szórványos felhőzet
erős felhőzet
„Az iskolához is lehajolt”
Árpád-házi Szent Erzsébet Bécsből adományozott csontereklyéjének bemutatása tette a megszokottnál is emelkedettebbé a gyimesfelsőloki középiskola idei búcsúját. A szombati egyházi eseményre az iskola diákjai műsorral készültek, amely a prédikációhoz hasonlóan a szent példaértékű életét méltatta.
[caption id="attachment_39868" align="aligncenter" width="2592"]
Búcsús szentmisén mutatták be az iskola névadójának ereklyéjét. Erzsébet példája Fotó: Kovács Hont Imre[/caption]
András magyar király és – a Bánk bánból ismert – Merániai Gertrúd lánya, Erzsébet 1207-ben, Sárospatakon született. Mindössze 24 évet élt, az utolsó négyet férje, Lajos türingiai tartománygróf halála után özvegyen, és három gyermeket hagyott árván, miután számkivetve, Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagjaként elhunyt. Gyermekkora óta a szegények segítője volt, a nemességnek éppen emiatt szúrt szemet. Az egyház viszont éppen ezért figyelt fel rá, és halála után mindössze négy évvel máris szentté avatták. A gyimesfelsőloki búcsú az ő személye, követendő életvitele előtt hajtott fejet.
– Annak idején elfelejtettem védőszentet választani az iskola kápolnájának. Szent Erzsébet maga kínálkozott védőszentnek, és ahogy a szegényekhez, úgy az iskolához is lehajolt – mondta az iskolaalapító Berszán Lajos atya.
A szombati búcsút a Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium szomszédságában lévő, Szent Andrásnak szentelt templomban tartották, hogy a jeles alkalmon többen részt vehessenek, ugyanis az iskola védőszentjének csontereklyéjét mutatták be, az eredetiségét igazoló testimóniummal együtt.
– Régi sárospataki egyházi kapcsolat vezetett oda, hogy felvetődött az ereklye Gyimesfelsőlokra való hozatala. Bécsből Budapestre szállították, onnan pedig magam hoztam haza a nyár végén, de vártam a bemutatásával eddig a jeles napig – közölte lapunkkal Berszán atya.
Mint a német nyelvű testimóniumból is olvasható, kerek, ezüstözött fémtartóban, piros színű fonállal átkötve, pecséttel és aláírással hitelesített csontereklye tekinthető meg, amelyet az iskola kápolnájában helyeztek el.
Az iskolások verses-énekes műsorának narrátora Jávorka Lajos tiszakécskei plébános volt.
– A fogyasztástól az adakozás felé, a jóléttől a szerénység felé, a bóvlitól, giccstől az igazi értékek felé, a könnyű sikerektől a tanulás és munka felé kell fordulnunk, ahogy Szent Erzsébet tanít bennünket – fogalmazott a testvértelepülés papja.
Az ünnepi műsort a búcsús szentmise követte, amelyet Bodó György gyimesközéploki plébános celebrált. Mint kiemelte: Szent Erzsébetben találkoztak az Árpád-ház jó és rossz tulajdonságai is, de ő elődei pazarlásra való hajlamát adakozássá, jótevő szeretetté változtatta.
A búcsún részt vett Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.
Szent Erzsébet tiszteletére a Gyimesbükkhöz tartozó Tarhavaspatakán is búcsút tartottak.
Kovács Hont Imre
Búcsús szentmisén mutatták be az iskola névadójának ereklyéjét. Erzsébet példája Fotó: Kovács Hont Imre[/caption]
András magyar király és – a Bánk bánból ismert – Merániai Gertrúd lánya, Erzsébet 1207-ben, Sárospatakon született. Mindössze 24 évet élt, az utolsó négyet férje, Lajos türingiai tartománygróf halála után özvegyen, és három gyermeket hagyott árván, miután számkivetve, Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagjaként elhunyt. Gyermekkora óta a szegények segítője volt, a nemességnek éppen emiatt szúrt szemet. Az egyház viszont éppen ezért figyelt fel rá, és halála után mindössze négy évvel máris szentté avatták. A gyimesfelsőloki búcsú az ő személye, követendő életvitele előtt hajtott fejet.
– Annak idején elfelejtettem védőszentet választani az iskola kápolnájának. Szent Erzsébet maga kínálkozott védőszentnek, és ahogy a szegényekhez, úgy az iskolához is lehajolt – mondta az iskolaalapító Berszán Lajos atya.
A szombati búcsút a Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium szomszédságában lévő, Szent Andrásnak szentelt templomban tartották, hogy a jeles alkalmon többen részt vehessenek, ugyanis az iskola védőszentjének csontereklyéjét mutatták be, az eredetiségét igazoló testimóniummal együtt.
– Régi sárospataki egyházi kapcsolat vezetett oda, hogy felvetődött az ereklye Gyimesfelsőlokra való hozatala. Bécsből Budapestre szállították, onnan pedig magam hoztam haza a nyár végén, de vártam a bemutatásával eddig a jeles napig – közölte lapunkkal Berszán atya.
Mint a német nyelvű testimóniumból is olvasható, kerek, ezüstözött fémtartóban, piros színű fonállal átkötve, pecséttel és aláírással hitelesített csontereklye tekinthető meg, amelyet az iskola kápolnájában helyeztek el.
Az iskolások verses-énekes műsorának narrátora Jávorka Lajos tiszakécskei plébános volt.
– A fogyasztástól az adakozás felé, a jóléttől a szerénység felé, a bóvlitól, giccstől az igazi értékek felé, a könnyű sikerektől a tanulás és munka felé kell fordulnunk, ahogy Szent Erzsébet tanít bennünket – fogalmazott a testvértelepülés papja.
Az ünnepi műsort a búcsús szentmise követte, amelyet Bodó György gyimesközéploki plébános celebrált. Mint kiemelte: Szent Erzsébetben találkoztak az Árpád-ház jó és rossz tulajdonságai is, de ő elődei pazarlásra való hajlamát adakozássá, jótevő szeretetté változtatta.
A búcsún részt vett Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.
Szent Erzsébet tiszteletére a Gyimesbükkhöz tartozó Tarhavaspatakán is búcsút tartottak.
Kovács Hont Imre
.jpg)
