A városi galambok megítélése széles skálán mozog: vannak, akik kedves, sőt ikonikus látványnak tartják, mások gúnyosan repülő patkánynak nevezik, arra utalva, hogy betegségeket terjesztenek. Akárhogy is, de az egyre növekvő létszámuk hatással jár a környezetre: például a különböző okokból elhullt tetemeik sokszor feltűnnek az utak, parkok mentén, a nyári hónapokban a szökőkutakban is. Rendkívül savas ürülékük rombolhatja az épített örökséget, egészségügyi kockázatokat rejtenek, valamint gazdasági károkat is okoznak, főleg a város határában található szántóföldeken.   
A városi galambok a szirti galambok háziasított változatából visszavadult úgynevezett parlagi galambok. Mára az egész Földön elterjedve váltak a települések jellegzetes madaraivá. Őseik ma is megtalálhatók a Földközi-tenger partvidékén, Észak-Afrikában, valamint Ázsia egyes hegyvidéki részein.

A sziklafalakat helyettesítő épületek

A parlagi galambok azért alkalmazkodtak jól a városi környezethez, mert az hasonlít a természetes, sziklás élőhelyükhöz, ahol eredetileg éltek. A városokban található épületek magas tetői, a szoros terek és a különböző rejtekhelyek tökéletesen helyettesítik eredeti élőhelyüket, így kiváló terepet nyújtanak számukra. Emellett a városi környezet bőséges táplálékforrást is biztosít az emberi tevékenységek révén. Az utcákon, parkokban és köztereken található ételhulladékok, valamint az, hogy az emberek etetik őket, lehetővé teszi számukra, hogy könnyen fennmaradjanak és szaporodjanak a városokban.
Romániában a parlagi galambok állománya meghaladja az 1,8 milliót, de hogy ebből mennyit tesz ki a csíkszeredai, nem lehet pontosan tudni, mert erre vonatkozó felmérés nem történt – magyarázta érdeklődésünkre Szabó Szilárd. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője, akivel a témát boncolgatva megtudtuk, hogy a hargitai megyeszékhelyen a galambpopulációt tekintve nem súlyos a helyzet, az állomány aránylag kicsinek mondható más városokhoz képest, ahol valóban komoly problémákat okoznak. 

Stílus egyenlő siker

A szakember rávilágított: Csíkszereda esetében a város mérete és környezete befolyásolja az állomány nagyságát, vagyis a rendelkezésre álló táplálék mennyisége, és az, hogy a héják bejárnak a településre vadászni, pillanatnyilag kordában tudja tartani a galamblétszámot. Ugyanakkor tudni kell, hogy egy rendkívül szapora fajról van szó. Egy évben kétszer is nevelnek fiókát, és az énekes madarakkal ellentétben – amelyek kukacokkal etetik fiókáikat – a galambok úgynevezett begytejjel táplálják az utódokat, így a fiókák felnevelését nem befolyásolja a táplálék milyensége. A galambok urbánus sikeréhez nagyban hozzájárulnak a természetükből fakadó egyéb tulajdonságaik is, például a fészekrakási stílusuk és rendkívül jó repülési – hirtelen tudnak egy helyből felszállni – és tájékozódási képességük is. Azokban a városokban, ahol komoly gondokat okoz a galambok jelenléte, többféle módszerrel is próbálkoznak az állomány növekedésének megakadályozására, különböző fogamzásgátló anyagokkal etetik őket, valamint a legnagyobb ellenségüket, a vándorsólymot is bevetik ellenük. A tapasztalat azt mutatja, hogy kilövéssel, befogással nem igazán korlátozható a számuk, tudtuk meg Szabó Szilárdtól.

Madárinfluenza és szalmonella

Az első és legveszélyesebb betegség, amit a galambok terjeszthetnek, az a madárinfluenza, ami ősszel komoly problémát okozhat a vadmadarak vándorlása idején – hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA). Fodor Levente, az igazgatóság járványtani osztályvezetője rámutatott, a madárinfluenza megfertőzheti az embert is, de jelentős károkat a baromfigazdaságokban okoz. A galambok a madártetű terjedéséhez is hozzájárulnak, ami ellen nagyon nehéz küzdeni, a kezelés költséges és az eredmény bizonytalan. A nagyszámú galambpopuláció komoly gazdasági veszteségeket okoz, például az elvetett gabonát kiszedik a földből és elfogyasztják – a csávázott magok persze a madarak pusztulását is okozhatják, ezért az utak mellett több elpusztult galamb is látható, így nem mindig a betegség felelős a madarak elhullásáért. A háziszárnyasok között számos betegséget terjesztenek, itt megemlíthető a galambok által terjesztett Newcastle-betegség, ami a háziszárnyasoknál magas elhullást eredményez. A galambok ürülékében a szalmonella baktériuma is megjelenhet, ami ugyancsak kockázatot jelent, ismertette a szakember.

A hivatal figyel

A csíkszeredai városháza megítélése szerint a városban tanyázó galambok kérdése egyelőre nem olyan szintű probléma, amellyel különösebben foglalkozni kellene. Lakossági panasz sem érkezett ezzel kapcsolatban – közölte lapunk érdeklődésére a polgármesteri hivatal sajtóosztálya. Mint fogalmaztak: mindeddig nem merült fel, hogy ezen a téren bármit is szabályozni kellene a megyeszékhelyen. Azt viszont hangsúlyozták, hogy figyelnek a jelenségre, és felhívták a figyelmet, hogy amennyiben rendszeressé válik a galambok etetése, akkor az adott lakóövezetben könnyen elszaporodhatnak. Az elhullott galambtetemeket szerződés alapján az Eco-Csík köztisztasági vállalatnak kell elszállítania. Egyúttal rámutattak, hogy az uniós társfinanszírozásból a következő esztendőben létrejövő hulladékudvaron állattetemeket is átvesznek majd.

„Olyan kövérek, hogy vágni lehetne őket”

A járókelők nemegyszer találkozhatnak galambokat etető személyekkel a városban. A jelenet hasonlatos a Reszkessetek, betörők 2.: Elveszve New Yorkban című filmben látottakhoz, amikor a Galambos hölgy néven ismert személy eteti a galambokat a Central Parkban. Nálunk a helyszín a Szabadság tér vagy a Majláth Gusztáv Károly tér, ahol nemcsak Galambos hölgyek, hanem urak is gondjukat viselik a város madarainak. Egy idősebb urat megszólítva megtudtuk, rendszeresen jár galambokat etetni a térre. Szabályosan fürdőzik a tollasok barátságában, akik cseppet sem félnek tőle, karjára, vállára szállnak, szerinte így köszönve meg a gabonát, amit kiszórtak eléjük. Az idős úr elmesélte, hogy rendszeresen vásárol búzát a galamboknak. Viccesen megjegyezte: olyan kövérek már, hogy vágni lehetne őket.
Nem mindenki örül ugyan­akkor a galambetetésnek. Több járókelő is jelezte, hogy nem ért egyet a szokással. Volt, aki elmesélte, hogy a tömbházban, ahol lakik, a szomszéd a párkányon eteti a szárnyasokat, akik „hálából” a környező erkélyeket összepiszkolják.