Az egységes bértörvény bevezetésével, júliustól a polgármester és az alpolgármesterek mellett a jegyzőnek, a főépítésznek, illetve az igazgatóknak lesz a legnagyobb a fizetésük a csíkszeredai polgármesteri hivatalban – tudtuk meg az önkormányzati testület pénteki soros havi ülésén. A tanács elfogadta az alapbérek megállapítását tartalmazó határozattervezetet. [caption id="attachment_54179" align="aligncenter" width="2600"] Tanácskozik a testület. Több pénz, több munka Fotó: László F. Csaba[/caption] Miután a Hivatalos Közlönyben az új, egységes bértörvény alkalmazási módszertana is megjelent, júliustól ennek alapján kapják meg fizetésüket a közintézményekben dolgozók. Csíkszereda polgármestere szeretett volna egy, a székelyföldi intézményeknél egységesen megállapított bérezési rendszerhez igazodva dönteni az új alapbérekről, ennek érdekében mind a megyei önkormányzat elnökével, mind a megyei jogú városok vezetőivel tárgyalásokat folytatott. – Csalódott vagyok. Csak részben tudtam és főként a városok polgármestereivel egyeztetni, úgy tűnik, hogy Székelyföldön sokan önkényesen szeretnék az új bértörvényt alkalmazni, megfeledkezve arról, hogy a valós körülményekhez kellene igazítani a fizetések emelését, mert mindaddig, amíg majdnem ugyanannyit keres a hivatalban felelős pozícióban lévő munkatárs, mint egy színész, addig nem beszélhetünk egységes bérezésről – osztotta meg véleményét a bértörvényről Ráduly Róbert Kálmán. Ráduly szerint az új bértörvény a különböző beosztásban dolgozó alkalmazottak számára egy minimum és maximum értéket határoz meg, ennek alapján a jegyzőnek és a főépítésznek nettó 5-6 ezer lejre nőhet a bére, a magasabb összeg megállapítását azonban a polgármester a hitelutalványozói feladatkör teljesítéséhez köti az említett két munkakörben. Az igazgatók nettó 3750 és 3850 lej között keresnek, az osztályvezetők 3240, az irodavezetők 3100, míg a többi alkalmazott 1450–2750 lej közötti javadalmazásban részesül. – Azt, hogy a megadott bérhatár mellett ki milyen fizetést kap, az alkalmazott végzettsége és munkaviszonyának ideje határozza meg, egy hároméves munkaviszony után akár az alapbér 3,7, ötéves után 5 százalékos emeléséről is beszélhetünk – tette hozzá. A polgármester ugyanakkor a fizetésemelés természetes velejárójának tartja, hogy a bérnövekedéssel párhuzamosan nő a munkatársak teljesítménye is, ami pedig hosszú távon a hivatal alkalmazottainak a csökkenéséhez vezethet. – Szeptember elsejétől azt szeretnénk, hogy a városlakók is érezzék a közalkalmazottak fizetésemelésének hatását, ezért meghosszabbítjuk az ügyfélfogadó irodák programját a következőképpen: hétfőn, kedden és csütörtökön 8–13 és az ebédszünet után 14–17 óráig fogadják munkatársaink az ügyfeleket. Szerdán és pénteken pedig a már megszokott 8–13 óráig – közölte. Fülöp Árpád Zoltán tanácsos szerint a munkavégzés hatékony ellenőrzése szükséges, ezért a szakszervezetekkel folytatott tárgyaláson a képviselő azt tanácsolta, annak az alkalmazottnak, akiről az éves értékelésen felettese két évben egymás után úgy ítéli meg, hogy alulteljesített, szűnjön meg a munkaviszonya a hivatallal. A sajtó kérdésének eleget téve Ráduly elárulta a városvezetők megemelt bérének összegét is, e szerint a polgármester 9 ezer lejt, az alpolgármesterek pedig 8 ezer lejt keresnek havonta. – Felmerül a kérdés, hogy a fizetésemelés adóemeléssel jár-e együtt? A válaszom az, hogy a béremelések miatt nem fogjuk az adókat és illetékeket megemelni – hangsúlyozta. Pál Bíborka