Huzavona a kápolna körül címmel 2016. október 6-án írtunk a rossz állapotban lévő lázárfalvi volt görögkatolikus kápolnáról, amelynek felújítására több mint másfél éve próbálja megszerezni a műemlékvédelmi jóváhagyást a tulajdonos helyi római katolikus egyházközség. Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság a közelmúltban kedvezően véleményezte a restaurálási tervet, és a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóságot bízta meg az engedély kiadásával. [caption id="attachment_50362" align="aligncenter" width="1000"] A hajdani görögkatolikus kápolna. Hivatali hercehurca Fotó: László Róbert / archív[/caption] Évek óta húzódik a lázárfalvi római katolikus egyház tulajdonában lévő, volt gö­rög­katolikus kápolna felújításának műemléki engedélyezése. A huzavonát az okozta, hogy a Kontur Kft. által készített felújítási tervek magukban foglalják az utólagos beépítésű szentélyfal lebontását, míg a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság illetékesei a jellegzetes templombeosztás és egyben az ikonosztáz megtartását tartanák jónak. A folyamat elindításakor a Regionális Műemlékvédelmi Bizottság első körben elfogadta, majd a megyei műemlékvédelmi hivatal kezdeményezésére elutasította a felújítási tervet. Ezután a kápolna tulajdonosai megfellebbezték a döntést, és az országos hatósághoz fordultak, amely a tavaly ősszel elemezte az átalakításra vonatkozó dokumentációt, és arra a következtetésre jutott, hogy részletesebb történelmi tanulmányra, illetve a beavatkozás alaposabb indoklására van szükség. – Mi elkészítettük ezt a tanulmányt – tájékoztatott Albert Homonnai Márton építész. – Az iroda munkatársai kutatást végeztek az állami levéltárban, és kiderült, hogy az 1819-es datálás nem a mai templom, hanem az előző, fából készült templom építésének ideje. A ma is álló templom feltehetőleg az 1860-as évek vége felé épült. Beküldtük a kiegészítést az Országos Műemlékvédelmi Bizottságnak, amely újraelemezte a tervet, és közölte, hogy a bizottság tagjai egyetértenek a történelmi tanulmány következtetéseivel, azt javasolják, hogy állítsuk helyre az eredeti struktúrát és bontsuk le az ikonosztázt. A műemlék történetéhez kapcsolódó szentélyzáró fal léte, a bizottság szerint, esetleg bemutatható egy fakeret révén, a tervező javaslatának megfelelően. Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság azt is közölte a tulajdonos lázárfalvi egyházközséggel, hogy a szükséges jóváhagyást/engedélyt a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság fogja kibocsátani. – Most számunkra a bukaresti döntés azt igazolja, hogy a megfelelő restaurálási megoldást javasoltuk – hangsúlyozta a tervező –, hiszen a műemlék jelenlegi állapotában kötelező a strukturális beavatkozás és az 1930-as években elbontott pillér visszaépítése. Ez viszont azt feltételezi, hogy a szentélyzárót, ami egy utólagos hozzáépítés volt és sem statikai, sem művészi értéke nincs, le kell bontani. Új templomtörténeti adatok A Hargita megyei műemléklistán ez a lázárfalvi kápolna görögkatolikus kápolnaként szerepel, és a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője, Bakos László hangsúlyozta, hogy ez a műemlék a szentélyfallal együtt műemlék, ez az utolsó ilyen jellegű a megyében. A Kontur Kft. munkatársainak kutatásai viszont újabb adatokkal szolgálnak a templom történetét illetően, és beigazolódott a feltevés, miszerint az épület későbbi datálású – állítja Albert Homonnai Márton. – Kutatásaink alapján 1818–20-ban görögkatolikus fatemplom épült Lázárfalván, 1860-ban paplak, szintén fából – magyarázta az építész. – 1862-ben hozták létre a faluban a gö­rög­katolikus parókiát, és ezután építik meg a kőtemplomot, valamikor 1867 és 1872 között. Találtunk arra vonatkozó dokumentumot, hogy 1867-ben még nem volt meg, 1872-ben viszont egy telekkönyvi helyszínrajzon már szerepel a kőtemplom – és ugyanekkor még állt a falu középkori római katolikus kápolnája is, amely néhány év múlva, 1882-ben leégett. Arra is találtunk utalást, hogy a templomot 1934-ben alakították át nagy sietséggel – ekkor építhették a vitatott szentélyfalat a kőpillér megbontásával. Újabb papírt kérnek A műemléki jóváhagyást az Országos Bizottság válaszától számított 30 napon kell kibocsátania a Kulturális Igazgatóságnak, de amint megtudtuk, most újabb akadály merült fel. – Két levelet is kaptunk a minisztériumtól – közölte Bakos László igazgató. – Az egyikben valóban az szerepel, hogy adjuk ki a jóváhagyást, de kér egy műszaki rajzot arról a fakeretről, amire a lebontott ikonosztázt kicserélik. A másik levélben az áll, hogy nyugodtan kiadhatjuk az engedélyt. Mi a mai (május 25-i) dátummal írtunk a levelet a lázárfalvi római katolikus plébániának, amelyben kérjük a faszerkezet rajzának a bemutatását a megfelelő műszaki adatokkal. Ha behozzák két nap múlva azt a rajzot, már ebben a hónapban kiadható az engedély. Ezt már nem kell Brassóba vinnünk a műemlékes bizottság elé. Attól függ, milyen gyorsak most. Albert Homonnai Márton hangsúlyozta, hogy minden halogatás árthat a műemléknek, ugyanis az urbanisztikai bizonylat június 11-én lejár. – Ha addig nem lesz meg a jóváhagyás, akkor szinte lehet elölről kezdeni mindent – tette hozzá. – Ugyanis, amikor az urbanisztikai bizonylatot kiadták, akkor még a községnek volt urbanisztikusa, most viszont nincs, így a megyei szervre hárul a hosszabbítás, de az, ugyanazzal a számmal nem tudja meghosszabbítani, és akkor az összes szakhatósági engedélyt újra be kellene szerezni. S közben, június végén lejár egy újabb pályázati határidő. Ugyanakkor a könnyező házigomba a huzavona kezdetétől, csaknem két év óta „majszolja” az épületet és feltehetőleg visszafordíthatatlan károsodásokat okozott. Ki fizet majd ezekért a károsodásokért, kérdem én? Daczó Katalin