A megyeházán megtartott esemény témája az európai uniós források kezelése, a tapasztalatcsere és a tudásbázis megosztása a közös EU-s projektek terén volt. Latorcai Csaba rámutatott: az eddigi együttműködéseket kívánják tovább fejleszteni egyrészt a kultúra terén, amelyekre már jó alappal rendelkező együttműködések vannak, ugyanakkor bővítve mindezt a turizmust és a mezőgazdaságot, illetve az élelmiszeripart érintő fejlesztésekkel.

Azt látjuk, hogy e fejlesztések, együttműködések eredményeképpen olyan közös projekteket tudunk kidolgozni és azokat Brüsszelben benyújtva megvalósítani, amivel hatványozott fejlődést fogunk elérni itt Hargita megyében és Magyarországon egyaránt

– fogalmazott az államtitkár. Megjegyezte: a kultúra, az oktatás, a vidékfejlesztés terén is számos lehetőség van, ugyanakkor a régiók szerepének az erősítése is kiemelt cél, amit Magyarország a jövő év második felében elkövetkező európai uniós elnöksége ideje alatt prioritásként kíván kezelni. 

– Különösen fontos a tudástranszfer, a párbeszéd a közös projektek tekintetében, hisz direkt brüsszeli forrásokból komoly összegeket lehet lehívni – hangsúlyozta Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette: a többi között az egyeztetés lényege volt a szakértői konzultációk szervezése, a mentorprogramokban való közreműködés, szakmai továbbképzéseken való részvételek lehetősége, jól működő partnerkapcsolatok kialakítása, különös tekintettel a vállalkozói szférára, projektek összehangolása turizmus és egyéb területen. A megyeelnök külön kiemelte, hogy

segítséget kértek az Európa Gasztronómiai Régiója címének 2027-es megpályázásához, ami óriási lehetőséget jelentene vidékünknek a vendéglátás terén, ha összejönne.

– Csíkszereda 2030-ig megfogalmazott városfejlesztési stratégiája kapcsán örülök annak, hogy a jövő tervezésében több lábon állhatunk, ezért tartjuk fontosnak a magyar–magyar párbeszéd és partnerség erősítését, ami segítséget ad a brüsszeli pénzforrások lehívásában, hisz ezáltal azokra a fejlesztésekre is sikerülhet támogatást szerezni, amikre a román kormányzati programokban nincs lehetőség – ezt már Korodi Attila közölte a sajtó képviselőivel.

Csíkszereda polgármestere nyomatékosította: azt a fajta tudást és partnerséget keresik, amellyel az idegen módszertani környezetben megfogalmazott pályázati kiírásokhoz, brüsszeli forrásokig el tudnak jutni, amivel bővíteni lehet a portfóliót például az épített kulturális örökség és a vallásturizmus terén is, amik Csíkszereda szempontjából stratégiaiak. – Fontos, hogy a magyar–magyar kapcsolatokban hasznára legyünk a közösségnek – hívta fel a figyelmet a város első embere.