Carl Gustav Jung svájci pszichológus négy női ősi szereptípust határozott meg, amely alapvetően kapcsolódik minden nő életéhez: a lányt, a szeretőt, az anyát és a banyát. Az archetípusok ciklikusan ismétlődnek – hol egyik, hol másik kerül előtérbe. Előfordul, hogy egyeseket szívesebben engedünk megnyilvánulni, míg más típusokat elfojtunk, megpróbálunk tudomást sem venni arról, hogy bennünk rejtőznek. Egy nőnek, különösen negyven felett, azon kellene dolgoznia, hogy saját magát állítsa első helyre az életében, mert akkor is megélhetjük minden női részünket, női energiánkat, ha gyerekünk vagy unokánk van. Sőt, éppen ebben az életszakaszban állunk készen arra, hogy egységbe kerüljünk önmagunkkal, illetve a jungi női szerepekkel.

A lélek utazása
Az általunk kérdezett pszichológusok szerint az életközépi válság negyvenkét éves korban következik be. Utána új értelmet kell keresni az életnek. Ha már van szép ház, békés család, sikeres karrier, akkor a következő évekre mi legyen a cél? Ilyenkor több nő fordul a spiritualitás felé, hogy kiteljesedjen minden női szerepében – ezzel ad magának egy új lehetőséget, egy új életcélt. Kétség sem fér ahhoz, hogy a modern világ úttöréseivel párhuzamosan új női életek vannak kialakulóban, és számos korábbi női viselkedésminta már nem állja meg a helyét a mi társadalmunkban. Körülvesznek bennünket az édesanyák, a nagymamák vagy a dédnagymamák által tanított minták, melyek szintén befolyásolják, hogy milyen nő válik belőlünk.

Ciklusfázisok
Az önismeret minden ága-boga belefér az első negyven évbe – a gyerekkor, a nemi érés, a serdülőkori lázadás, a felelősségvállalás, a családalapítás, a karrierépítés, a párkapcsolatban való kiteljesedés, a gyereknevelés, valamint a veszteség megtapasztalása. Negyven év után lelassul a tempó, s több lehetőség adódik arra, hogy harmóniába kerüljünk a nőiséggel. A középkorú nő felszabadul, eljut az önismeret és az önmegvalósítás csúcsaira. A négy archetípust akár egyszerre is meg tudja élni a mindennapjaiban. A bennünk élő lány tanít meg mindig újrakezdeni és a legapróbb dolgokat is örömmel fogadni. A szerető archetípus bátorít arra, hogy sportolással tartsuk formában magunkat, és szabadjára engedjük a bennünk tomboló vágyakat. Az anya szerepe az érett nőt feltételezi. Ebbe a szerepbe belehelyezkedve aratjuk le a döntéseinkért kiérdemelt babérokat. A banya a bölcs asszonyi szerepet jelenti. Ő a belső világunk felé fordít, kevésbé igényli mások társaságát, inkább csendre vágyik.

A „jól lenni” érzés
Amikor a női szerepeink harmóniában vannak az életünkkel, meglepetten tapasztaljuk, hogy mások csodálattal néznek ránk, amiért méltóságteljesen viseljük az öregedést. Lehetetlen örökké fiatalnak maradni, de a legjobb, amit magunkért tehetünk, ha szeretjük, elfogadjuk, illetve megéljük a női szerepeinket.