borús égbolt
borús égbolt
Adatközlők gálaműsora
Telt ház fogadta az elmúlt csütörtökön este a XVIII. Erdélyi Prímás Találkozó gálaműsorán fellépő adatközlőket a csíkszeredai Városi Művelődési Házban, az összes belépő elfogyott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének pénteki ünnepi műsorára is.
Hat zenekar, Gyimesből három zenész és egy énekes, összesen tehát tíz fellépő hozta el magával Csíkszeredába az Erdély különböző részein élő magyar dallamokat az idei prímástalálkozóra. A rendezvényen többek között olyan adatközlők szólaltatták meg hangszereiket, mint Mácsingó Náci és Codoba Florin zenekara Magyarpalatkáról, akik a belső-mezőségi táncok zenéjét – négyes magyaros, lassú cigánytánc, lassú csárdás, ritka szökős, sűrű csárdás – húzták a színpadon. A gálaműsor házigazdája dr. Pávai István zenekutató volt.
– Az iskolák megszűnése miatt ma már románul beszélnek Magyarpalatkán, Florin és zenekara is jobban ismeri és őrzi a magyar zenét és táncot, mint a nyelvet – ismertette a belső-mezőségi település helyzetét Pávai.
A találkozón jelen volt Tankó Jánosné Gábor Eszter gyimesi hagyományőrző énekes is, aki repertoárjában jelentős számú régi stílusú éneket őriz a keserves dallamoktól a siratókon és vallásos énekeken keresztül a lakodalmas dalokig. Tankó Jánosné 2012-ben megkapta a Népművészet Mestere díjat.
– Érdekességként megkértük Eszter nénit, hogy énekelje el a Mikor mennek a tyúk után című lakodalmas nótát, amelyet aztán a Szilágyságból érkezett Kovács Tibor zenekara is eljátszott nekünk. Ezt a dalt tehát régen valószínűleg a Gyimesektől a Szilágyságig ismerte a magyarság – mondta a házigazda néprajzkutató.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének diákjai és tanárai Jagamas János az 1940–50-es években gyűjtött romániai magyar népzeneanyagát mutatták be a csíkszeredai közönség előtt. A repertoár érdekessége, hogy Jagamas gyűjtésének eddig alig öt százaléka jelent meg kotta formájában, ezek tavaly a Román Akadémia Kolozsvári Folklór Archívuma és a Hagyományok Háza többéves közreműködésének eredményeként kerültek nyilvánosságra, és most először bemutatásra Csíkszeredában.
Pál Bíborka
Hat zenekar, Gyimesből három zenész és egy énekes, összesen tehát tíz fellépő hozta el magával Csíkszeredába az Erdély különböző részein élő magyar dallamokat az idei prímástalálkozóra. A rendezvényen többek között olyan adatközlők szólaltatták meg hangszereiket, mint Mácsingó Náci és Codoba Florin zenekara Magyarpalatkáról, akik a belső-mezőségi táncok zenéjét – négyes magyaros, lassú cigánytánc, lassú csárdás, ritka szökős, sűrű csárdás – húzták a színpadon. A gálaműsor házigazdája dr. Pávai István zenekutató volt.
– Az iskolák megszűnése miatt ma már románul beszélnek Magyarpalatkán, Florin és zenekara is jobban ismeri és őrzi a magyar zenét és táncot, mint a nyelvet – ismertette a belső-mezőségi település helyzetét Pávai.
A találkozón jelen volt Tankó Jánosné Gábor Eszter gyimesi hagyományőrző énekes is, aki repertoárjában jelentős számú régi stílusú éneket őriz a keserves dallamoktól a siratókon és vallásos énekeken keresztül a lakodalmas dalokig. Tankó Jánosné 2012-ben megkapta a Népművészet Mestere díjat.
– Érdekességként megkértük Eszter nénit, hogy énekelje el a Mikor mennek a tyúk után című lakodalmas nótát, amelyet aztán a Szilágyságból érkezett Kovács Tibor zenekara is eljátszott nekünk. Ezt a dalt tehát régen valószínűleg a Gyimesektől a Szilágyságig ismerte a magyarság – mondta a házigazda néprajzkutató.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének diákjai és tanárai Jagamas János az 1940–50-es években gyűjtött romániai magyar népzeneanyagát mutatták be a csíkszeredai közönség előtt. A repertoár érdekessége, hogy Jagamas gyűjtésének eddig alig öt százaléka jelent meg kotta formájában, ezek tavaly a Román Akadémia Kolozsvári Folklór Archívuma és a Hagyományok Háza többéves közreműködésének eredményeként kerültek nyilvánosságra, és most először bemutatásra Csíkszeredában.
Pál Bíborka
