartanak nyilván, de ezekből csak 29 törzsnél van legalább egy kitenyésztett képviselő, a többi 32 törzs esetében eddig egyetlen baktériumot sem sikerült laboratóriumban szaporítani és vizsgálni. Ha összehasonlítással kívánunk élni – kissé sarkítva – ez olyan, mintha a teljes állatvilág ismeretlen lenne az ember számára, hiszen a ma ismert állatok is mintegy három tucat törzsbe rendszerezhetők. A most ismertetett Caenimi­c- robium hargitense baktériumon kívül Romániából eddig öt új baktériumfajt írtak le: a Haloferax prahovensea a Prahova megyei Te­lega-tóból, a Methanobacterium movilense és Methanosarcina spe­laeia a Konstanca megyei Movile-barlangból, a Rhodococcus so­va­ten­sisa a szovátai Medve-tóból, a Rufibacter quisquiliarum pedig szintén a cekendi csurgalékvízből származik. Ez utóbbi kettőt szintén a Sapientia – EMTE és az ELTE kutatói izolálták és írták le. HN-információ