erős felhőzet
kevés felhő
tiszta égbolt
Fekete zászló a tanácsteremben
Csíkszereda ideiglenesen kinevezett jegyzője távolította el végrehajtói felszólítást követően a polgármesteri hivatal tanácsterméből a székely és a magyar zászlót, valamint a város lobogóját. Ráduly Róbert polgármester az eltávolított jelképek helyett fekete zászlót helyezett el a teremben. Füleki Zoltán alpolgármester magánszemélyként az Emberi Jogok Bíróságán keresi igazát – jelentették be a tegnap reggel tartott sajtótájékoztatón az elöljárók.
[caption id="attachment_39376" align="aligncenter" width="1000"]
Gyászolják a demokráciát, az emberi jogokat, a be nem teljesített ígéreteket[/caption]
Azt ígértük, hogy amennyiben végérvényesen elveszítjük a Dan Tanasă által zászlóügyben indított pert, az Emberi Jogok Bíróságához fordulunk jogorvoslatért – mondta Füleki Zoltán alpolgármester, aki magánfélként avatkozott be korábban a perbe, éppen azért, hogy szükség esetén nemzetközi fórumokhoz fordulhasson. – Postára adjuk a dokumentációt, ugyanis diszkriminatívnak tartom azt az ítéletet, amely szerint a román és az uniós zászlón kívül semmilyen más zászló nem maradhat az önkormányzat épületében.
A Méltóságért Európában Polgári Egyesület elnöke, Dan Tanasă, 2015 nyarán kezdeményezett pert a szerinte törvénytelenül elhelyezett zászlók eltávolításáért a csíkszeredai polgármesteri hivatal épületéből. Az alpolgármester kifogásolta, hogy a per során éppen az Alkotmányt nem vették figyelembe, amelynek 6. szakasza az identitáshoz való jogról szól és kimondja, hogy „Az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez.” Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy első körben azt sem vette figyelembe az igazságszolgáltatás, hogy ő is belépett a perbe, és ezért különleges eljárást kellett indítaniuk. – Diszkriminatívnak tartom, hogy ugyanazon törvénykezésre hivatkozva, amellyel eltávolíttatják a városzászlót, a székely zászlót és a magyar nemzet zászlóját a városházáról Gura Humorului-ban, díszkísérettel, magas rangú politikusok jelenlétében felhúzták a régió, Bukovina zászlóját. Mi nem szeretnénk Tanasăhoz hasonlóan perelni. Mi hisszük, hogy a bukovinai embereknek joguk van a bukovinai zászlót felhúzni, és ugyanakkor nekünk is jogunk van a székely zászló használatához.
Füleki Zoltán megköszönte Árus Zsolt és a kolozsvári Jogaink Egyesület segítséget és javasolta a többi önkormányzatnak is, amelyeknek zászló- vagy feliratpere folyamatban van, hogy próbáljanak hangot adni tiltakozásuknak és juttassák el a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához kéréseiket.
– Számomra mérföldkövet jelent ez a reggel – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. – A langyos és beletörődő, a közösségeken egyre inkább erőt vevő magatartás helyett Csíkszereda ezúttal is az élen próbál járni, és jelezni, hogy ez így nem mehet tovább.
Ráduly Róbert kifejtette, hogy sem Dan Tanasă, sem a Kovászna megyei prefektus nem saját szakállára intézkedik.
– A kettős mérce mindig is a megszálló hatalom ismérve volt – emelte ki. – A két világháború között, és az 1950–60-as években is folyamatosan tetten érhető Erdélyben ez a kettős mérce.
A polgármester elmondta, hogy szerdán, amíg az elöljárók P. Ferencz Ervin temetésén voltak, a végrehajtó felhívta a város ideiglenesen kinevezett jegyzőjét, és megfenyegette, hogy amennyiben nem hajtják végre az ítéletet, rendőrséggel távolíttatják el a zászlókat. Ezért a polgármester felkérte a jegyzőt a három zászló eltávolítására, majd helyükre egy fekete zászlót helyezett a zászlótartóba, jelezve, hogy Csíkszereda önkormányzata gyászolja a demokráciát, gyászolja az emberi jogokat.
– El kell mondanunk, hogy a Băsescu által felépített és Johannist bábként rángató szekusvilágnak minél hamarabb véget kell vetni. Ez a közeljövő közösségi, politikai feladata, nem a szemfényvesztés, a csaló kormányokhoz való dörgölőzés, hanem az egyértelmű megfogalmazása annak, hogy Romániában egy másik típusú berendezkedésre van szükség, ahol az emberi jogokat, a demokratikus közösségi jogokat, a másságot nemcsak deklaratíve, hanem ténylegesen is gyakorlatba ültetik. Ahol valóban van a közigazgatásban teljes, széles körű magyar nyelvhasználat, ahol a közösség elég erős és ezt megköveteli, valóban vannak források a közösség kezében, ahol a közösség dönti el, hogy kik az intézmény vezetői, kéri számon az iskolák vagy az egészségügyi hálózat teljesítményét… Feladat sok volna. Mi mától kitettük a jelzést, és bízom benne, hogy minden önkormányzat, amely véglegesen elveszíti a zászlópereket, hasonlóan jár el: leveszi ezeket a zászlókat és gyászlobogót tűz ki. Ma Ervin atyát gyászoljuk, holnap a világháborús hőseinket, és mindig fogunk találni aktuális üzenetet, hogy miért van fekete zászló Csíkszeredában a városháza nagytermében, vagy esetleg a homlokzaton. Van, amit gyászolnunk: az 1918. december 1-jei ígéretek nem teljesültek.
Egyébként Csíkszereda betartja a törvényt: a román címer, valamint a román és az uniós zászló mind a tanácsteremben, mind a polgármesterek irodájában az előírásoknak megfelelően van elhelyezve – hívta fel a figyelmet végül Füleki Zoltán.
Daczó Katalin
Gyászolják a demokráciát, az emberi jogokat, a be nem teljesített ígéreteket[/caption]
Azt ígértük, hogy amennyiben végérvényesen elveszítjük a Dan Tanasă által zászlóügyben indított pert, az Emberi Jogok Bíróságához fordulunk jogorvoslatért – mondta Füleki Zoltán alpolgármester, aki magánfélként avatkozott be korábban a perbe, éppen azért, hogy szükség esetén nemzetközi fórumokhoz fordulhasson. – Postára adjuk a dokumentációt, ugyanis diszkriminatívnak tartom azt az ítéletet, amely szerint a román és az uniós zászlón kívül semmilyen más zászló nem maradhat az önkormányzat épületében.
A Méltóságért Európában Polgári Egyesület elnöke, Dan Tanasă, 2015 nyarán kezdeményezett pert a szerinte törvénytelenül elhelyezett zászlók eltávolításáért a csíkszeredai polgármesteri hivatal épületéből. Az alpolgármester kifogásolta, hogy a per során éppen az Alkotmányt nem vették figyelembe, amelynek 6. szakasza az identitáshoz való jogról szól és kimondja, hogy „Az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez.” Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy első körben azt sem vette figyelembe az igazságszolgáltatás, hogy ő is belépett a perbe, és ezért különleges eljárást kellett indítaniuk. – Diszkriminatívnak tartom, hogy ugyanazon törvénykezésre hivatkozva, amellyel eltávolíttatják a városzászlót, a székely zászlót és a magyar nemzet zászlóját a városházáról Gura Humorului-ban, díszkísérettel, magas rangú politikusok jelenlétében felhúzták a régió, Bukovina zászlóját. Mi nem szeretnénk Tanasăhoz hasonlóan perelni. Mi hisszük, hogy a bukovinai embereknek joguk van a bukovinai zászlót felhúzni, és ugyanakkor nekünk is jogunk van a székely zászló használatához.
Füleki Zoltán megköszönte Árus Zsolt és a kolozsvári Jogaink Egyesület segítséget és javasolta a többi önkormányzatnak is, amelyeknek zászló- vagy feliratpere folyamatban van, hogy próbáljanak hangot adni tiltakozásuknak és juttassák el a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához kéréseiket.
– Számomra mérföldkövet jelent ez a reggel – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. – A langyos és beletörődő, a közösségeken egyre inkább erőt vevő magatartás helyett Csíkszereda ezúttal is az élen próbál járni, és jelezni, hogy ez így nem mehet tovább.
Ráduly Róbert kifejtette, hogy sem Dan Tanasă, sem a Kovászna megyei prefektus nem saját szakállára intézkedik.
– A kettős mérce mindig is a megszálló hatalom ismérve volt – emelte ki. – A két világháború között, és az 1950–60-as években is folyamatosan tetten érhető Erdélyben ez a kettős mérce.
A polgármester elmondta, hogy szerdán, amíg az elöljárók P. Ferencz Ervin temetésén voltak, a végrehajtó felhívta a város ideiglenesen kinevezett jegyzőjét, és megfenyegette, hogy amennyiben nem hajtják végre az ítéletet, rendőrséggel távolíttatják el a zászlókat. Ezért a polgármester felkérte a jegyzőt a három zászló eltávolítására, majd helyükre egy fekete zászlót helyezett a zászlótartóba, jelezve, hogy Csíkszereda önkormányzata gyászolja a demokráciát, gyászolja az emberi jogokat.
– El kell mondanunk, hogy a Băsescu által felépített és Johannist bábként rángató szekusvilágnak minél hamarabb véget kell vetni. Ez a közeljövő közösségi, politikai feladata, nem a szemfényvesztés, a csaló kormányokhoz való dörgölőzés, hanem az egyértelmű megfogalmazása annak, hogy Romániában egy másik típusú berendezkedésre van szükség, ahol az emberi jogokat, a demokratikus közösségi jogokat, a másságot nemcsak deklaratíve, hanem ténylegesen is gyakorlatba ültetik. Ahol valóban van a közigazgatásban teljes, széles körű magyar nyelvhasználat, ahol a közösség elég erős és ezt megköveteli, valóban vannak források a közösség kezében, ahol a közösség dönti el, hogy kik az intézmény vezetői, kéri számon az iskolák vagy az egészségügyi hálózat teljesítményét… Feladat sok volna. Mi mától kitettük a jelzést, és bízom benne, hogy minden önkormányzat, amely véglegesen elveszíti a zászlópereket, hasonlóan jár el: leveszi ezeket a zászlókat és gyászlobogót tűz ki. Ma Ervin atyát gyászoljuk, holnap a világháborús hőseinket, és mindig fogunk találni aktuális üzenetet, hogy miért van fekete zászló Csíkszeredában a városháza nagytermében, vagy esetleg a homlokzaton. Van, amit gyászolnunk: az 1918. december 1-jei ígéretek nem teljesültek.
Egyébként Csíkszereda betartja a törvényt: a román címer, valamint a román és az uniós zászló mind a tanácsteremben, mind a polgármesterek irodájában az előírásoknak megfelelően van elhelyezve – hívta fel a figyelmet végül Füleki Zoltán.
Daczó Katalin
.jpg)
.jpg)
