Folyamatosan csökken az egész­ség­biztosítással rendelkezők száma: négy év alatt Hargita megyében közel tízezerrel lettek kevesebben azok, akiknek van egészségbiztosítása és igénybe vehetik az ezzel járó egészségügyi szolgáltatásokat. Ugyanakkor jelentősen fogyott az egészségbiztosítási alaphoz alkalmazottként hozzájárulók száma is. [caption id="attachment_78790" align="aligncenter" width="1000"] Egyre kevesebben tartják fenn az egészségbiztosítási rendszert. Krónikus probléma Fotó: László F. Csaba[/caption] A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a megyében idén június végén összesen 251 876 személynek volt egészségbiztosítása. Ebből 153 063 személy biztosított ugyan, de nem fizet egészségbiztosítást, az ezt fizetők száma idén nyáron 98 813 volt. Összességében az elmúlt négy évben csökkent az egészségbiztosítással rendelkezők száma: 2014-ben 260 130, 2015-ben 257 715, 2016-ban 255 977, 2017-ben év végén pedig már csak 253 360 volt ez a szám. Ezzel arányosan emelkedett a biztosítással nem rendelkező, a szolgáltatásokhoz csak korlátozottan, illetve fizetés ellenében hozzáférők száma a megyében: idén nyáron 58 991 ilyen személyt tartott nyilván az egészségbiztosítási pénztár, 2014-ben pedig 50 737 volt ez a szám. A megye lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 310 867. Hozzájárulás nélkül biztosítottak Amint az a pénztár összesítéséből látszik, az egészségbiztosított státussal rendelkezők nagyobbik hányada – a megyében jelenleg 153 063 személy – nem fizet hozzájárulást. Nekik a jogszabályok szerint alanyi jogon jár az egészségbiztosítás, például a nyugdíjasoknak, gyermekeknek, várandósoknak, szociális intézményekben élőknek. A társbiztosítottak sem fizetnek hozzájárulást, például házastárs, vagy gyermeke után a munkaviszony nélküli szülő lehet társbiztosított. Az egészségbiztosítási pénztár idei nyilvántartásában 65 483 nyugdíjas, 10 861 társbiztosított és 61 336 gyermek szerepel. Míg a biztosítottak száma összességében csökkent az elmúlt években, addig a hozzájárulás nélkül biztosítottak száma nőtt is: 2015-ben például, amikor a 740 lejnél nagyobb nyugdíjjal rendelkezők még kellett fizessenek egészségbiztosítást, összesen 119 738 személy volt nem fizető biztosított, 2016-ban pedig, amikor a nyugdíjasok már nem kellett hozzájárulást fizessenek, ez a szám 153 066-ra ugrott. Akik fenntartják az alapot Az egészségbiztosítási alapba befizetők a legnagyobb számban az alkalmazottak, a megyében jelenleg 73 709 személy szerepel a pénztár nyilvántartásában. Számukat kiegészíti a más módon jövedelmet megvalósítók száma – például az időszakos vagy mezőgazdasági bevételekből élők –, így összesen 95 105 személy járult hozzá idén az egészségbiztosítási alaphoz a megyében. Ez az szám is folyamatosan csökkent az elmúlt években, 2016-ban még 98 310-en fizették a biztosítást a megyében. Keveseken a teher Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője szerint ahhoz, hogy jobb egészségügyi szolgáltatások legyenek, nőnie kell az ezeket finanszírozók számának. A bevételeik egyébként folyamatosan emelkednek, hisz például a minimálbér növekedése nyomán hozzájuk is több befizetés érkezik, de a rendszer fenntartásának terhe egyre kevesebb személyre hárul – mutatott rá a pénztár igazgatója, aki aggasztónak nevezte ezt a dinamikát. Duda Tihamér úgy véli, gazdasági fejlődés, új munkahelyek létrehozása nélkül nem lehet az egészségbiztosítási hozzájárulást fizetők számát emelni. Ugyanakkor szerinte úgy, ahogy az más országokban már megtörtént, Romániában is csökkenteni kellene azok számát, akik ingyenesen részesülhetnek a biztosításban és a szolgáltatásokban. Nem a várandós anyákra vagy a gyermekekre gondol itt, hanem például a társbiztosítottak csoportjára – tette hozzá. Ugyanakkor úgy véli, hogy a nagy nyugdíjjal rendelkezők is hozzá kellene járuljanak az alap fenntartásához, hisz míg például egy minimálbér után befizetik az egészségbiztosítást, addig az ennél nagyságrendekkel magasabb nyugdíjak után nem kell hozzájárulást fizetni. R. Kiss Edit