A kultúrától a diplomáciáig
Kisvárdán született, több diplomát szerzett, a budapesti kulturális életben tevékenykedett különböző beosztásokban, majd konzulként dolgozott Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán, s a héten kapta meg a román hatóságok beleegyezését, hogy elfoglalhassa a csíkszeredai magyar külképviselet főkonzuli tisztségét. Dolhai István főkonzul tegnap mutatkozott be a sajtó képviselőinek.
Nemrégiben kapta meg Dolhai István főkonzul a román külügyminisztérium beleegyezését, hogy elfoglalja hivatalát új állomáshelyén, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa élén. Kedden a külképviselet csíkszeredai, Gál Sándor utcai székházában mutatkozott be a sajtó képviselőinek, ismertette egyúttal fontosabb célkitűzéseit is. Bemutatta közvetlen munkatársait, a korábban is első beosztott konzulként tevékenykedő Beke Mihály Andrást, illetve az eddig Csíkszeredában konzuli szolgálatot teljesítő Fodor Tamás vezető konzult.
Új főkonzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán
Bemutatkozott Dolhai István, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja. Kedden délelőtt a csíkszeredai külképviseleten találkozott a sajtó képviselőivel.
Tanulás és kulturális menedzsment
– 1976. február 1-jén születtem, Kisvárdán – kezdte bemutatkozását a diplomata, aki középiskolai tanulmányait Nyíregyházán végezte, ugyanott diplomázott történelem és informatika szakon, később azonban vendéglátó-menedzser szakon szerzett mesteri diplomát, majd a világjárvány idején a bezártságot kihasználva emberierőforrás-tanácsadónak képezte magát a Szent István Egyetemen.
A főkonzul beszámolt arról is, hogy tanulmányai befejeztével 1999-ben Budapestre költözött és a II. kerületi önkormányzatnál vállalt munkát a kultúra területén, különböző programokat szervezve. 32 éves volt, mikor a kerület polgármesterének javaslatára megpályázta a Klebelsberg Kultúrkúria igazgatói tisztségét, amit el is nyert, majd kis kitérő következett, egy ideig a BM Duna Palota intézmény társigazgatójaként, illetve válságmenedzsereként tevékenykedett.
– 2012-ben a kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy összevonja kulturális intézményeit, s örömmel fogadtam el a felkérést, hogy vezessem az új intézményt, amely többek között magában foglalta a Marczibányi Téri Művelődési Központot, a Klebelsberg Kultúrkúriát, a Vízivárosi Galériát, a Budai Táncklubot – folytatta bemutatkozását a főkonzul, megjegyezve, hogy büszke a pesthidegkúti Klebelsberg-kúria felújítására és tartalommal való megtöltésére, arra, hogy megmentették a pusztulásra ítélt épületet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Láng Zsolt polgármester és Varga Mihály pénzügyminiszter támogatásával, 2017-re befejezték a rekonstrukciót, ráadásul a kastély könyvtártermében tartotta alakuló ülését 2018-ban a választások után létrejött kormány.
Elégtétellel tölti el, hogy 2020-ban Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette munkásságáért.
Kolozsvári kapcsolatok
A kultúra területén eltöltött huszonegy év után úgy érezte, szeretne váltani, valami mást is kipróbálni. A külügyminisztériumban jelentkezett diplomáciai szolgálatra.
– Noha rendelkeztem vezetői tapasztalattal, a konzuli munkáról csak annyit tudtam, mint minden átlagember – vázolta a számára új kihívást –, így elkezdtem tanulni. Mikor fölajánlották, hogy Kolozsvárra küldenek külszolgálatra, egy percig sem haboztam, ugyanis részben ismerős volt a terep, mert 2008–2010-től kulturális kapcsolatokat építettünk ki, ugyanakkor jó viszonyt ápoltam Tonk Márton rektorral és Szenkovics Dezső dékánnal a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemtől, 2016-tól partnerek voltunk az ünnepi könyvhét szervezésében, igyekeztünk segíteni mindenben, amiben kértek. 2019-ben pedig együttműködési megállapodást kötöttünk a kolozsvári magyar civil szervezetek és a II. kerületi önkormányzat között.
Ilyen előzmények után örömmel fogadta a kolozsvári konzuli kinevezést, és bár elsősorban a honosítási ügyekkel bízták meg, a kulturális programokban is aktív szerepet vállalt.
A legnagyobb magyar főkonzulátus élén
– Így jutottunk el 2024-ig, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr arra a megtisztelő feladatra kért fel, hogy a csíkszeredai főkonzulátust vezessem – vázolta új tisztségében való kinevezésének körülményeit. – Ez óriási megtiszteltetés és felelősség, hiszen ez a főkonzulátus a világ legnagyobb magyar főkonzulátusa létszáma tekintetében, ügyszáma tekintetében is az első öt között van – jegyezte meg, elégtétellel nyugtázva, hogy elődjei, Tóth László főkonzul, korábban pedig dr. Zsigmond Barna Pál jelenlegi miniszter-helyettes eredményes munkát végeztek, jó csapatot örökölt tőlük.
Dolhai István főkonzul vázolta rövid és hosszú távú céljait, hangsúlyozva, hogy elsősorban szeretne eljutni mindenkihez, felkeresni a konzuli kerület minden polgármesterét, megismerkedni velük, ugyanis „a személyes kapcsolatot nem tudja pótolni semmi”.
Felkeresni a fiatalokat
– Persze én is egy ember vagyok, nem érhetek el mindenhová, van, ahová mennek a kollégák, de igyekszem, hogy szépen sorban minden rendezvényre eljussak – tette hozzá, kiemelve, hogy továbbra is szoros kapcsolatot kíván ápolni a Sapientia egyetemmel, a különböző kulturális és oktatási intézményekkel. – Persze, csúnya szóval élve, kormányablak vagyunk, állampolgársági ügyekkel foglalkozunk, ugyanis több százezer magyar állampolgár él a térségben, de mindezek mellett fontosnak tartom a kulturális együttműködést, és a meglévő kapcsolati tőkével szeretnénk segíteni a helyi közösséget, amennyiben igényt tart rá, természetesen.
A főkonzul feladatként értelmezte az Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében megfogalmazottakat, miszerint a főkonzulátusnak szerepe van a fiatalok megszólításában is. Kilátásba helyezte, hogy igény esetén rendezvényszervezésről, diplomáciáról tartanak majd előadást a fiataloknak, szeretnének eljutni fesztiválokra, „hiszen kapcsolatot kell keresni a fiatalokkal, és legjobb, ha oda megyünk, ahol ők egyébként vannak”. Bemutatkozását azzal zárta, hogy a sajtóval is élő kapcsolatot szeretne ápolni, így teret engedett az újságírói kérdéseknek.
Szó esett a moldvai magyarsággal való kapcsolatok fontosságáról, a Marosvásárhelyhez fűződő kiemelt érdeklődésről, a barcasági magyar szervezetekkel való együttműködésről, de az amerikai vízumpolitikáról is.