A Csíkszeredában működő Pro Cultura Siculi Közösségek Közti Fejlesztési Társulást (ADI) 2016-ban hozta létre a csíkszeredai önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa, hogy kézbe vegye a térség egyik legnagyobb művelődési házának sorsát, a csíkszeredai Művészetek Házát. Az ingatlant az addigi működtetőtől szintén 2016-ban, 3,5 millió lejért vásárolta meg az önkormányzat, annak jövőjét illetően többek között olyan elképzelés is volt, hogy a szomszédos Nagy István Művészeti Középiskolának adják használatba, de végül a megyével való együttműködésről döntöttek. Az üzemeltetés érdekében a társulást a város kezdeményezte, a formai megoldást pedig a megye javasolta. Később a működtetésbe Csíkszentlélek önkormányzata is beszállt a fejlesztési társulás révén, de idővel a velük való együttműködés megszűnt, a statútumot is módosították.
Szederjesi Ferenccel, a társulás igazgatójával az a­lakulásról, céljaikról, te­vé­keny­sé­geikről és jövőbeli terveikről beszélgettünk. Mint az igazgató elmondta: a Pro Cul­tura Siculi első és legfontosabb célja az volt, hogy valamilyen módon megmentsék a Művészetek Házát, később, tanácshatározat alapján, a Csíki Mozi épületét és a Kossuth Lajos utcai kiállítótermet is hozzájuk csatolták. Így az egyesülethez tartozik ez a három épület, továbbá egy apartman is, feladatuk pedig ezek menedzselése, karbantartása és üzemeltetése. Ezek mellett több más téren is van jogosultságuk, például felnőttképzésekben, illetve kiállítás- és előadás-szervezésben.

– Az, hogy a városoknak ilyenfajta egyesülete van, egy jól működő, bevett módszer, van, ahol a vízszolgáltatáshoz kapcsolódik, máshol például a közösségi közlekedéshez. Ezek egyfajta hátterei az önkormányzatoknak, melyek egyesület alapján üzemelnek, saját jövedelmük van, és saját profitjukat mindig visszaforgatják a költségekbe – ismertette az ügyvezető.
A Pro Cultura Siculi társulásnak összesen huszonnégy alkalmazottja van, amelybe a Művészetek Háza, a Csíki Mozi és a Kossuth Lajos utcai kiállítóterem valamennyi dolgozója beletartozik, többek között az ügyvezető, a programfelelős, a titkárnő, a gondnok, a takarító, a műszakos.
Szederjesi Ferenc az egye­sü­let költségvetéséről elmondta: amellett, hogy a csík­szeredai önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa havonta tagsági díjat fizet, az önkormányzat százkilencvenezer lejt, a megyei tanács pedig rendezvényekre és költségkiegészítésre közel tízezer lejt havonta, a fejlesztési társulás a hozzá tartozó Művészetek Háza kiadott termeinek béréből a tavalyi évben háromszázhatezer lejt gyűjtött össze. A Művészetek Háza hatalmas, „kiterítve” tizenkétezer négyzetméter, a társulás irodái mellett sok helyisége különféle tevékenységnek biztosít helyet. Mint megtudtuk, törekedtek arra, hogy ne távolodjanak el a kultúrától, így a hatalmas épületben helyet kapott a Tóth Larissa Táncstúdió, ahová közel kétszázötven gyermek jár, a Role zenekar stúdiója, négy képzőművész műhelye, emellett a Caritas nyugdíjas-foglalkoztató központja, szociális iroda, a siketnémák egyesülete, de egy telefon- és internetszolgáltató állomáshelye, valamint sofőriskola és fodrászszalon is működik ott, összesen tizenhat bérlő van. A nagyszínpadot gyakran bérli a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, ugyanis olyan sok produkcióval készülnek, hogy nem férnek a színház épületében, és az sem elhanyagolható körülmény, hogy a Művészetek Házának nagyterme több mint hétszáz személy befogadására képes. De szükségük is van a terembérekből származó összegre, ugyanis a három épület adója összesen kilencvenkétezer lej.

A Csíki Mozi újraindítása az új városvezetés ötlete volt, tanácshatározat alapján azt is a Pro Cultura Siculi Közösségek Közti Fejlesztési Társulás vette át. Az első feladatuk az volt, hogy embereket alkalmazzanak oda is, tehát a moziban dolgozók szintén az egyesület alkalmazottai. Szederjesi Ferenc úgy nyilatkozott: a mozi jól üzemel, elégedettek, az épület rendben van, légkondicionáló berendezéssel, saját hőközponttal van ellátva, de a nagy termek miatt ott is előfordult már, hogy kilencezer lejes gázszámlát kellett kiegyenlíteniük. Emellett a vetített filmek sem olcsók, egy vetítés ára akár ötszáz euró is lehet, de a mozi a tavalyi évben jegyeladásból 445 ezer lejt inkasszált.
A jövőre nézve kiemelten fontos célkitűzésük, hogy az idén negyvenéves Művészetek Háza épületét felújítsák, leszigeteljék, saját hőközpontot telepítsenek, az egésznek a kinézetét kívülről és belülről egyaránt javítsák, modernizálják, emelte ki Szederjesi Ferenc. Úgy fogalmazott: terveik enyhék, saját rendezvényeik, saját produkcióik nincsenek, ők inkább kapcsolódnak, csatlakoznak a megye és a város programjaiba, őket igyekeznek kisegíteni, a rendezvények hátterét biztosítják. Egyúttal kiemelte: arra törekednek, hogy minél több rendezvény legyen, azok legyenek minél sokszínűbbek, minél több réteget meg tudjanak szólítani, örvendenek, ha ki tudják szolgálni a vendégrendezvényeket, így mások terveinek kivitelezésében van kiemelkedő szerepük.
Befogadóként évente hatvan-nyolcvan közötti nagyszínpadi rendezvényük van, ilyenkor feladatuk az, hogy ha befogadják a színházak, táncegyüttesek, kabaréestek produkcióját, megszervezzék annak nézőközönségét, marketingeljék, reklámozzák az eseményt. Emellett a város eseményeinek, például a NyárON Szereda fesztivál, a Cloud Youth Festival, a városnapok kifizetései is az egyesületen keresztül történnek, gyakran előfordul, hogy a csíkszeredai önkormányzat az egyesület nevében pályázik. Az igazgató örömmel tért ki arra, hogy a jelenlegi városvezetés igencsak kultúraszerető, így a Pro Cultura Siculi Közösségek Közti Fejlesztési Társulásnak sok feladata van, amelyeket jó csapattal visznek végig.