Korodi Béla 1984-től dolgozott az akkor még Alcsíki Közüzemként működő, Csík­sze­re­dához tartozó szolgáltatónál, korábban a tusnádi ás­vány­víz-palackozó vezetője volt. A rendszerváltást követően a cég különvált, Korodi Béla 1994-ben megalakította a Goscom Kft.-t, és annak lett az igazgatója.
Az egykori igazgató elmondta, abban az időben a közüzemi cég nagyobb apparátussal rendelkezett és több területen tevékenykedett a fürdővárosban. A tömbházak karbantartása, a belső szerelések, a város tisztán tartása is feladata volt, de szerepet vállalt az építkezésben, az egykori malom üzemeltetésében is. Átlagosan negyven-negyvenöt alkalmazott dolgozott a tusnádfürdői közüzemeknél. 

– A vízszolgáltatás egy­ részét eleinte patakból befogott vízből, az Olt-folyón túlról biztosítottuk. A másik vízforrás, amit örököltünk, az a Bene vize és a Középpatak forrásai­ból származott. A forrásokat összefogták a föld alatt és a vizet gyűjtőmedencébe vezeték. Innen a víz föld alatti vezetékeken szabadeséssel egészen a Ludmilla nevű helyig folyt. Ez a városnak minimális anyagi költséget jelentett, csupán annyi volt, hogy naponta a víz-gáz szerelők ellenőrizték, hogy minden rendben van-e, és a klórozót feltöltötték

– számolt be a nyugalmazott cégvezető.
Hozzáfűzte: a tizenegy év alatt, amíg a közüzem vezetője volt, talán két esetben volt nagyobb vízkimaradás a városban.

Biztonságot jelentő alternatív források 

A város vízellátása biztonságos volt a nyugalmazott cégvezető szerint, ugyanis a város bejáratától egészen a benzinkútig ez a forrás látta el a lakosságot vízzel. A többletvíz mindig összegyűlt a város alsó részén, két vízgyűjtő tartályba. Ez a többletvíz jelentette a tartalékot arra az esetre, ha a fővezetékkel gond adódik.

– Az utóbbi években nem tudom, mi történt, de többször láttam, hogy a vezetékekből szabadon folyt a víz – a Középpatak és a Bene vize –, valószínűleg nem javították a vezetékeket, és most megszűnt teljesen. Nem tudom, miért szüntették meg azt, ami energiaráfordítás nélkül biztosított vizet a városnak

– tette fel a költőinek szánt kérdést Korodi.
Kiemelte: a Csíkszent­si­monból érkező fővezetéknél évente átlagban két-három defektjük volt, amit javítottak, de ekkora problémáik, mint mostanság adódnak, nekik nem voltak. Csőtörések helyett inkább a homok okozott gondokat, ugyanis kimarta az acélcsöveket, kilyukadtak, de ez ritkának számított, javítása rutinművelet volt. Továbbá az áramkimaradások vezettek a pumpák leállásához és időnkénti kiégéséhez.

Több vízre volt szükség, mint most…

Korodi szerint a legtöbb problémát, akkoriban nem a vezetékek okozták, hanem a villanymotorok gyakori kiégése, ugyanis mélyforrásból nyerték a vizet. A motorokat sűrűn kellett tekercseltetni, és előfordult, hogy egy napot sem bírták. Ezeket végül sikerült búvárpumpákkal kiváltani, és azóta nem volt probléma ezzel sem. 

– Nagyon sok kezelőbázis működött, naponta nyolcszáz, akár ezer személy is megfordult a fürdőkben, sokkal több vízre volt szükség, de bőven volt tartalékunk is. A csíkszentsimoni vezetékből érkező víz a középnyomású, alsó vezetékekbe folyt be, és onnan pumpáltuk tovább a felső tartályokba és osztottuk el a város felső részein. Nem volt ekkora nyomás a vezetékben, a hatalmas csőtörések idején valószínűleg közvetlenül a felső tartályokba engedték bele a vizet. A nyomást a vezetékek állítólag nem bírták a 2010-es években végzett vezetékcsere óta. Tudomásom szerint ismét az általam vázolt eljárás szerint engedik a vizet. A csövek tíz bar nyomást bírnak el, de a folyamatos csőtörésekkor a hálózat kilenc bar nyomáson működött. Ha az alsó medencékbe engedik először a vizet, és utána onnan pumpálják tovább a felső tartályokhoz, akkor valószínűleg továbbra sem áll fenn ez a probléma. Ugyanis a vezeték nem lenne kitéve ekkora nyomásnak, mint így. A kilenc bar nyomás helyett hat-hét bar lenne

– részletezte az egykori igazgató.
Hozzáfűzte, ha leengedték a vizet javítás miatt, akkor utána a fővezetéken légteleníteni tudták a rendszert.

– A mostani vezetékrobbanásokhoz a rendszer légtelenítésének szakmaiatlansága, illetve a légtelenítők és szakaszkizárók hiánya is hozzájárul. Emlékeim szerint kellenek a rendszerben a szakaszzárók és a légtelenítők is. A vízhálózattal korábban is akadtak problémák, de mindig ügyeltünk, hogy a reggeli időszakban legyen vize a városnak, és a kezelésekre érkező turisták ne szenvedjenek a vízhiánytól

– szögezte le a közüzem alapítója. 
Mint mondta, a Goscom Kft. az önkormányzat alárendeltségébe tartozott, de évente még járadékot is tudtak átadni az önkormányzatnak. Az évek során aztán a cég szolgáltatásai csökkentek, megszűnt a köztisztaság feladatkör, az építőipari részleg. 

– Talán most nem is olyan szakemberek végzik a munkát, akik az én igazgatóságom alatt dolgoztak. Sőt, a cégvezetők közül is sokan egymásnak adták a kilincset az évek során

– fejtette ki álláspontját a nyugalmazott szakember.