A helyzet szinte mindenkit felkészületlenül ért, végül ha nem is példásan, de működött így is az oktatás. A szakértők szerint különben a 21. század oktatásában elengedhetetlen digitális eszközök használata és az élménypedagógia biztosítása. 
Horgasinamat verdeső / tarisznyában palavessző, / palavessző s palatábla… / Így indultam valamikor, / legelőször iskolába. – idillikusan hangzik Kányádi Sándor versének néhány sora, azonban napjaink legkisebbjei már nem palavesszővel és palatáblával indulnak iskolába, hanem a palatábla korszerű utódjával, a táblagéppel. Az oktatási szakértők szerint azonban nem mindegy, hogy a diákok és tanárok miként használják az eszközöket. Többek között erről volt szó a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Spektrum Oktatási Központ a 21. századi oktatási környezet címmel szervezett múlt szombati konferenciáján. A rendezvény egy Erasmus-projekt záróeseménye volt, amelyen mintegy 180, többek között Maros, Kovászna, Szeben és Hargita megyei pedagógus, illetve tanintézetek és önkormányzatok vezetői vettek részt.
Az Erasmus-projekt során a hibrid oktatás fejlesztésére vonatkozó keretrendszert és továbbképzési programot dolgozott ki a Spektrum Oktatási Központ és a pedagógusok háza, illetve partnereik: az észtországi Tallinn Egyetem Neveléstudományi Intézetének digitális műhelye, a finn jyväskyläi egyetem és az ausztriai Linzben működő Johannes Kepler Egyetem – közölte megkeresésünkre Ferencz-Salamon Alpár, a konferencia szervezője. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója azt is elmondta, a 21. századi oktatási környezet tanulóközpontú kell legyen, eszközeivel a pedagógust kell támogassa. 
– A 21. századi oktatási környezet tanulóközpontú, támogatja az együttműködést és a csapatmunkát. Méltányos körülményeket teremt minden diák számára, individualizál, minél jobban differenciál, interaktív és a tanulási folyamat nem tanárirányított, hanem tanártámogatott. Biztosítja a csoportmunkát, és ehhez hozzá van rendelve egyaránt a nem digitális és digitális eszköztár, amelyek támogatják a tanulást, és lehetővé tesznek olyan eljárásokat, amelyeket fizikai térben nem mindig lehet megvalósítani. A jó internet, a törésálló tabletek, digitális írásvetítők, kijelzők, 3D-nyomtatók, formavágók, lézervágók és programozható robotok mind az oktatást támogatják, de ehhez felkészült kell legyen a pedagógus és a felsoroltak egyaránt a tanár és a diák jóllétét kell szolgálják – mutatott rá az igazgató
Jukka Sinnemäki lapunk érdeklődésére kifejtette: számára az a legjobb a finn oktatási rendszerben, hogy a szülők bíznak a tanárokban, és a tanárok bízhatnak a rendszerben, akiknek az oktatás során százszázalékos autonómiájuk van.
– A tanároknak nem kell aggódniuk azért, hogy mit és hogyan tanítsanak. A pedagógusok jól ismerik a gyermekeket, profik és tudják, hogyan kell tanítani. Mivelhogy jól ismerik a diákokat, tudják azt is, hogy mi a legjobb számukra, és hogyan kell jó közösséget építeni. Hangsúlyozom, az oktatáshoz nagyon fontos a bizalom, az autonómia, ezáltal minden tanár tud kreatívan tanítani – emelte ki a világ legjobb tanára címet is viselő pedagógus. Hozzátette: azt tapasztalják, a diákok egyre több mentális problémával küzdenek, ezért nagyon sok támogatást igényelnek. A pedagógusok igyekeznek minden diákhoz alkalmazkodni, segítenek feldolgozni a nehézségeket.
– Meg kell hallgatni és figyelni kell a gyermekeket, csak utána lehet tanítani, mert ha a gyermek valami miatt szomorú, akkor biztos, hogy nem tud órán figyelni – mondta Jukka, akit arról is kérdeztünk, hogy mit tanácsolna a hazai pedagógusoknak. Rámutatott: ha lehetőségük van, utazzanak külföldre, figyeljék meg a jó példákat, és próbálják itthon a lehetőségeikhez képest alkalmazni. A digitális eszközök használatára vonatkozóan rámutatott: a 21. századi oktatási környezetben mindenképp fontosak, de meg kell találni azt az egészséges egyensúlyt, amely a tanárnak és a diáknak egyaránt megfelelő. Mint mondta: nem mindegy, hogy mire, hogyan és milyen eszközt használnak a tanórán, illetve hogy honnan tájékozódnak. 
– Fontos a digitális eszközök használata az oktatásban, de figyelni kell arra, hogy a technológia ne tegye passzívvá a gyermekeket, hanem a kitartásra ösztönözze és a problémamegoldó készségüket növelje – tette hozzá a finn oktatási szakember.
Fenyvesi Kristóf magyarországi születésű, a finnországi Jyväskyläi Egyetem kutatója szerint a mindenkori oktatási rendszer nem szabadna a politikai csatározások eszköze legyen, illetve stabilitást és autonómiát igényel. 
– Körülbelül 30-40 évvel ezelőtt a finnek eldöntötték, hogy az oktatás az egyetlen kiút a nyomorból, meg ahhoz, hogy igazán különbözőek legyenek. Az oktatást leválasztották a politikáról, így nem napi politikai kérdés. A másik fontos dolog, hogy 30-50 éves távlatokban gondolkodnak. A gyermekeket nem lehet csak úgy feltölteni, letölteni, évek alatt fejlődnek, akár mint a cseppkő, és nem szabad velük kísérletezni. Ezért is fontos a kiszámíthatóság, a biztonság, az oktatás nem szabad kiszolgáltatott terep legyen – mutatott rá Fenyvesi. 
A konferencián a digitális eszköztárt, iskolabútorzatot, oktatási programokat, applikációkat, illetve szolgáltatásokat nyújtó cégek részvételével mutatták be az oktatási környezet folyamatos változását. 
Dombrády Zsolt iskolabútorokat készítő és forgalmazó magyarországi vállalat vezetője a Hargita Népe érdeklődésére elmondta: Magyarországon egyre nagyobb az igény az innovatív iskolabútorok beszerzésére. Mint kiemelte: egyre több iskola vásárol tőlük olyan asztalokat, amelyek könnyen mozgathatók és egyaránt használhatók a csoportos feladatok elvégzésére, illetve frontális oktatásra is. 
– Székekből is rengetegféle változat van. Egyre népszerűbbek a rugalmas hátú székek, amelyeken a hintázás egy kis erőfeszítést igényel. A diák egy kis mozgással levezeti a feszültséget, és egy idő után már nem is hintázik. A szék pedig folyamatosan visszanyeri eredeti formáját. Jelenleg ezek a leginkább keresett iskolabútorok – részletezte Dombrády.
Évek teltek, múltak, de még / most is érzem olykor-olykor / jó tanítóm meleg kezét. – így ér véget sokak Sándor bácsijának verse. Talán kijelenthetjük: ahogyan átvette a palatábla helyét a táblagép, úgy nem veheti át a pedagógus helyét a robotgép. 
Az évek most is telnek-múlnak, továbbra is rendkívül fontos, hogy a tanárokkal együtt mindannyiunk felelőssége, mit hagyunk az utókornak.