A főügyészség vette át a 2019. június 6-i erőszakos temetőfoglalás kivizsgálását – közölte honlapján a Radio France International (RFI) román adása. A főügyészség az RFI kérdésére tudatta, hogy ez év január 21-én átvette az ügy kivizsgálását a Moineşti ügyészségtől. Korábban ez utóbbi vizsgálta az ügyet, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált „Kifele a magyarokkal az országból!” jelmondatot. Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moineşti ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán az ügy a Moineşti Bíróságra került, amely elrendelte a kivizsgálás folytatását. A bíróság azt is megszabta, hogy tovább kell folytatni a kivizsgálást a rongálás, a gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás, valamint a csendháborítás ügyében. Nem kell folytatni ugyanakkor a nyomozást a sírgyalázás ügyében. Ezt követően vonta saját hatáskörébe a kivizsgálást a romániai főügyészség. Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje az RFI-nek adott nyilatkozatában kedvezőnek ítélte a fordulatot, és reményét fejezte ki, hogy ezzel felgyorsul a kivizsgálás. Hozzátette: filmek sokaságát adták át az ügyészségnek a történtekről, így lehetőség van a rendbontók azonosítására, felelősségre vonására. A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Dărmăneşti polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben. 2019 június hatodikára Dărmăneşti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, amelyre Székelyföld településeit is meghívták. A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, amelynek létrehozása azóta is perek sorozatának a tárgyát képezi. A magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai azonban elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem ott nyugszanak.