Csűrátalakításokról szóló, kétnapos szakmai ismeretterjesztő konferenciát és este koncertet szervezett az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület és az Országépítő Kós Károly Egyesülés. A rendezvényt a csíkdelnei Kultúr­csűrben tartották. Az előadások között számos érdekes bemutatót hall­hattak a jelenlevők néprajzi és építészeti nézőpontból egyaránt. Megyénkben is igen elterjedt az egykori melléképületek hasznosítása, különböző kö­zösségi terekké való alakítása. 
Esztány Győző építész A csűr építészeti jelene Székelyföldön című előadásából ízelítőt kaphatunk, a gyergyói, csíki és a Kászonokban található csűrök történetéről és jellemző építészeti megoldásairól egyaránt. 

– A székelyföldi csűrök jellemzői, hogy többnyire fából, kőből és téglából építették. Alcsíkra jellemző építkezés inkább a kő alapanyagok felhasználása volt, Felcsíkon pedig inkább téglából építkeztek, többek között a térségben található jó minőségű agyagnak köszönhetően

– mondta az építész.
Hozzátette: a székelyföldi csűrök 80-90 százaléka még megtalálható a településeken, de ezek java részét már nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően, sokkal inkább raktárként tekintenek rájuk tulajdonosaik. Napjainkra jel­lemző a régi csűrépületek újra­hasznosítása, de mint elhangzott, fontos lenne az újrahasznosított csűrök külsején és belső terében megtartani az épületre jellemző apró részleteket, értékeket. 
A konferencia első napján különböző szakmai bemutatók hangzottak el, a nap eseménysorát Benő Szilveszter gitáros-énekes koncertjével zárták.
Ma a konferencia résztvevői a térségben fellelhető néhány átalakított csűrt keresnek fel, első kézből – magától a tulajdonostól – kaphatnak információkat az épület építéséről és új rendeltetéséről.