Társadalmi konfliktusokhoz vezetett a védetté nyilvánított nagyvadak vadászatának a betiltása számos európai országban, ahol az elszaporodó nagytestű ragadozók – jellemzően medvék és farkasok – kárt okoznak a helyi gazdáknak, az állami bürokrácia meg cserbenhagyja őket. A vadgazdálkodás hiánya a természeti értéket képviselő nagyragadozókat kártevővé fokozza le érdemi intézkedés hiányában – hangzott el tegnap az Európai Nagyragadozó Platform csíkszeredai, regionális műhelybeszélgetésén. Tanácskozás a megyeházán. Fókuszban a nagyvadak                                                                 Fotó: László F. Csaba A tanácskozást Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke nyitotta meg. Az ilyenkor szokásos köszöntés mellett az elöljáró rövid helyzetképet nyújtott a Hargita megyei medveügyről. A medveügy számokban Elmondta: Hargita megyében a becslések szerint kb. 1500-ra tehető a medvék száma, ez azt jelenti, hogy átlagosan kb. 40 medve jut 100 négyzetkilométerre egy olyan sűrűn lakott térségben, ahol négyzetkilométerenként 47 ember él. A megnövekedett populáció ember–medve konfliktusokhoz vezet, komoly károkat okozva a lakosságnak. Hozzáfűzte: a 2015–2019 közötti időszakban a Keleti-Kárpátokban a medvék által okozott károk több mint 41 százalékát Hargita megyében regisztrálták. A jelentett károk száma azonban nem azonos a károk valódi mértékével, ugyanis sok esetben a károkat a lakosok nem jelentik az elhúzódó kártérítési folyamatok miatt. A háziállatokban okozott károk esetében a 2013–2016 közötti 3 éves időszakban 364 medve okozta káresetet jelentettek, 2017-ben és 2018-ban ez a szám jóval magasabb, mint az előző években, ekkor 382 káresetet regisztráltak. Országos szinten idén 4 halálos kimenetelű medvetámadás volt. Medvék okozta sérülések gyakran történnek, Hargita megyében 2018-ban 16 személy szorult kórházi ellátásra – mutatott rá a gondok súlyosságára Borboly Csaba. Az elöljáró ugyanakkor nehezményezte, hogy a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium csak egyedi esetekre kereste a felelősöket, annak ellenére, hogy a medveprobléma komplex kérdés, és évek óta a Környezetvédelmi Minisztérium megoldására vár. Ugyanakkor szóvá tette: a környezetvédelmi tárca vezetőjét és államtitkárát is meghívták a csíkszeredai műhelymegbeszélésre, azonban egyikük sem „ért rá”. Kulcsszó a bizalom Valeria Salvatori, Alkalmazott Ökológiai Intézet (IEA), a regionális pilot projekt menedzsere arról beszélt, hogy a legtöbb országban, ahol vadászati tilalom van, az emberek és a nagyragadozók konfliktusának nagyjából ugyanazok a jellemzői. Az ember és a medvék, farkasok közötti konfliktus enyhítését célzó uniós projekt koordinátora elmondta: a nagyvadak okozta károkat a legtöbbször műszaki megoldásokkal igyekeznek csökkenteni, de ez csak a kár mértékét enyhíti, nem kezeli az érdekelt felek közti társadalmi konfliktusokat. A probléma többnyire a kárvallott gazdák és hatóságok közötti kölcsönös bizalmatlanságra vezethető vissza, ugyanis előbbiek úgy érzik, az állam magukra hagyta őket, nem törődnek az ő gondjaikkal. Az olaszországi Grossetóban öt évig dolgoztak, amíg sikerült bizalmi viszonyt kialakítaniuk a helyi gazdákkal. Ugyanezzel a gonddal szembesültek a spanyolországi Avilában is. A projektvezető szerint ezért a hatóságok magatartása a legfontosabb a társadalmi konfliktusok rendezéséhez. Bartal András, az Európai Bizottság Természetvédelmi Osztályának Romániáért, Szlovákiáért és Csehországért felelős osztályvezetője elmondta: jelen pillanatban semmi esélye nincs annak, hogy a medvét az EU levegye a szigorúan védett állatok listájáról. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia a vidékfejlesztési tervében nem kért forrásokat az Uniótól kármegelőzésre. Elkészült a cselekvési terv Demeter László, a Hargita megyei regionális platform koordinátora elmondta: összefoglaló jelentést készítettek arról, hogy milyen helyi megoldásokkal lehet az ember–medve konfliktust kezelni. Elmondta: a munkafolyamatba bevont érintett felek kivétel nélkül a jó gazdálkodásban érdekeltek. Az is teljesen egyértelműen kiderült, hogy a gondok ellenére a barnamedvét mindannyian óriási értéknek tartják. A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: ha nem gazdálkodnak a medvével, akkor a nagyragadozó természeti erőforrásból kártevővé, veszélyforrássá válik. Ahhoz, hogy a közös cél – azaz a jó gazdálkodás – megvalósíthatóvá váljon, szükség van arra is, hogy az államot képviselő hatóságok egyetértsenek a helyiekkel. Demeter László emlékeztetett: azért is van jelentősége az általuk elkészített cselekvési tervnek, mert országos szinten egyelőre ilyen nem létezik. Az összesen huszonhat cselekvési tervet tartalmazó terv elsősorban a megfelelően szabályozott vadászat, a döntéshozatalt megalapozó tudományos kutatás és kommunikáció, azaz a helyes információk terjesztése köré épült. Sólyom Andrea, a Hargita megyei regionális platform facilitátora a munkafolyamatot ismertette. Beszámolójából kiderült: bár az érintett felek egymás iránti bizalma jó, ez a bukaresti döntéshozókkal szemben nagyon alacsony mértékű.

Kiss Előd-Gergely