Valamennyi megyei tanácsos mandátumát igazolták, egy személy viszont, nem lévén jelen, nem tudta letenni az esküt Hargita Megye Tanácsának tegnap délután tartott alakuló ülésén. – Feladatunk egyszerre régi és új. Régi, abban az értelemben, hogy a közösség jelenét és jövőjét kell jó úton tartani, és új, mert egy új kontextusban, egy megújult csapattal kell ezt megvalósítani – hangsúlyozta székújrafoglaló beszédében Borboly Csaba, a megyei önkormányzat régi/új elnöke. [caption id="attachment_31237" align="aligncenter" width="620"] Biró Barna Botondot és Barti Tihamért 22 igen és 7 nem szavazattal választották meg alelnöknek Fotó: László Róbert[/caption] HN-információ Borboly Csaba az elnöke, Barti Tihamér és Biró Barna Botond pedig az alelnöke Hargita Megye Tanácsának, miután az újonnan megalakult döntéshozó testület június 23-án, csütörtökön délután erről is szavazott. Az alakuló ülést Andrei Jean Adrian prefektus nyitotta meg, a törvényes lépéseket Egyed Árpád közjegyző ismertette, majd az ülés első részét Brezovszky György megyei tanácsos mint korelnök, valamint Dajka Tünde és Kolumbán Dávid mint az újonnan választott testület két legfiatalabb tagja vezette le. Székújrafoglaló A mandátumok validálását követően az új tanácsosok – akiknek mintegy fele először tagja a testületnek – az alkotmányra és a Bibliára tett kézzel mondták el az eskü szövegét, a távollévő Nagy Pál kivételével. Ezután következett a megyei önkormányzat új vezetőinek megválasztása. Elnöki tisztségre egyedül Borboly Csabát jelölték, és szinte egyöntetűen meg is választották. Az egyik alelnöki tisztségre Biró Barna Botond székelyudvarhelyi tanácsos mellett Mezei Jánost, a másik hasonló beosztásra a gyergyói Barti Tihamér mellett Mezei Jánost javasolták, míg Ciobanu Adrian önmagát jelölte. A választás egyértelmű eredménnyel zárult: Bíró Barna Botondot és Barti Tihamért 22 igen és 7 nem szavazattal választották meg. – Megvan a többségi bizalom, ezt kell megerősítenünk – mondta székújrafoglaló beszédében Borboly Csaba. – A választók a folytatásra szavaztak. A kisfalvas programot folytatni, a három térség közötti szolidaritást erősíteni kell. Egy uniós tervezési ciklus közepén vagyunk, amely 2020-ig tart, egy új közbeszerzési eljárást kell megismernünk, továbbá egy változó közigazgatási környezetben kell dolgoznunk, megoldásokat találnunk. Be kell látnunk: nemcsak gazdasági innovációra van szükség, hanem saját munkánkban is helyet kell teremtenünk az újításoknak, a korszerű eljárásoknak, a hatékony közszolgálatnak – jelentette ki Borboly Csaba. Biztatás és köszönet A vezetőség megválasztása után felszólalt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Andrei Jean Adrian prefektus, Tánczos Barna szenátor, Tamás József római katolikus segédpüspök, Kántor Csaba református püspökhelyettes, valamint Lőrinczi Lajos és Simó Sándor unitárius esperes. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a közösség együttműködésében, szolgálatában érdekelt, és arra törekszenek, hogy a biztonságot szavatolják az önkormányzatokban, a parlamenti képviselettel együttműködve, akárcsak a civilszervezetekkel, egyházakkal, dekoncentrált intézményekkel partnerségben. A szövetségi elnök szerint erős parlamenti képviseletre van szüksége Hargita megyének is, és az önkormányzatoknak szükségük van erre az erős háttérre, és így a megye az egyik legsikeresebb lesz. Felhívta a figyelmet, hogy a következő évtől közigazgatási reformra lehet számítani, és a szubszidiaritás elve alapján több hatáskört kapnak majd a megyei önkormányzatok, emellett pedig fontos, hogy a magyarságnak szava legyen a fejlesztési régiók átalakításánál, és a régió ne veszítse el meghatározó szerepét, lakói pedig a döntésekre való befolyásukat. Andrei Jean Adrian prefektus támogatásáról biztosította a megyei tanácsot. Tánczos Barna szenátor szerint erős hittel, kitartással és sok munkával lehet eredményesnek lenni, ezt kívánta az új testületnek. Az egyházak képviselői áldásos tevékenységet kívántak, köszönetet mondtak, és azt kívánták, hogy az elöljárók kicsivel jobban tudjanak cselekedni. Az új testület első ülése a szakbizottságok megalakulásával zárult: a 31 tanácsos nyolc szakbizottságban végzi munkáját: gazdasági-jogi, oktatási-kulturális, családi-szociális-egyházügyi-egészségügyi, ifjúsági-sportügyi, vidékfejlesztési-mezőgazdasági, környezetvédelmi-turisztikai, nemzetközi kapcsolatok és EU, helyi közösségi együttműködések – román–magyar együttélés szakbizottságokban.