borús égbolt
Brechttel hív háborúba a Játékszín
A színház történetét megreformáló Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című drámáját mutatja be február 23-án a Csíki Játékszín. A Csíkszeredában eddig látottakhoz képest új színházi élményt ígér a háborút sajátos szemszögből bemutató dráma.
[caption id="attachment_65135" align="aligncenter" width="1000"]
Sajátos élményt ígérnek az alkotók. Epikus színház a háború erkölcséről[/caption]
Sorin Militaru – a Játékszínnel korábban a Karnebált és Ványa bácsit színre vivő – rendező egészségi okok miatt nem lehetett jelen a közelgő bemutató tegnapi sajtótájékoztatóján, Budaházi Attila dramaturg, Andreea Duță koreográfus, Cristian Rusu jelmeztervező, Bene Zoltán zenei vezető és a főhőst alakító Szabó Enikő színművész azonban nélküle is meggyőzte a jelenlévőket.
Az epikus színház módszerét kialakító, 120 éve született Bertolt Brecht (1898–1956) német drámaíró tulajdonképpen a 30 éves háború „díszletébe bújtatja” a második világháborút. Sajátos színjátszási módszeréhez igazodik a szereplők „kiléptetése”, az elidegenedés: a színművész a közönséggel szembe fordulva mintha kilépne szerepéből, és így fejti ki a belső, rejtett érzéseit. Szabó Enikő ezt nevezte a darab legnagyobb színészi kihívásának.
Mindezt nem szokványos élőzene kíséri. Mint Bene Zoltán elmondta: ritmus nélküli, dallamtalan, a fület valósággal sértő kísérőzenére számíthatnak a nézők, csupán a szintén brechti, jellegzetes „szongok” dallamosak.
Brecht szerint mindig háború van, a béke csupán megszakítja a háborúkat. Ennek szellemében a dráma a háború helyszíneit követő, a tulajdonképpen a háborúból élő Kurázsi mama személye köré épül: a kereskedő a három gyermekét a katonáknak eladott bakancsokból, ételből, italból próbálja eltartani. Az ő alakjában, továbbá az ember és ember, illetve az ember és háború viszonyának tükrében a „háború erkölcsének” konfliktusai ütköznek.
A Kurázsi mama és gyermekei a színházkritikusok zöme szerint a valaha írt legháború-ellenesebb darab. Jövő pénteken 19 órától mutatják be, és februárban további három alkalommal láthatjuk a Csíki Játékszín színpadán.
Kovács Hont Imre
Sajátos élményt ígérnek az alkotók. Epikus színház a háború erkölcséről[/caption]
Sorin Militaru – a Játékszínnel korábban a Karnebált és Ványa bácsit színre vivő – rendező egészségi okok miatt nem lehetett jelen a közelgő bemutató tegnapi sajtótájékoztatóján, Budaházi Attila dramaturg, Andreea Duță koreográfus, Cristian Rusu jelmeztervező, Bene Zoltán zenei vezető és a főhőst alakító Szabó Enikő színművész azonban nélküle is meggyőzte a jelenlévőket.
Az epikus színház módszerét kialakító, 120 éve született Bertolt Brecht (1898–1956) német drámaíró tulajdonképpen a 30 éves háború „díszletébe bújtatja” a második világháborút. Sajátos színjátszási módszeréhez igazodik a szereplők „kiléptetése”, az elidegenedés: a színművész a közönséggel szembe fordulva mintha kilépne szerepéből, és így fejti ki a belső, rejtett érzéseit. Szabó Enikő ezt nevezte a darab legnagyobb színészi kihívásának.
Mindezt nem szokványos élőzene kíséri. Mint Bene Zoltán elmondta: ritmus nélküli, dallamtalan, a fület valósággal sértő kísérőzenére számíthatnak a nézők, csupán a szintén brechti, jellegzetes „szongok” dallamosak.
Brecht szerint mindig háború van, a béke csupán megszakítja a háborúkat. Ennek szellemében a dráma a háború helyszíneit követő, a tulajdonképpen a háborúból élő Kurázsi mama személye köré épül: a kereskedő a három gyermekét a katonáknak eladott bakancsokból, ételből, italból próbálja eltartani. Az ő alakjában, továbbá az ember és ember, illetve az ember és háború viszonyának tükrében a „háború erkölcsének” konfliktusai ütköznek.
A Kurázsi mama és gyermekei a színházkritikusok zöme szerint a valaha írt legháború-ellenesebb darab. Jövő pénteken 19 órától mutatják be, és februárban további három alkalommal láthatjuk a Csíki Játékszín színpadán.
Kovács Hont Imre
_web.JPG)
