borús égbolt
Egyszerűbb és észszerűbb lett az örökbefogadás
Az örökbefogadási törvény életbe lépésétől várhatóan rövidebb, gördülékenyebb lesz az örökbefogadási procedúra, hiszen igyekeztek észszerűsíteni, egyszerűsíteni és pontosítani a folyamatot. Jelentős változás például, hogy az örökbefogadásra jelentkező szülők nem kell évente részt vegyenek a felméréseken, képzéseken, továbbá ügyintézés miatt 40 órát hiányozhatnak munkahelyükről a bérük csökkentése nélkül.
[caption id="attachment_28819" align="aligncenter" width="620"]
Elekes Zoltán. Egyszerűbb eljárás Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption]
A Hivatalos Közlönyben április 14-én jelent meg a 2004/273-as az örökbefogadásról szóló törvény módosítására elfogadott 2016/57-es törvény, amely a közléstől számított 120 nap múlva, azaz augusztus 12-től lép érvénybe. Az új törvény számos módosítást tartalmaz, amely által egyszerűbb és észszerűbb lehet az örökbeadás-örökbefogadás folyamata, a változásokról Elekes Zoltánt, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Jelentős könnyítés
Az új törvény számos változást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben nyitható meg egy, a gyermekvédelmi rendszerbe került kiskorú örökbe fogadhatósága. Az előírások szerint olyan gyermeket lehet örökbe adhatóvá nyilvánítani, akinek az esetében valamilyen elhelyezés, gyermekvédelmi intézkedés van foganatosítva, és az örökbeadásba elvileg bele kell egyezzenek a vér szerinti szülők. Eddig úgy rendelkezett a törvény, hogy ha nem egyeztek bele a vér szerinti szülők, de egy éven keresztül nem látogatták, nem tartották a kapcsolatot, akkor túl lehetett lépni ezen, és lehetett javasolni a megnyitást – amiről a törvényszék döntött. Most ez megváltozott, ha egy évig a szülők nem tettek semmit azért, hogy hazavigyék a gyermeket, illetve ha hat hónapig nem látogatták, és nem tartották a kapcsolatot, nem lehetett őket megtalálni, vagy nem működtek együtt az igazgatósággal, akkor elméletileg lehet kezdeményezni az örökbe adását.
– Ez egy lehetőség – hangsúlyozta az igazgató –, viszont kényes kérdés, hogy erőszakkal a vér szerinti szülőktől elvegyék a gyermeket. Minden esetben a törvényszék dönt, a gyermekvédelmi igazgatóság csak javasol, azzal, hogy az egyéni védelmi tervbe beírja, hogy családi hazaadást vagy örökbeadást javasol végső célként.
A gyermekeknek mostanig két évre szólt az örökbe adhatóság megnyitása, vagyis amikor lejárt a két év, elölről kellett kezdeni, megpróbálni hazaadni a családba, és amikor ismét eltelt az egy év anélkül, hogy érdeklődtek volta a szülők, akkor lehetett újra megnyitni. Az új törvény életbe lépésétől viszont, ha egyszer megnyitották az örökbeadást, akkor ez a gyermek 14 éves koráig érvényes lesz. 14 éves kora után csak akkor nyitják meg, ha van olyan család, aki szeretné örökbe venni. Azt tapasztalatból tudják, hogy 10 évesnél idősebb gyermeket csak nagyon ritka esetben kívánnak örökbe fogadni, de természetesen erről is szól az örökbefogadás népszerűsítése, hogy idősebb, roma vagy sérült gyermekeket is fogadjanak örökbe, viszont senkit nem lehet erre kényszeríteni – jegyezte meg az igazgató.
Két hónapig meggondolhatják magukat
További változás, hogy amikor a szülő és negyedfokú rokonságig a hozzátartozók azt nyilatkozzák, hogy hajlandók örökbe adni, eddig 60 nap állt a rendelkezésükre, hogy meggondolják magukat. Ez az idő az új törvényben 30 napra rövidült. Ugyanígy hogyha egy gyermeket ismeretlen szülőkkel jegyeznek be, akkor is 30 napon belül meg lehet nyitni az örökbeadást. Míg az eddigi előírásban úgy fogalmaztak, hogy ha ismételten nem megy el a vér szerinti szülő a tárgyalásra, akkor ez már visszaélésnek minősíthető, és megnyitható az örökbeadás, most pontosítottak: ha kétszer nem jelenik meg, vagy ha az idézést több esetben nem sikerült kézbesíteni, mivel a tartózkodási helye ismeretlen, megnyitható az eljárás.
Az örökbe fogadó szülőkre vonatkozóan is több fontos változást emelhetünk ki. Egyrészt az eddigi 12 hónap helyett csupán 6 hónapra visszamenőleg kell bizonyítaniuk, hogy három hónapnál hosszabb ideig nem voltak külföldön, azaz az országban élnek. Továbbá olyan logikus kiegészítést is tartalmaz az új törvény, miszerint az a személy nem fogadhat örökbe, akit korábban gyermekpornográfia vádjával elítéltek. Jelentős változás, hogy az örökbe fogadó szülői státust igazoló bizonylat, amelyet egy négy hónapig tartó felmérések és képzést követően állítanak ki, egy év helyett két évig lesz érvényes, és ha a két év elteltével kérést tesznek az igazgatóságon, akkor meghosszabbítják, és nem kell elölről kezdeni az egész folyamatot évente. Ugyanakkor azt is előírják, hogy az örökbe fogadásra vállalkozó mindkét személy kérhet 40 óra szabadságot évente a fizetése csökkentése nélkül arra, hogy eljárjon ezekben az ügyekben: legyen ideje megjelenni a felméréseken, találkozni a gyermekkel.
Kiiktatott levelezés
Változik továbbá az ún. elméleti találtatás folyamata: míg eddig az örökbe adható gyermekek és az örökbe fogadásra vállalkozó szülők adatait országos adatbázisba töltötték fel, és az igazgatóság onnan kapta meg a listát, amelyről szerre felkereste a szülőket, mostantól ezt a megyei igazgatóságok maguk megtehetik, vagyis kiiktattak egy levelezést a folyamatból. Ha megtalálták a gyermek számára a megfelelő családot, és megtörtént a gyakorlati találtatás, akkor három hónapra elhelyezik a gyermeket a családhoz, és utána van egy tárgyalás, amikor véglegesítik az örökbefogadást. Míg eddig az érdekelt feleknek meg kellett jelenniük ezen a tárgyaláson, mostantól csupán a dokumentumok alapján fog a bíróság döntést hozni. Az egyik örökbe fogadó szülő egyéves gyermeknevelési szabadságban részesülhet a gyermek korától függetlenül, ez alatt 1700 lejnek megfelelő összeget kap, és ebbe az egy évbe beleszámoljak a három hónapos elhelyezési periódust is.
Bár korábban is hasonló gyakorlatot követtek, az új törvény részletesen szabályozza, hogy milyen információkhoz juthat hozzá az örökbe fogadott gyermek, a vér szerinti szülő, illetve az örökbe fogadó. Az örökbe adott gyermek felnőttként a vér szerinti szüleinek kilétét törvényszéki végzés alapján kérheti, de az életpályájáról kérhet anélkül is információt, például, hogy meddig volt a rendszerben, mi történt vele. A vér szerinti szülők arra vonatkozóan kaphatnak információkat, hogy mikor adták örökbe gyermeküket, belföldre vagy külföldre, illetve hogy még él-e. Ezenkívül más információt csak akkor kaphatnak a vér szerinti szülők, ha az örökbe adott személy, vagy ha ő még kiskorú, akkor az örökbe fogadó család beleegyezik. Az örökbe fogadóknak sem mondják meg, ki az örökbe adó, csupán akkor, ha orvosi célból fontos. Elekes Zoltán elmondta, a gyermekvédelem munkatársai arra biztatják az örökbe fogadó szülőket, hogy minél kisebb korban, fokozatosan mondják el a gyermeknek, hogy örökbe fogadták, viszont ez is belső, családi történet, a hivatal nem közölheti.
Összességében az igazgatóság munkatársai remélik, hogy az eljárás egyszerűsítésével több gyermeknek találnak majd szerető családot, viszont ez attól függ, hogy hány gyermek esetében lehet majd megnyitni az örökbefogadást, illetve az örökbe fogadó szülők mennyire tudnak nyitni. Elekes Zoltántól megtudtuk, az elmúlt két évben kedvezőbben alakult az örökbeadások aránya, évente 15–18 gyermeket fogadtak örökbe.
Háromszéki Eszter
Elekes Zoltán. Egyszerűbb eljárás Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption]
A Hivatalos Közlönyben április 14-én jelent meg a 2004/273-as az örökbefogadásról szóló törvény módosítására elfogadott 2016/57-es törvény, amely a közléstől számított 120 nap múlva, azaz augusztus 12-től lép érvénybe. Az új törvény számos módosítást tartalmaz, amely által egyszerűbb és észszerűbb lehet az örökbeadás-örökbefogadás folyamata, a változásokról Elekes Zoltánt, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Jelentős könnyítés
Az új törvény számos változást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben nyitható meg egy, a gyermekvédelmi rendszerbe került kiskorú örökbe fogadhatósága. Az előírások szerint olyan gyermeket lehet örökbe adhatóvá nyilvánítani, akinek az esetében valamilyen elhelyezés, gyermekvédelmi intézkedés van foganatosítva, és az örökbeadásba elvileg bele kell egyezzenek a vér szerinti szülők. Eddig úgy rendelkezett a törvény, hogy ha nem egyeztek bele a vér szerinti szülők, de egy éven keresztül nem látogatták, nem tartották a kapcsolatot, akkor túl lehetett lépni ezen, és lehetett javasolni a megnyitást – amiről a törvényszék döntött. Most ez megváltozott, ha egy évig a szülők nem tettek semmit azért, hogy hazavigyék a gyermeket, illetve ha hat hónapig nem látogatták, és nem tartották a kapcsolatot, nem lehetett őket megtalálni, vagy nem működtek együtt az igazgatósággal, akkor elméletileg lehet kezdeményezni az örökbe adását.
– Ez egy lehetőség – hangsúlyozta az igazgató –, viszont kényes kérdés, hogy erőszakkal a vér szerinti szülőktől elvegyék a gyermeket. Minden esetben a törvényszék dönt, a gyermekvédelmi igazgatóság csak javasol, azzal, hogy az egyéni védelmi tervbe beírja, hogy családi hazaadást vagy örökbeadást javasol végső célként.
A gyermekeknek mostanig két évre szólt az örökbe adhatóság megnyitása, vagyis amikor lejárt a két év, elölről kellett kezdeni, megpróbálni hazaadni a családba, és amikor ismét eltelt az egy év anélkül, hogy érdeklődtek volta a szülők, akkor lehetett újra megnyitni. Az új törvény életbe lépésétől viszont, ha egyszer megnyitották az örökbeadást, akkor ez a gyermek 14 éves koráig érvényes lesz. 14 éves kora után csak akkor nyitják meg, ha van olyan család, aki szeretné örökbe venni. Azt tapasztalatból tudják, hogy 10 évesnél idősebb gyermeket csak nagyon ritka esetben kívánnak örökbe fogadni, de természetesen erről is szól az örökbefogadás népszerűsítése, hogy idősebb, roma vagy sérült gyermekeket is fogadjanak örökbe, viszont senkit nem lehet erre kényszeríteni – jegyezte meg az igazgató.
Két hónapig meggondolhatják magukat
További változás, hogy amikor a szülő és negyedfokú rokonságig a hozzátartozók azt nyilatkozzák, hogy hajlandók örökbe adni, eddig 60 nap állt a rendelkezésükre, hogy meggondolják magukat. Ez az idő az új törvényben 30 napra rövidült. Ugyanígy hogyha egy gyermeket ismeretlen szülőkkel jegyeznek be, akkor is 30 napon belül meg lehet nyitni az örökbeadást. Míg az eddigi előírásban úgy fogalmaztak, hogy ha ismételten nem megy el a vér szerinti szülő a tárgyalásra, akkor ez már visszaélésnek minősíthető, és megnyitható az örökbeadás, most pontosítottak: ha kétszer nem jelenik meg, vagy ha az idézést több esetben nem sikerült kézbesíteni, mivel a tartózkodási helye ismeretlen, megnyitható az eljárás.
Az örökbe fogadó szülőkre vonatkozóan is több fontos változást emelhetünk ki. Egyrészt az eddigi 12 hónap helyett csupán 6 hónapra visszamenőleg kell bizonyítaniuk, hogy három hónapnál hosszabb ideig nem voltak külföldön, azaz az országban élnek. Továbbá olyan logikus kiegészítést is tartalmaz az új törvény, miszerint az a személy nem fogadhat örökbe, akit korábban gyermekpornográfia vádjával elítéltek. Jelentős változás, hogy az örökbe fogadó szülői státust igazoló bizonylat, amelyet egy négy hónapig tartó felmérések és képzést követően állítanak ki, egy év helyett két évig lesz érvényes, és ha a két év elteltével kérést tesznek az igazgatóságon, akkor meghosszabbítják, és nem kell elölről kezdeni az egész folyamatot évente. Ugyanakkor azt is előírják, hogy az örökbe fogadásra vállalkozó mindkét személy kérhet 40 óra szabadságot évente a fizetése csökkentése nélkül arra, hogy eljárjon ezekben az ügyekben: legyen ideje megjelenni a felméréseken, találkozni a gyermekkel.
Kiiktatott levelezés
Változik továbbá az ún. elméleti találtatás folyamata: míg eddig az örökbe adható gyermekek és az örökbe fogadásra vállalkozó szülők adatait országos adatbázisba töltötték fel, és az igazgatóság onnan kapta meg a listát, amelyről szerre felkereste a szülőket, mostantól ezt a megyei igazgatóságok maguk megtehetik, vagyis kiiktattak egy levelezést a folyamatból. Ha megtalálták a gyermek számára a megfelelő családot, és megtörtént a gyakorlati találtatás, akkor három hónapra elhelyezik a gyermeket a családhoz, és utána van egy tárgyalás, amikor véglegesítik az örökbefogadást. Míg eddig az érdekelt feleknek meg kellett jelenniük ezen a tárgyaláson, mostantól csupán a dokumentumok alapján fog a bíróság döntést hozni. Az egyik örökbe fogadó szülő egyéves gyermeknevelési szabadságban részesülhet a gyermek korától függetlenül, ez alatt 1700 lejnek megfelelő összeget kap, és ebbe az egy évbe beleszámoljak a három hónapos elhelyezési periódust is.
Bár korábban is hasonló gyakorlatot követtek, az új törvény részletesen szabályozza, hogy milyen információkhoz juthat hozzá az örökbe fogadott gyermek, a vér szerinti szülő, illetve az örökbe fogadó. Az örökbe adott gyermek felnőttként a vér szerinti szüleinek kilétét törvényszéki végzés alapján kérheti, de az életpályájáról kérhet anélkül is információt, például, hogy meddig volt a rendszerben, mi történt vele. A vér szerinti szülők arra vonatkozóan kaphatnak információkat, hogy mikor adták örökbe gyermeküket, belföldre vagy külföldre, illetve hogy még él-e. Ezenkívül más információt csak akkor kaphatnak a vér szerinti szülők, ha az örökbe adott személy, vagy ha ő még kiskorú, akkor az örökbe fogadó család beleegyezik. Az örökbe fogadóknak sem mondják meg, ki az örökbe adó, csupán akkor, ha orvosi célból fontos. Elekes Zoltán elmondta, a gyermekvédelem munkatársai arra biztatják az örökbe fogadó szülőket, hogy minél kisebb korban, fokozatosan mondják el a gyermeknek, hogy örökbe fogadták, viszont ez is belső, családi történet, a hivatal nem közölheti.
Összességében az igazgatóság munkatársai remélik, hogy az eljárás egyszerűsítésével több gyermeknek találnak majd szerető családot, viszont ez attól függ, hogy hány gyermek esetében lehet majd megnyitni az örökbefogadást, illetve az örökbe fogadó szülők mennyire tudnak nyitni. Elekes Zoltántól megtudtuk, az elmúlt két évben kedvezőbben alakult az örökbeadások aránya, évente 15–18 gyermeket fogadtak örökbe.
Háromszéki Eszter
