Nemrégiben kapta meg Dolhai István főkonzul a román külügyminisztérium beleegyezését, hogy elfoglalja hivatalát új állomáshelyén, Magyarország Csík­szeredai Főkonzulátusa élén. Kedden a külképviselet csíkszeredai, Gál Sándor utcai székházában mutatkozott be a sajtó képviselőinek, ismertette egy­úttal fontosabb célkitűzéseit is. Bemutatta közvetlen munkatársait, a korábban is első beosztott konzulként tevékenykedő Beke Mihály Andrást, illetve az eddig Csíkszeredában konzuli szolgálatot teljesítő Fodor Tamás vezető konzult.

Tanulás és kulturális menedzsment

– 1976. február 1-jén születtem, Kisvárdán – kezdte bemutatkozását a diplomata, aki középiskolai tanulmányait Nyíregyházán végezte, ugyanott diplomázott történelem és informatika szakon, később azonban vendéglátó-menedzser szakon szerzett mesteri diplomát, majd a világjárvány idején a bezártságot kihasználva emberierőforrás-tanácsadónak képezte magát a Szent István Egyetemen.
A főkonzul beszámolt arról is, hogy tanulmányai befejeztével 1999-ben Budapestre költözött és a II. kerületi önkormányzatnál vállalt munkát a kultúra területén, különböző programokat szervezve. 32 éves volt, mikor a kerület polgármesterének javaslatára megpályázta a Klebelsberg Kultúrkúria igazgatói tisztségét, amit el is nyert, majd kis kitérő következett, egy ideig a BM Duna Palota intézmény társigazgatójaként, illetve válságmenedzsereként tevékenykedett.

– 2012-ben a kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy összevonja kulturális intézményeit, s örömmel fogadtam el a felkérést, hogy vezessem az új intézményt, amely többek között magában foglalta a Marczibányi Téri Művelődési Központot, a Klebelsberg Kultúrkúriát, a Vízivárosi Galériát, a Budai Táncklubot – folytatta bemutatkozását a főkonzul, megjegyezve, hogy büszke a pesthidegkúti Klebelsberg-kúria felújítására és tartalommal való megtöltésére, arra, hogy megmentették a pusztulásra ítélt épületet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Láng Zsolt polgármester és Varga Mihály pénzügyminiszter támogatásával, 2017-re befejezték a rekonstrukciót, ráadásul a kastély könyvtártermében tartotta alakuló ülését 2018-ban a választások után létrejött kormány.
Elégtétellel tölti el, hogy 2020-ban Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette munkásságáért.

Kolozsvári kapcsolatok

A kultúra területén eltöltött huszonegy év után úgy érezte, szeretne váltani, valami mást is kipróbálni. A külügyminisztériumban jelentkezett diplomáciai szolgálatra. 

– Noha rendelkeztem vezetői tapasztalattal, a konzuli munkáról csak annyit tudtam, mint minden átlagember – vázolta a számára új kihívást –, így elkezdtem tanulni. Mikor fölajánlották, hogy Kolozsvárra küldenek külszolgálatra, egy percig sem haboztam, ugyanis részben ismerős volt a terep, mert 2008–2010-től kulturális kapcsolatokat építettünk ki, ugyanakkor jó viszonyt ápoltam Tonk Márton rektorral és Szenkovics Dezső dékánnal a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemtől, 2016-tól partnerek voltunk az ünnepi könyvhét szervezésében, igyekeztünk segíteni mindenben, amiben kértek. 2019-ben pedig együttműködési megállapodást kötöttünk a kolozsvári magyar civil szervezetek és a II. kerületi önkormányzat között.

Ilyen előzmények után örömmel fogadta a kolozsvári konzuli kinevezést, és bár elsősorban a honosítási ügyekkel bízták meg, a kulturális programokban is aktív szerepet vállalt.

A legnagyobb magyar főkonzulátus élén

– Így jutottunk el 2024-ig, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr arra a megtisztelő feladatra kért fel, hogy a csíkszeredai főkonzulátust vezessem – vázolta új tisztségében való kinevezésének körülményeit. – Ez óriási megtiszteltetés és felelősség, hiszen ez a főkonzulátus a világ legnagyobb magyar főkonzulátusa létszáma tekintetében, ügyszáma tekintetében is az első öt között van – jegyezte meg, elégtétellel nyugtázva, hogy elődjei, Tóth László főkonzul, korábban pedig dr. Zsigmond Barna Pál jelenlegi miniszter-helyettes eredményes munkát végeztek, jó csapatot örökölt tőlük.
Dolhai István főkonzul vázolta rövid és hosszú távú céljait, hangsúlyozva, hogy elsősorban szeretne eljutni mindenkihez, felkeresni a konzuli kerület minden polgármesterét, megismerkedni velük, ugyanis „a személyes kapcsolatot nem tudja pótolni semmi”.

Felkeresni a fiatalokat

– Persze én is egy ember vagyok, nem érhetek el mindenhová, van, ahová mennek a kollégák, de igyekszem, hogy szépen sorban minden rendezvényre eljussak – tette hozzá, kiemelve, hogy továbbra is szoros kapcsolatot kíván ápolni a Sapientia egyetemmel, a különböző kulturális és oktatási intézményekkel. – Persze, csúnya szóval élve, kormányablak vagyunk, állampolgársági ügyekkel foglalkozunk, ugyanis több százezer magyar állampolgár él a térségben, de mindezek mellett fontosnak tartom a kulturális együttműködést, és a meglévő kapcsolati tőkével szeretnénk segíteni a helyi közösséget, amennyiben igényt tart rá, természetesen.
A főkonzul feladatként ér­telmezte az Orbán Viktor mi­niszterelnök tusványosi beszédében megfogalmazottakat, miszerint a főkonzulátusnak szerepe van a fiatalok megszólításában is. Kilátásba helyezte, hogy igény esetén rendezvényszervezésről, diplomáciáról tartanak majd előadást a fiataloknak, szeretnének eljutni fesztiválokra, „hiszen kapcsolatot kell keresni a fiatalokkal, és legjobb, ha oda megyünk, ahol ők egyébként vannak”. Bemutatkozását azzal zárta, hogy a sajtóval is élő kapcsolatot szeretne ápolni, így teret engedett az újságírói kérdéseknek.

Szó esett a moldvai magyarsággal való kapcsolatok fontosságáról, a Marosvásárhelyhez fűződő kiemelt érdeklődésről, a barcasági magyar szervezetekkel való együttműködésről, de az amerikai vízumpolitikáról is.