Hirdetés

Ebsorsra jut a büdzsé, ha minden kutyát befognak

Az elszaporodott kóbor kutyák, de a velük kapcsolatban kirótt büntetések miatt is fő a Csík-térségi önkormányza­tok feje. A polgármesterek összeültek, és egy homo­ródszentpáli menhellyel közösen keresnek megoldást.

Vlaicu Lajos
Ebsorsra jut a büdzsé, ha minden kutyát befognak
Büdösfürdőn kószáló falka. Négylábú, sokoldalú probléma Fotó: Vlaicu Lajos

Lakossági kezdeménye­zésre tartottak fóru­mot nemrég a csík­szent­imrei Büdösfürdőn fal­kában garázdálkodó kóbor kutyák helyzetéről. A megbeszélésen az üdülőtelep köz­biztonságáért aggódó in­gat­lan­tulajdonosok, va­la­mint a csíkszentimrei és csík­szentkirályi önkormány­zatok vezetői voltak jelen. A la­kossági fórumot követően a kóbor ebek problémája a Csíkmindszenten tartott csíki önkormányzati vezetők ülésén is előkerült, ahol a már említett két település mellett Csíkszent­lélek, Csík­szentgyörgy, Csíkszent­már­ton, Csíkkozmás, Kászon, Tus­nád, Csíkszentsimon és Csík­szentkirály elöljárói is jelen voltak, és meghívásukra részt vett a Friendly Animal Shelter Egyesület vezetője, Szil­veszter Attila is.
Fokozódó probléma

– A Büdösfürdőn kószáló kutyák több tíz fős falkákba verődve járják az utcákat, élelem után kutatva. Előfordul, hogy vadásznak, nyulat, de akár őzet is elejtenek, és az emberekre is veszélyt jelentenek

– hívta fel a figyelmet Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere.
Szilveszter Attila, a Friendly Animal Shelter Egyesület koordinátora azt mondta, a szabadon kószáló kutyák már félig vadállatnak tekinthetők. A menhely eddig tizenhét településsel kötött szerződést kóbor ebek befogadására, többnyire Udvarhelyszéken, és most már  Csíkszentsimon meg Madéfalva is szerződött, ezenkívül egyeztettek Tusnádfürdővel is. A menhely koordinátora szerint Hargita Megye Tanácsával is szerződtek a sérült és bántalmazott ebek befogására.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

A megoldás ára

A kóbor kutyák befogásának költségei a helyi önkormányzatokat terhelik. Azok, akik a homoródszentpáli menhellyel szerződnek, havonta 1200 lejt kell fizessenek, ami évi 14 400 lejt jelent. De ez csak az alap, mert ezenfelül a kutyák befogása az eb méretétől és a befogás helyétől – kilométerár – függően 1300 lejtől 2300 lejig terjedhet. A menhely egyszerre 82 kutyát tud elhelyezni. Az elaltatást csak végső megoldásként alkalmazzák, ha a kutya nagyon beteg vagy veszélyes, először örökbefogadással próbálkoznak. A hívást követően 48 órán belül intézkedniük kell, de gyakran ennél hamarabb is reagálnak, mivel készenléti szolgálatot tartanak, hangzott el.

Busás büntetések

Másik nehézség, amit a polgármesterek felvetettek, hogy minden önkormányzatnak alkalmaznia kellene egy állategészségügyi technikust, aki figyelemmel kíséri a településen kóborló állatokat, erre azonban a létszámstop miatt sincs lehetőségük. Mint mondták, a kóbor állatokra vonatkozó törvény sokkal régebbi, mint a módszertan, és amíg az állatrendőrségnek a törvény hivatkozási alap, addig az önkormányzatoknak épp a törvény kivitelezhetőségéből fakadó ellentmondások nehezítik a dolgát.
Csíkszentimre önkormány­zatát legutóbb ötezer lejre bírságolta meg az állatrendőrség, aminek a felét már kifizették, de bírósághoz fordultak. Más települések figyelmeztetést kaptak, de a jövőben szeretnék elkerülni a büntetéseket. A közbiztonság növelése érdekében többnyire élnek a lehetőséggel, és a napokban Csíkszentimre és Csíkszentkirály önkormányzata tanácshatározattal fogadja el a szerződéskötés feltételeit, hogy mielőbb megkezdjék a kóbor kutyák begyűjtését. A két önkormányzat közösen finanszírozza a Büdösfürdőn csatangoló kutyák befogási költségeit, ami akár az ötvenezer lejt is elérheti. Ha csippel ellátott kutyát találnak, a menhely munkatársai leolvassák és értesítik az illetékes önkormányzatot, amely megbírságolhatja a kutya gazdáját – hívta fel a figyelmet Szilveszter Attila.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!